Újraválasztotta Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének

Az Európai Parlament július 18-án titkos szavazással, 401 szavazattal újraválasztotta Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének. Von der Leyen így már másodszor tölti be az elnöki tisztségét, először 2019 júliusában választották meg az EP-képviselők, ő volt az Európai Néppárt csúcsjelöltje a június 6-9-i európai parlamenti választásokon – írja lapunkhoz is eljuttatott közleményében az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája.

A Parlament jelenleg 719 képviselőből áll, így a szükséges többség 360 szavazat volt. A választás titkos, papíralapú szavazással zajlott, 401 képviselő szavazott von der Leyen megválasztására, 284 ellene, 22 képviselő pedig üres vagy érvénytelen szavazatot adott le.

A szavazás előtt Ursula von der Leyen ismertette a következő öt évre vonatkozó politikai prioritásait az EP-képviselőkkel folytatott vita során.

A következő uniós ciklus prioritása a jólét és a versenyképesség fokozása

„Nem fogom elfogadni, hogy a demagógok és a szélsőségesek tönkretegyék európai életmódunkat, hogy Európát belülről vagy kívülről szétszakítsák, hogy társadalmaink szélsőséges polarizációja elfogadottá váljon, ezért készen állok arra, hogy a harc élére álljak az Európai Parlament összes demokratikus erejével együtt” – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnökjelöltje Strasbourgban az uniós parlament csütörtöki plenáris ülésén elhangzott közel egyórás beszédében.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy az európaiak a bizonytalanság időszakát élik, miközben egyértelmű kísérlet folyik a társadalmak megosztására és polarizálására. „Mélységesen aggasztanak ezek a tendenciák. De meggyőződésem, hogy egy erős Európa képes megfelelni a kihívásoknak” – jelentette ki.

Az elnökjelölt elmondta: a következő uniós ciklus első számú prioritása a jólét és a versenyképesség fokozása lesz. Ehhez az egységes piac elmélyítésére, kevesebb bürokráciára, jobb végrehajtásra és gyorsabb engedélyezésre van szükség.

Von der Leyen olyan alelnök kinevezését tervezi az Európai Bizottságba, aki segíteni fogja ezt a folyamatot annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképessége növekedjen.

Mint mondta, a következő ciklusban is ragaszkodni fognak a 2030-ra és 2050-re kitűzött klímasemlegesítési céljokhoz. Ígéretet tett arra, hogy 2040-ig 90 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez a célkitűzés, a benyújtandó jogalkotási javaslatban fog szerepelni.

„Az új, tiszta ipari megállapodás segíteni fog az energiaszámlák csökkentésében is” – mondta, hozzátéve, hogy „a magas energiaárak hátráltatják versenyképességünket”.

Hangsúlyozta azt is, hogy masszívan be kell fektetni az olcsó megújuló energiaforrásokba az orosz fosszilis energiáról való teljes leválás érdekében.

Bejelentést tett továbbá, egy európai megtakarítási és befektetési unió létrehozására annak érdekében, hogy az európai induló vállalkozások ne az Egyesült Államokban vagy Ázsiában keressenek forrásokat terjeszkedésük finanszírozásához.

Von der Leyen kiemelte, hogy többet kell befektetni az európai biztonságba és a védelembe is.

„Oroszország arra számít, hogy Európa és a Nyugat elkényelmesedik. Néhányan Európában is erre játszanak. Két héttel ezelőtt az egyik uniós tagállam miniszterelnöke Moszkvába utazott. Ez az úgynevezett békemisszió nem volt más, mint egy megalkuvási (appeasement) küldetés” – utalt Orbán Viktor miniszterelnökre.

Szót ejtett arról is, hogy a szervezett bűnözés fenyegetést jelent az európai biztonságra és gazdaságra, ezért szükséges, hogy európai szinten fellépjen az EU ellene.

„Javasolni fogom az Europol személyzetének megduplázását és megbízatásának megerősítését. Azt akarom, hogy az Europol valóban operatív rendőrségi ügynökséggé váljon” – jelentette ki.

Az illegális migrációról szólva az elnökjelölt javasolta a Frontex alkalmazottak számának megháromszorozását. „A migrációra adott közös válaszunk középpontjába a szolidaritást helyezzük” – tette hozzá.

Von der Leyen arra is kitért, hogy a lakhatási válság minden korosztályt és minden méretű családot érint, az uniós polgárok számára a megfizethető lakások elérése egyre nehezebbé válik.

„Lakhatási biztos kijelölését javasolom a következő testületbe. A lakhatás nem tekinthető európai kérdésnek, de azt akarom, hogy a bizottság vegyen részt ennek a problémának a megoldásban” – mondta.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő mandátum idején európai szintű vizsgálatot folytatnak a közösségi média hatásairól, a fiatalok jólétéről.

Javasolta továbbá egy „európai demokráciapajzs” felállítását, mondván, „az uniónak szüksége van egy saját struktúrára, amely az információs manipuláció és a külföldi beavatkozás ellen küzd” – fogalmazott.

Azt is kiemelte, hogy az Európai Bizottságnak erősítenie kell „az európai demokráciák minden részének védelmére irányuló tevékenységét”, megvédve a szabad médiát és a civil társadalmat, a jogállamiságot és fellépve korrupció ellen.

„Közös uniós költségvetésünkkel kapcsolatban egy nagyon világos elvet fogunk követni: a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzájutáshoz” – hívta fel a figyelmet.

A következő lépések

A bizottság megválasztott elnöke most hivatalos levelet küld a tagállamok állam- és kormányfőinek, amelyben felkéri őket, hogy állítsanak jelölteket az európai biztosi posztokra. A parlament a nyár után megszervezi a biztosjelöltek meghallgatását az illetékes parlamenti bizottságokban. A biztosok teljes testületét ezután a parlamentnek jóvá kell hagynia.

Fotó: MTI/Purger Tamás