Évente mintegy 50 ezer tonna száraztésztát vásárolnak Magyarországon
A körkép szerint a magas alapanyagárak, az energia- és üzemanyagköltségek, valamint a logisztikai kiadások és a munkaerőhiány a hazai tésztagyártókat sem kerülték el. Emellett a jelentős mennyiségű olcsón beérkező import áru is komoly kihívások elé állítja az ágazat szereplőit. A nehézségek ellenére azonban a gyártók továbbra sem szeretnének engedni termékeik minőségéből, termék- és csomagolásfejlesztésekkel, automatizációval, a műszaki színvonal, és a tradicionális termékek minőségének fenntartásával igyekeznek megtartani versenyképességüket - állapította meg a kamara.
Magyarországon 150 cég foglalkozik száraztészta gyártásával, mintegy 2000 munkavállalót foglalkoztatnak. A cégek körülbelül fele kézművesnek nevezhető, hiszen egy év alatt 50 tonna alatti gyártási kapacitással rendelkeznek.
A nagyobb gyártók termékeinek körülbelül 30-35 százaléka kerül a külpiacokra. A belföldi értékesítés nagyrésze kis- és nagykereskedelembe kerül, mintegy 20 százalékát pedig a szállodai és éttermi (HORECA) szektor valamint a közétkeztetés vásárolja fel.
Míg az exportpiacokon leginkább a durum száraztészták a legkedveltebbek, addig Magyarországon a 8 és 4 tojásos termékek a kelendőbbek, sokan keresik a házias jellegű tésztákat is. A reform élelmiszerek iránti egyre nagyobb kereslettel a durum termékek térnyerése is évről-évre nő, a HORECA szektorban kifejezetten erős ez a termékkör. Érezhető az érdeklődés a teljes kiőrlésű száraztészták iránt is. Számos gyártó kínálatában megtalálhatók a szénhidrátcsökkentett-, gluténmentes-, alakor-, paleo-, tojásmentes száraztészták, amelyek a különböző ételallergiával küzdők, vagy speciális étrendet folytatók számára nyújtanak alternatívát a hagyományos tésztákkal szemben.
Míg korábban a legtöbben a bevált márkát keresték a boltokban, ma már jellemzően az ár alapján döntenek a vásárlók - derül ki a NAK körképéből. (MTI)
Illusztráció: pixabay.com
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.