EU-csúcs: a 27-ből 26 ország állt ki Ukrajna mellett, csak Orbán Magyarországa nem

Az állam- és kormányfők ülésén az EU védelmének megerősítéséről és Ukrajnáról tárgyaltak. Bár magáról a katonai segítségnyújtásról formailag nem itt döntenek, ez azt jelenti, hogy a magyar kormány kimarad belőle. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már hetekkel ezelőtt jelezte, hogy a kormány ellenzi egy új, nagyjából 20 milliárd euróra becsült katonai segély elfogadását Ukrajnának.

Végül viszont nem csak ezt, gyakorlatilag minden, Ukrajnáról szóló érdemi részt a 26-ok nevében adtak ki, számol be ról a POLITICO.  Ennek nincs további közvetlen gyakorlati következménye, de elvi igen: azt jelzi, hogy már nincs egyhangú uniós támogatás az ország mögött. Már a jövő héten szükség lesz konszenzusra az orosz személyek elleni szankciók meghosszabbításánál. A 26-ok nevében kiadott részbe kerültek olyan mondatok is, mint például megingathatatlanul támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül. A fordulat eddig rendszeresen visszaköszönt az egyhangúlag elfogadott záródokumentumokban. A csütörtöki szöveg utal is rá, hogy az Európai Unió a kezdetektől Ukrajna mellett állt, a 26-ok nevében kiadott rész szerint pedig a jövőben is így fog tenni.

Kiemelik, hogy Ukrajna nélkül nem tárgyalhatnak Ukrajnáról. (Tavaly Orbánnal együtt jelezték, hogy az ország nélkül semmit sem kezdeményezhetnek róla.) Az európai biztonságáról sem tárgyalhatnak Európa nélkül, amivel Ukrajna és a világ biztonsága összefonódik. Tűzszünetet csak akkor köthetnek, ha a folyamat átfogó békeegyezményhez vezet, ami tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi egységét, valamint hiteles biztonsági garanciákkal rettenti el Oroszországot a további támadásoktól.

Ukrajnát a lehető legerősebb helyzetbe kell hozni, hogy erőn keresztül érjenek el békét. Ehhez a 26-ok nevében kiadott szöveg szerint az EU eltökélt, hogy (szintén korábbi, 27-es nyilatkozatokat idézve) politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást adjon, beleértve a további szankciókat, és folytatják a rendszeres pénzügyi támogatást. A teljes szöveghez hozzáadják a szokásos fordulatot, hogy nem érinti egyes tagállamok különleges védelempolitikáját, amit a semleges országokra szoktak érteni.

Többek között megemlítik azt a G7-es kölcsönt, amit orosz vagyon segítségével törlesztenek. Ezt a tavalyi soros magyar elnökség alatt, magyar tartózkodással fogadták el, és Orbán rögtön Trump megválasztása után elkezdte feszegetni a sorsát.

A 26-ok nevében kiadott szöveg utal az új katonai segélycsomagra, de nincs benne összeg, csak eszközöket sorol, és üdvözli a tagállamok hajlandóságát a támogatás fokozására. Készek arra is, hogy biztonsági garanciákhoz járuljanak hozzá.

A közös, Európa védelméről szóló részben üdvözölték, hogy az Európai Bizottság a pár napja bemutatott fegyverkezési programja alapján kihasznál egy rugalmassági lehetőséget a túlköltekezés elleni szabályoknál a védelmi kiadásokra.

A 150 milliárd eurós hitel ötleténél már nem tűnnek ennyire lelkesnek: „tudomásul veszik”, és a minisztereikkel sürgősen megvizsgáltatják. Az Euractiv szerint Giorgia Meloni olasz kormányfő az ülésről kifelé arra figyelmeztetett, hogy a kölcsön megemelheti néhány tagállam adósságát, ami gond lehet Olaszországnak (az egyik legeladósodottabb uniós országnak).

További források bevonását is kérik az Európai Bizottságtól többek között a „releváns EU-finanszírozási programok alatt”. Kiemelik az uniós határok védelmét, „különösen az EU keleti határára tekintettel, az Oroszország és Belarusz által jelentett fenyegetés” miatt.

Arra is felszólítják a „jogalkotókat” – azaz gyakorlatilag a saját kormányaikat, amik vitáit a tavaly második féléves soros magyar elnökség se tudta elsimítani, és azóta a lengyelek se boldogultak –, hogy fogadjanak el egy 1,5 milliárd eurós védelmi programot. Azt is kiemelik, hogy a NATO-tagoknak továbbra is az észak-atlanti szövetség a közös védelmük alapja.

A magyar kormányfő Ukrajna támogatásának megvétózásáról azt mondta: míg a 27 uniós tagállam közül 26 támogatta a háború folytatását, Magyarország a béke mellett állt ki.

– Nem a háborút kell folytatni, hanem minden erővel az amerikai elnök béketárgyalásainak sikerességét kell támogatni. Nekünk az Egyesült Államokkal együtt kell a békére törekednünk, nem a harc folytatására – fogalmazott Orbán Viktor csütörtök éjjel Brüsszelben az EU-csúcs után.

Borítókép: a csütörtöki EU-csúcson Fotó: Facebook/Orbán Viktor