Erősen visszaesett a hazai fogyasztás, újra dübörög a bevásárlóturizmus

Jelentősen megváltoztak a lakosság vásárlási szokásai az elmúlt időszakban, egyre többen választják a külföldi bevásárlást a hazai boltok helyett, írja elemzésében a Pénzcentrum. Az idei második negyedévben a külföldre utazó magyarok összesen 338 milliárd forintot költöttek, ami nemcsak a kereskedőkre, hanem az egész gazdaságra is kihatással van.

A statisztikák szerint a magyarok egyre gyakrabban egyre több időt töltenek külföldön. Az utazások száma 14%-kal, míg a tartózkodási idő 13%-kal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Romániába látogattak, és átlagosan 2,8 napot maradtak a szomszédos országokban. A költések tekintetében is jelentős növekedés figyelhető meg: a magyarok 38%-kal többet, összesen 338 milliárd forintot költöttek külföldön, ebből 173 milliárdot szórakozásra, 42 milliárdot rokonaik és barátaik meglátogatására, további 51 milliárdot pedig különböző termékekre és szolgáltatásokra.

A hazai fogyasztás jelentős mértékben, különösen a nyugati országhatár mentén fekvő vármegyékben csökkent. Győr-Moson-Sopron vármegyében a fogyasztás 17,7%-kal, Vas vármegyében 11,1%-kal, Zala vármegyében 11,7%-kal, míg Somogy vármegyében 13,6%-kal esett vissza. Ezzel szemben Budapesten a visszaesés csak 7,7%-ot tett ki. Ha ez a tendencia hosszú távon fennmarad, az súlyos következményekkel járhat a magyar gazdaság számára, csökkentve a GDP-t és a gazdasági potenciált.

A pénzünk külföldön való elköltéséhez a magas infláció mellett az is aktívan hozzájárulhatott, hogy bár a januári 25,7 százalékos csúcs után idén szeptemberre 12,2 százalékra mérséklődött az infláció mértéke, a csökkenés nem csak az árakban, hanem az egyes termékeken is észrevehetővé vált. A zsugorflációra – amikor az árak változatlanok maradnak, de a termékek mennyisége csökken – a lakosság reakciója egyértelmű volt: aki tehette, külföldön vásárolt, ahol jobb árérték-arányt talált.

Bár első látásra – a győr-moson-soproni adatokat leszámítva – a visszaesés nem tűnik annyira drasztikusnak, ám ha ez tartósan így maradna, annak nagyon súlyos következménye lenne a magyar gazdaságban. Egyrészt a fogyasztás egy része nem a hazai kereskedőkhöz és szolgáltatókhoz kerülne, hanem importként realizálódna, ami nem csupán a GDP mutatókat gyengítené, de magát a gazdasági potenciált is. Hiszen a hazai vállalatok jövedelemtől esnének el, ami csökkentené a profitjukat, a beruházási vagy béremelési lehetőségeiket. Továbbá a költségvetés számára sem mindegy, hogy hol költi el a lakosság a pénzét, ezt az áfa-adatokban is láthatjuk, szögezte le a Pénzcentrum megkeresésére az ING makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter.

Fotó: Pexels/illusztráció