Elszállt rezsiköltségek: takarékoskodnak és kormányzati segítségre is számítanak a városok
Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn közgyűlést tartott a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ), amelyen részt vett Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is. Szombathely polgármestere, dr. Nemény András lapunknak elmondta, a városvezetők az energiahelyzet kapcsán pártállástól függetlenül hasonló kéréseket fogalmaztak meg a kormánynak.
A középpontban az önkormányzatok által fizetendő energiaárak álltak, amelyek jelentős plusz terhet rónak a településekre. Szombathely egy átfogó takarékossági programcsomagot állított össze, ezt a csütörtöki közgyűlésen tárgyaljak meg a képviselők és döntenek is róla.
Dr. Nemény András úgy fogalmazott, valamennyi város hasonló cipőben jár, milliárdos nagyságrendű többletkiadással kell szembenézniük. A takarékosság mellett javaslatokkal is éltek: az egyik ilyen a szolidaritási adó felfüggesztése volt – Szombathely esetében a helyi iparűzési adóból a közösbe befizetett összeg 3 milliárd forint, ha ez a városnál maradna, meg is oldódna a rezsiköltségek gondja. Kérték a települések a kormányt, hogy gondolja át a gépjármű-adó gyakorlatát is – a koronavírus-járvány óta az egész a központi büdzsébe kerül, míg a korábban egy része a településeknél maradt. Felvetődött az is, hogy a kormány szálljon be azokba a költségekbe, amelyeket a városoknak kell állniuk: például, ha az állami és egyházi iskolák kapnak támogatást az energiahordozókra, akkor az önkormányzati fenntartású óvodák és bölcsődék számára is legyen ilyen lehetőség. Ugyanígy segítséget várnak a távhővel fűtött intézmények fenntartásához – a szolgáltatócégek 15-ször drágább ajánlatokat kaptak az energia-beszerzések során. Dr. Nemény András szerint a miniszter elismerte, az önkormányzatok mellett az állam is nehéz helyzetben van az árrobbanás miatt, a lehetséges segítségről konkrétumok egyelőre nem hangzottak el.
A tárcavezető az ülést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „a kormány és az önkormányzatok egymásra vannak utalva ebben a helyzetben”. Gulyás arra kérte az önkormányzatokat, faragják le plusz kiadásaikat, de a közszolgáltatások esetében a legfontosabbakat tartsák fenn. Megjegyezte: még így is állami segítségre lesz szükség, a kormány tárgyalni fog az önkormányzatokkal és igyekszik segítséget nyújtani.”
A miniszter szerint „egyetlen hosszú távú megoldás van, az, ha az energetikai szankciók helyett olyan politikára térünk át, ami normalizálja Európában az energiaárakat”.
Gulyás Gergely azt mondta: a Magyar Villamos Művek már az elmúlt hónapokban számtalan olyan szabályt fogadott el, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok változó áron, több hónapos garanciavállalás nélkül szerződhessenek, de az árkérdésre alapvetően még nincs teljeskörű megoldás.
Az állam partnere lesz az önkormányzatoknak abban, hogy a következő évet is nagy nehézségek árán, de túl tudjuk élni - mondta.
Szita Károly (Fidesz-KDNP) kaposvári polgármester, az MJVSZ elnöke jelezte, hogy a 25 megyei jogú városban több mint kétmillió ember él. A bajt nem mi okoztuk, se nem a kormány, mégis nekünk kell megoldanunk - mondta. Úgy fogalmazott, az önkormányzatoknak is tenniük kell annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb, de a 2022-esnél mindenképpen kevesebb energiát használjanak fel 2023-ban. Ez azzal fog járni, hogy az alapvető szolgálatásokat biztosítják, de lesznek olyan intézmények, amelyek időszakosan zárva lesznek a téli hónapokban - mondta, megjegyezve: ha a működtetésben még ezek után is gond mutatkozna, az önkormányzatok a kormányhoz fordulhatnak.
Azt mondta, a tárgyalások október második felében, novemberben lehetnek.
Borítókép:
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (szemben, közepén), Dukai Miklós, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára (szemben, balról) és Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) elnöke (szemben, jobbról) a szövetség közgyűlésén a Holiday Beach Budapest szállodában Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.