Eszkalálódik a gázai konfliktus: Irán 200 rakétát lőtt ki Izraelre az éjjel
Miután Izrael szárazföldi offenzívát indított hétfőn Libanon ellen, Irán nagyszabású rakétatámadással válaszolt Izrael lépésére kedden kora este. A helyi sajtó szerint Irán több mint száz rakétát lőtt ki Izrael felé, szinte az egész országban szólnak a szirénák. Washington bejelentette, hogy az amerikai légierő segíteni fog Izraelnek elfogni az iráni rakétákat.
Légvédelmi szirénák és robbanások hangját lehetett hallani Jeruzsálemben és a Jordán folyó völgye felett, miután az izraeli hatóságok felszólították a lakosságot, hogy húzódjon biztonságba az óvóhelyeken.
A Reuters hírügynökség újságírói a szomszédos Jordánia egén elfogott és megsemmisített rakétákról számoltak be. Izrael, Irak és Jordánia is a történtek miatt haladéktalanul felfüggesztette a légi közlekedést légterében.
Az izraeli katonai rádió közlése szerint csaknem kétszáz rakétát lőtt ki Irán Izrael ellen. Az iráni állami televízióban az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) nyilatkozatát közvetítve megerősítették, hogy több tucat rakétát lőttek ki Izraelre kedden kora este.
Az Iszlám Köztársaság elit alakulata egyben figyelmeztetett, hogy amennyiben Izrael válaszcsapásra szánja el magát, Teherán válasza még pusztítóbb lesz.
Az izraeli belügyi parancsnokság (IDF) életmentő utasításokat tartalmazó szöveges üzeneteket küldött az Izrael egyes területein élő embereknek, arra utasítva őket, hogy menjenek védett területekre. Daniel Hagari, az IDF szóvivője egy videós nyilatkozatban azt üzeni az embereknek, hogy menjenek a környékükön lévő legbiztonságosabb védett helyre, és várják meg a további utasításokat.
„Izrael légvédelmi rendszere teljes mértékben működőképes” – tette hozzá Hagari.
Joe Biden amerikai elnök az X-en közölte, hogy az Egyesült Államok kész segíteni Izraelnek, hogy megvédje magát az iráni rakétacsapásokkal szemben.
A légitámadással egy időben terrortámadást is végrehajtottak Tel-Avivban, a lövöldözésben négyen haltak meg. A halálos áldozatok mellett további hét ember megsebesült a támadásban. A rendőrség szerint terrortámadás történt, a két elkövetőt semlegesítették.
Izrael átrendelné a közel-keleti erőviszonyokat
Röviddel a Hamász október 7-i mészárlásának első évfordulója előtt a Közel-Keleten már nem a Gázai övezet, hanem Libanon áll a középpontban, értelmezi a helyzetet friss jegyzetében Káncz Csaba geopolitikai szakértő. Izrael most arra készül, hogy megismételje gázai hadműveleteit Libanonban, azzal a céllal, hogy saját érdekei szerint átrendezze a Közel-Keletet, teszi hozzá.
Az 1982-es és a 2006-os libanoni szárazföldi behatolás nem eredményezett sem politikai, sem katonai sikert. Netanjahu viszont ezúttal biztos a dolgában. Szélsőséges miniszterei is támogatják, különösen a nemzetbiztonsági és a pénzügyminisztere. Márpedig belpolitikai túlélése az ő támogatásuktól függ, írja.
Dacos álláspontját az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott „acélszilárdságú” katonai, pénzügyi és gazdasági támogatása támasztja alá. Washington nemrégiben újabb 8,7 milliárd dolláros segélycsomagot hagyott jóvá Izrael libanoni hadjáratának támogatására.
A Hezbollah az Izrael és az USA elleni iráni „Ellenállás Tengelyének” koronaékszere. Netanjahu tudja, hogy a csoport megsemmisítése Irán nemzeti és regionális biztonsági rendszerének felbomlását jelentené. Nem zárkózik el attól, hogy megkockáztassa a közvetlen konfrontációt Iránnal, miközben egy ilyen esetben továbbra is biztos lehet az USA teljes támogatásában.
Netanjahu olyan biztos a dolgában, hogy hétfőn beszédet intézett az iráni néphez, kijelentve: „Az iráni rendszerváltás sokkal hamarabb be fog következni, mint azt az emberek gondolják”. Az izraeli vezető pontosan tudja, hogy Naszrallah meggyilkolása nem pusztán egy magas vezetői pozícióban lévő személy megölése, hanem ez egy izraeli–amerikai nyilatkozat az „iráni polip” megfojtására irányuló folyamat kezdetéről. Az olasz vezető La Repubblica is meg van győződve arról, hogy Netanjahu beszéde egy teheráni rezsimváltás felé mutat.
Az iráni teokrata rezsim 1979-es létrejötte óta az egyik legnagyobb egzisztenciális kihívásával néz szembe. Izrael ugyanis a „polip” fejét veheti célba az iráni nukleáris létesítmények elleni csapással – ami előbb-utóbb bizony megtörténhet –, ha Irán továbbra is tartózkodik attól, hogy Izrael jelenlegi, határain kívülre irányuló nyomulását megfékezze. Ez utóbbi megkönnyíti Izrael későbbi lépéseit, mert egy ilyen forgatókönyv szerint Irán teljesen kiszolgáltatottá válik, ha az általa vezetett tengelyt ebben a háborúban legyőzik.
Netanjahu miniszterelnök elkezdett erre hangszerelni, amikor szeptember 30-án külön nyilatkozatban szólt az iráni néphez, amelyben kormányuk ellen uszított, és fényes jövőt ígért nekik, ha az iráni regionális szövetségek hálózata összeomlik.
Teherán viszont egyelőre azt a megközelítést alkalmazza, hogy hagyja: Izrael csapdába essen Libanonban, mint a korábbi alkalmakkor.
A Hezbollah nem a Hamász: vezetésének kiiktatása meggyengítette, de még mindig elég jól felfegyverzett és stratégiailag jól felépített. Ellentétben Gázával, ahol az utánpótlási vonalak nagyon korlátozottak voltak, a Levante, amelyen keresztül számos utánpótlási vonal halad, az iráni–szíriai–iraki kombináció nagyobb ellenőrzése alatt áll.
A csoport képes lesz hosszú távú ellenállást tanúsítani az izraeli megszállással szemben. Ez magas emberi és anyagi költségekkel járhat a zsidó állam számára, ami sok izraelit is megakadályozhat abban, hogy hazatérjen Észak-Izraelbe.
Egy teljeskörű háború kitörése esetén a Hezbollah több ezer harcosra számíthat, akik Iránból, valamint a térségen kívüli iszlamista harcosokból csatlakoznak hozzá. A tálibok például már megígérték, hogy sok harcost küldenek Afganisztánból a Hezbollah megsegítésére.
Bár Izrael, az Egyesült Államok és számos szövetségesük terrorszervezetként kezeli a Hezbollahot, az Arab Liga nemrégiben úgy döntött, hogy nem bélyegzi meg a csoportot terrorista szervezetként, tekintettel annak növekvő népszerűségére az arab és muszlim világban, fogalmaz Káncz Csaba.
Fotó: Reuters
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.