Értő kezek formálják a jövőt: tanévnyitó az ELTE-n

Prof. dr. Borhy László akadémikus, az ELTE rektora nyitotta meg a szombathelyi campus 2023/2024-es tanévét. Ünnepi köszöntőjében mérföldkőnek nevezte a hallgatók beiratkozását az intézménybe, mely elköteleződést jelent a tudás és az intellektuális fejlődés mellett. Az ELTE évszázadok óta a tudás központja, ahol a legmagasabb színvonalú oktatás és kutatás folyik: ennek a hagyománynak része a Savaria Egyetemi Központ is, ahol idén 1039 diák kezdi meg tanulmányait. A rektor kiemelte a Pedagógusképző Központ vezető szerepét abban, hogy a pedagóguspálya visszaszerezze presztízsét.

Dr. Hende Csaba, a Parlament alelnöke felidézte azt az időt, mikor ő kezdte meg az ELTE-n tanulmányait: beszédéből ezúttal sem maradt el a szokásos történelmi tabló, most az egyetem alapításának idejét tematizálva. – Az ELTE-n szerzett jó minősítésű diploma a legbevehetetlenebbnek látszó kapukat is meg tudja nyitni Önök előtt – zárta a hallgatókhoz intézett szavait saját summa cum laude diplomáját példaként állítva az alelnök.

A hallgatók ünnepélyes fogadalomtételét Lenkai Nóra, az ELTE SEK rektori biztosa vezette, majd Dr. Nemény András, Szombathely polgármestere mondott ünnepi beszédet, kiemelve azt, büszke Magyarország vezető egyetemére, mely minőségi oktatást végez, s büszke a városra is, mely a mostani nehéz gazdasági helyzetben is támogatja azt. Szombathely vonzó, szabad légkörű város, ahová a fiatalok szívesen jönnek tanulni, élni: 2019 óta közel 70 százalékkal nőtt az elsőévesek száma, a magasabb bekerülési pontszámok mellett.

– Magyarország szempontjából a pedagógusképzés egyenesen létkérdés – hangsúlyozta a polgármester –, mert tanárképzés nélkül nincs tanár, tanár nélkül nincs diák, diák nélkül nincs jövő. Büszke vagyok rá, hogy a Berzsenyi Pedagógusképző Központban értő kezek formálják az ország jövőjét. 
A polgármester végül Szombathely kulturális és sportéletéről beszélt a hallgatóknak, garantálva, hogy városunk, igazi második otthonként, alkalmas arra, hogy beváltsa az újonnan beköltöző hallgatók valamennyi reményét.

Dr. Nemény András polgármester ezután kézfogásával Savaria, prof. dr. Borhy László rektor pedig az egyetem polgáraivá fogadta a fehér kesztyűs elsőéves hallgatókat.
Az ünnepség végén elhangzott a nagyszombati himnusz, az ELTE jogelőd intézményének alapítása tiszteletére, megemlékezve arról, hogy 1635-ben Nagyszombatban alapította az
egyetemet Pázmány Péter esztergomi érsek.

TP

Fotó:Bonyhádi Zoltán

Szerda délután az ELTE Savaria Egyetemi Központ dísztermében jubileumi diplomák átadására került sor. 

Vasoklevelet vehetett át:

Tomor Imréné 
Általános iskolai tanító oklevelét Kőszegen kapta meg 1958-ban. Munkáját a Kőszegdoroszlói Általános Iskolában kezdte, majd Vépen folytatta. Később a szentkirályi iskolába került, ahol alsós munkaközösségi vezető is volt. 1983-ban Kiváló pedagógus munkáért kitüntetésben részesült. 1994-ben Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott.

Gyémántoklevelet vehetett át:

Varga Edit Viola
Tanító oklevelét 1963-ban kapta meg a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. Egy évnyi tanítás után művelődési házakban, színházakban kezdett dolgozni Keszthelyen, Budapesten valamint Veszprémben. Munkája mellett népművelés-könyvtár szakos diplomát is szerzett. Ezt követően fesztiválokon és érdekképviseleti szerveknél folytatta kulturális jellegű tevékenységét. Szívügye a néptánc, melyet 50 éve oktat a Kis Csepeli Néptáncegyüttesben. Munkája elismeréseként 2001-ben Wlassics Gyula díjat kapott.
 

Szendi Ferencné
A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben vette át általános iskolai tanító diplomáját 1963-ban. A tanítás kezdeti éveit követően a körmendi járásban kapott tanulmányi felügyelő kinevezést. Körmendre történő költözésük után az Olcsai-Kiss Zoltán Általános Iskolában tanított egészen nyugdíjazásáig. 1988-ban kiváló munkájáért kapott elismerést. A tantestület 1994-ben megszavazta számára az Év Tanítója kitüntetést. 
 

Dr. Szabóné Lekics Ilona
Tanító diplomáját 1963-ban vette át a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. Szentgyörgyváron kezdett tanítani. Munkáját később Kaposfőn folytatta. 1979-ben végezte el kiegészítésként a magyartanár szakot. 1980-tól a keszthelyi Egry József Művészeti Általános Iskolában tanított nyugdíjazásáig.
 

Sodics László
A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben államvizsgázott általános iskolai tanítóként 1963-ban. Munkáját Szőce-Rimányba kezdte. Pályája során felső tagozatban több tantárgyat is tanított, valamint nevelőtanárként is dolgozott. Az oktatás mellett nyugdíjazásáig szakfelügyelőként és szaktanácsadóként is dolgozott a Szombathelyi Pedagógiai Intézetben. 
 

Németh Endréné
1963-ban kapott általános iskolai tanító a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. 6 évvel később a Pécsi Tanárképző Főiskolán vette át tanári oklevelét orosz nyelv és ének-zene tanár szakon. Munkáját Kőszegszerdahelyen kezdte. 37 éves pályafutása során tanította és támogatta a hátrányos helyzetű gyermekeket. Az oktatás mellett több gyermek és ifjúsági kórust is vezetett. 1974-ben tagja lett a szombathelyi gyakorló iskola tantestületének. 1981-ben a Váci Mihály Általános Iskolában folytatta pályáját, majd 1982-ben a kőszegi Jurisich Miklós Gimnáziumban ének-zene tanárként kezdett dolgozni. Tankönyvíróként részt vett az Apáczai Kiadó ének-zene tankönyvcsalád elkészítésében.
1999-ben Kitüntető oklevelet és emlékplakettet vett át a Vas Megyei Önkormányzat Szolgálatáért kitüntetéssel. 2000-ben Arany-toll díjat kapott. 9 évvel később az általa is szerkesztett felső tagozatos ének-zene tankönyvcsalád elnyerte a Magyar Termék Nagydíjat.
 

Németh Endre
Tanító diplomáját 1963-ban vette át a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. A Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán 1968-ban szerzett technika szakos tanár oklevelet. 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán pedagógia szakos előadói diplomát kapott. Iskolai munkája mellett Kondorfán a tanulóknak rádiós szakkört tarott, valamint részt vett a település társadalmi és kulturális életében is. 1972-től dolgozott a Szombathelyi Városi Tanács Művelődési Osztályán is. Tevékenységét 6 évvel később Kiváló Munkáért címmel ismerték el. 10 éven át volt az Oladi Általános Iskola igazgatója, majd a Vas Megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet vezetője. 1997-ben a Népjóléti Minisztériumtól Bathyány-Strattmann László díjat kapott.
 

Naszádosné Laskovits Elvira
1963-ban kapta meg tanító diplomáját a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. Később rajztanár oklevelet is szerzett. Munkáját Csákánydoroszlóban kezdte, ahol a szakszervezetet is vezette.  Szabadidejében a tanulókat nyári táborokba vitte. Később 8 éven át irányította a helyi Művelődési Házat.
 

Langer Tivadarné
Általános iskolai tanító diplomáját 1963-ban vette át a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. Vaskeresztesen, majd Balogunyomban tanított alsó tagozatban. 1974-től nyugdíjba vonulásáig a szombathelyi Antal-Nyitra utcai intézményben dolgozott. Alapító tagja az idén 50. jubileumát ünneplő Pedagógus Kórusnak. Munkásságát Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel ismerték el. A szombathelyi Senior Klub tagjaként Vas vármegye Közgyűlés Elnökének emlékplakettjét is megkapta.
 

Kiss Zsigmondné
1963-ban kapta meg általános iskolai tanító diplomáját a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. Munkáját Vasasszonyfán kezdte, amit 8 év után a szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskolában folytatott. 1986-ban megkapta a Kiváló Munkáért kitüntetést. 1998-as nyugdíjba vonulásáig igazgatóhelyettesként dolgozott.

Illésné Molnár Éva
A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben kapta meg tanító oklevelét 1963-ban. Szülővárosa, Pápa környékén oktatott az ugodi, a pápakovácsi, a nemesszalóki, valamint a nemesgörzsönyi iskolákban. A Pécsi Tanárképző Főiskolán 1972-ben végzett kémia szakon, majd 1978-ban Szombathelyen orosz nyelvből államvizsgázott. Nyugdíjazását követően 14 évig volt vezető a Nyugdíjas Pedagógus Otthonban. Összegyűjtötte a pápai járásban 1950. és 2000. év között a pedagógusok munkásságát. A feldolgozott anyagból Másoknak világítanak címmel könyvet is kiadtak 2005-ben.

Holbok Mária
Gimnáziumi évei után a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben tanult, ahol 1963-ban vette át általános iskolai tanító diplomáját. Munkáját a Toronyi Általános Iskolában kezdte, ahol a tanítás mellett az énekkart is vezette. 1967-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán ének-zene szakos tanári oklevelet is szerzett. 1996-ban ment nyugdíjba. Munkájáért Kiváló Ifjúsági Vezető, Kiváló Pedagógus, valamint Pedagógus Szolgálati Emlékérem kitüntetést kapott.

Gubicza Ivánné
Tanítóként végzett a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben 1963-ban. A diploma megszerzését követően Vas vármegyében, majd Veszprém vármegyében tanított 35 éven át nyugdíjazásáig. A tanítás mellett munkahelyén 25 évig vezette az intézmény néptánccsoportját. 1995-ben kiváló munkájáért miniszteri dicséretben részesült. 2006-ban Balatonfűzfő Kultúrájáért kitüntetést kapott.

Gombos István Péter
Tanító diplomáját 1963-ban kapta meg a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. Pályáját a Zalacsányi Gyermekotthonban kezdte, ahol 7 évig dolgozott nevelőként. Munkája mellett a Pécsi Tanárképző Főiskolán rajztanár oklevelet szerzett 1967-ben. 1970-ben megbízást kapott a budapesti Vasvári Pál Gyermekotthon nevelői állására. 1978-tól igazgatóként vezette a budapesti Esze Tamás Ifjúsági Otthont, ahonnan 26 évi munka után ment nyugdíjba. 1993-ban Németh László díjat, 2004 augusztusában Pedagógus szolgálati Emlékérmet vehetett át. Még ugyanebben az évben megkapta a Batthyány-Strattmann László díjat.
 

Farkas Árpádné
A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben diplomázott 1963-ban általános iskolai tanítóként. Tanulmányait követően Homokbödögén kezdett tanítani. A település iskolájában dolgozott nyugdíjba vonulásáig.
 

Dr. Elek Miklósné
A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben 1963-ban vette át tanító oklevelét. Munkája mellett 1968-ban ének-zene szakos tanár diplomát szerzett a Pécsi Tanárképző Főiskolán. Magyartanár oklevelét Szombathelyen kapta meg 1977-ben. A sárvári Entzbruder Dezső Általános Iskolát követően Szombathelyen tanított 1997-es nyugdíjazásáig.

Dr. Csire Istvánné
Általános iskolai tanító diplomáját 1963-ban a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben szerezte, melyet 1985-ben kiegészítő testnevelés szakkollégiumi képzés elvégzésével egészített ki a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán. Több Zala vármegyei település nevelési és oktatási intézményében dolgozott tanítóként és testneveléstanárként 1997-ben történő nyugdíjba vonulásáig. 1998-ban a Magyar Köztársaság művelődési és közoktatási miniszterétől Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott. Kimagasló szakmai munkájáért 2014-ben a Lenti Tankerület számára elismerő oklevelet adott át.
 

Buky-Padányi Erzsébet Anna
1963-ban vette át általános iskolai tanító oklevelét a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. A Váti Általános Iskolában biológiát kezdett oktatni. Néhány év múlva a Toronyi, majd a Szentkirályi Általános Iskolába került, ahol tanítóként dolgozott. Később pályáját a szombathelyi Neumann János Általános Iskolában folytatta, ahol nyugdíjazásáig tanított.
 

Bárdosi László
A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben kapta meg általános iskolai tanító oklevelét 1963-ban, amit öt évvel később a Pécsi Tanárképző Főiskolán testnevelés-orosz szakos tanári diploma megszerzése követett. 1963-ban Rábapatyon kezdett tanítani, majd 3 évvel később már Sárváron dolgozott. Pályája során a tanítás mellett sportfelügyeleti, szaktanácsadói, szakfelügyeleti és munkaközösség vezetői feladatokat is ellátott. Az évek során edzői képesítést is szerzett. Atlétika, kosárlabda, torna, kézilabda sportágakban tanítványai bajnokságokon, diákolimpiákon kiemelkedő helyezést értek el.
 

Aranyoklevelet vehettek át:

Surján József
1973-ban tett sikeres államvizsgát a Szombathelyi Tanítóképző Intézet népművelő-könyvtáros szakán. Pályáját klubkönyvtárvezetőként kezdte Dudar településen. Munkája mellett további diplomákat szerzett a Pécsi Tanárképző Főiskolán, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Könyvtárosként és népművelőként elsősorban a környezetében élőkért, a közösségért dolgozott.

Nyíri Erzsébet
1973-ban vette át népművelő-könyvtáros végzettséggel oklevelét a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. 2002-ben kapta meg mentálhigiénés szakon a végzettségét igazoló oklevelét a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán. Pécsen. Budapesten dolgozott népművelőként. Nyugdíjasként kettő verseskötete jelent meg.

Lamatschné Pogrányi Mária
1973-ban népművelő-könyvtáros szakon végzett a Szombathelyi Tanárképző Intézetben, majd 3 évvel később 1976-ban vette át magyar szakos tanár diplomáját szintén Szombathelyen. Pályáját nevelőtanárként kezdte Később politikai munkatársként, valamint oktatási főelőadóként dolgozott.

Devecseri Zoltánné
Népművelés-könyvtáros szakos diplomáját 1973-ban kapta meg a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. Csurgón kezdett dolgozni ifjúsági klubvezetőként. A későbbi években munkája során Bonyhádon olvasókört működtetett, valamint irodalmi programokat is szervezett. 1992-től nevelőtanár lett. Diákokat készített fel művészeti fesztiválokra és versenyekre 2001-ben történő nyugdíjazásáig.

Devecseri Zoltán
1973-ban vette át népművelő-könyvtáros oklevelét a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. Később a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán, a Hittudományi Főiskolán, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomákat. Csurgón kezdett dolgozni népművelőként, könyvtárosként és tanárként. amit Bonyhád, Szekszárd és Szany település követett. Költőként is alkotott. Műveiből három önálló kötet jelent meg.

Csetényi Sándor Márton
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán 1973-ban kapott matematika-fizika szakos középiskolai tanári diplomát. A tanítást a szombathelyi Latinka Sándor Gépipari Szakközépiskolában kezdte. Az Emberi Erőforrások Fejlesztése Világbanki Projekt ifjúsági szakképzési programjának résztvevője, megvalósítója volt éveken át. 1994-től 2010-ben történő nyugdíjazásáig a Gépipari és Informatikai Műszaki Szakközépiskola igazgatója volt. Az oktatás területén végzett munkájáért több alkalommal kitüntetésben részesült. 1997-ben Szombathely Oktatásügyéért-díját, 2001-ben pedig Vas Megye Önkormányzata Szolgálatáért Oktatási Tagozata elismerését kapta meg.
 

Dr. Benczéné Kollarits Rita
Általános iskolai tanító oklevelét 1973-ban kapta a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben, amit 1978-ban egy ének-zene szakos általános iskolai tanár végzettség egészített ki. A tanítást Rigyác községben kezdte. Később Sormás és Szepetnek után Nagykanizsára került, ahol 2009-ben történő nyugdíjazásáig dolgozott.

Bejczi Lajos
Tanító diplomáját 1973-ban vette át a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. Az oklevél átvételét követően Mikosszéplakon kezdett tanítani 2011-ben történő nyugdíjazásáig. 

Baka Györgyi
Baka Györgyi 1973-ban diplomázott a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben könyvtáros-népművelő szakon. Nyugdíjazásáig ezen a területen dolgozott. Tagja a Magyar Írószövetségnek, valamint a Magyar Nemzeti Írószövetségnek. Napjainkig 9 verseskötete jelent meg. 2017-ben Érd Megyei Jogú Város Művészeti díjjal tüntette ki.
 

Véh Ferencné
A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben 1971-ben diplomázott általános iskolai tanítóként. Az oklevél átvétele után 2006-ban történő nyugdíjazásáig Székesfehérváron tanított.
 

Sarvajcz Sándorné
Népművelő-könyvtáros szakon kapta meg oklevelét 1973-ban a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. Könyvtárvezetőként, majd népművelőként kezdett dolgozni Csepelen. Később amatőr együttesek, kórusok útjait vezette, valamint filmklubot szervezett.
 

Bárdossy Pál
1973-ban vette át népművelő-könyvtáros oklevelét a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. A veszprémi Megyei Népművelési Tanácsadóban kezdte hivatását. Sorkatonai szolgálatát követően 1979-től kulturális szervező munkakörbe került a veszprémi Volán Vállalatnál. Később népművelőként, videó módszertanosként, illetve a veszprémi Fiatalok Művészeti Stúdiója vezetőjeként is dolgozott. Számítástechnikai tanulmányait és gyakorlatát nyugdíjazásáig a Laczkó Dezső Múzeumban hasznosította.

Brodszky Péter Pálné
1952-ben született Sárváron. Tanító oklevelét 1973-ban vette át a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben.
 

Fésű József György
1973-ban kapta meg népművelő-könyvtáros diplomáját a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. Később több felsőoktatási intézmény további képzésein vett részt. A diósjenői Művelődési Ház igazgatójaként kezdte a pályáját. Későbbi közgyűjtemény felügyelő munkáját 1990-től 8 évig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közművelődési Főosztályán főelőadó pozíció követte. Nyugdíjazásáig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának munkatársa volt. A Börzsöny Múzeum Baráti Köre Egyesület alapító tagja, valamint önkéntes munkát végez a Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjteményben természettudományi gyűjteménykezelőként.
 

Horváth Józsefné
Diplomáját 1973-ban szerezre meg a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben általános iskolai tanítóként. A tanítást a zalaegerszegi Hamburger Jenő Általános Iskolában kezdte. Később Marcaliban, Kaposváron, Zalaegerszegen, majd Nagyatádon folytatta hivatásának gyakorlását. Nyugdíjba vonulásának alkalmából Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott. Nyugdíjasként több civil szervezetnek jelenleg is tagja.

Hőbér Károlyné
A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben tett államvizsgát tanítóként 1973-ban. A diploma átvételét követően Egervölgyön kezdett dolgozni. Pályáját később Sótonyban folytatta. Tanulmányait a munka mellett ének-zene szakos tanári oklevéllel egészítette ki a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. Ezt követően zenét is tanított nyugdíjazásáig.

Mosonyi Mária
Népművelő-könyvtáros szakon kapott diplomát 1973-ban a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. A körmendi Városi Könyvtárat követően Szombathelyen kezdett dolgozni a Tanárképző Főiskola könyvtárában. Az intézményben később a magyartanár szakot munka mellett végezte el. Később nyugdíjazásáig ismét szülővárosában végezte munkáját.
 

Müller Anikó
1973-ban szerezte meg népművelő-könyvtáros oklevelét a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. A diploma átvételét követően a zirci Művelődési Házban kezdett dolgozni. 1975-től ifjúsági ház vezető lett, majd 10 évvel később intézményösszevonást követően a Művelődési és Ifjúsági Központ igazgatójának nevezték ki. Nyugdíjazásáig közművelődési tevékenységet végzett könyvtáros feladatai mellett.

Papp Miklós
A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben diplomázott 1973-ban népművelő-könyvtáros szakon. Művészeti előadóként kezdett dolgozni a celldömölki Művelődési Központban. Később Szombathelyen folytatta a munkáját, ahol társadalmi ünnepségeket, szertartásokat szervezett. 1977-ben a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán magyar szakos oklevelet szerzett, és még ebben az évben Budapestre költözött. A Fényes Elek  Közgazdasági Szakközépiskolában könyvtárosként kezdett dolgozni, amit az évek alatt a tanítás egészített ki. Munka mellett 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett újabb oklevelet. Rádión keresztül hivatása kiegészítéseként iskolai vetélkedőket vezetett, valamint újságot szerkesztett. Az Év tanáraként kollégáitól és a diákoktól megkapta a Fényes Elek Emlékplakettet. 2002-ben Arany Katedra Emlékplakettel tüntették ki. 2013-ban Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott. 2016-tól feleségével együtt a Magyar Rádió külső munkatársa.
 

Pintér Aranka
1973-ban vette át diplomáját a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben népművelő-könyvtáros szakon. Tanulmányait munka mellett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán egészítette ki pedagógia szakon. 2005-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen közoktatásvezetői szakvizsgát tett. Munkáját 1973-ban a Pécsi Városi Könyvtárban könyvtárosként kezdte. Hivatását néhány évig nyugdíj mellett is folytatta.
 

Riethmüller János
Népművelő-könyvtárosként államvizsgázott a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben 1973-ban. Az oklevél átvétele után a székesfehérvári István király Múzeumban kezdett dolgozni. Később a Magyar Postamúzeumba került. Tanulmányait munkája mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta, ahol 1982-ben kapott diplomát. Ezt követően a budapesti Rózsa Művelődési Házban kezdett dolgozni, melyet 15 éven át igazgatóként vezetett. 2004-től a Józsefvárosi Kulturális Központban, ezt követően pedig a Petőfi Csarnok kulturális munkatársaként dolgozott. 2001-ben Bessenyei díjat kapott.
 

Szabóné Robb Aranka
A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben kapta meg oklevelét népművelő-könyvtáros szakon 1973-ban. A Zala Megyei Művelődési Központban kezdett dolgozni. Munkája során több mint egy évtizedig vezetett természetvédelmi és honismereti gyermektáborokat.
 

Túróczy Istvánné
Népművelő-könyvtáros szakon végzett 1973-ban a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben. Munkáját a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárban gyermekkönyvtárosként kezdte. Munkája mellett a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán elvégezte kiegészítésként a népművelés szakot, valamint a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán is oklevelet szerzett közművelődési szakon. Alapító tagja volt a Magyar Népfőiskolai Társaságnak. Több felsőoktatási intézmény mesterképzésén is oktatott. 2002-től a Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Intézetének vezetőjeként dolgozott nyugdíjazásáig. 2002-ben a Magyar Népfőiskolai Társaság Tessedik Sámuel Népfőiskolai Mozgalomért díjat kapott. 2008-ban Szolnok Megyei Jogú Város Pedagógiai díj elismerésben részesült.
 

Vas Ágnes Marianna
Diplomáját 1973-ban kapta meg a Szombathelyi Tanítóképző Intézetben népművelő-könyvtáros szakon. Soponyán könyvtárosként és művelődési ház igazgatóként kezdett dolgozni. Munka mellett 1983-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen könyvtáros-történelem középiskolai tanár szakon államvizsgázott. Hivatását később Székesfehérváron, majd Balassagyarmaton folytatta könyvtárosként, közművelődési felügyelőként, valamint a helytörténeti gyűjtemény vezetőjeként. Kiállításokat szervezett, várostörténeti kiadványok megjelenését segítette. 2004-ben megkapta a Balassi Bálint Megyei Könyvtár Balassi-díját. 2011-ben Pro Urbe Balassagyarmat elismerésben részesült. 2022-ben Nógrád-megyéért díjat kapott.