Ez lesz jövőre az inflációval az MNB szerint

Novemberben 3,7 százalékos volt az infláció, ami markáns csökkenést mutat a korábbi évekhez képest. A maginfláció ugyanakkor 4,4 százalékos volt, ami azt mutatja, hogy ez még nem az árstabilitás jele, azt csak várhatóan 2026-ban érjük el.

Az infláció mértéke nagyobb részt megfelelt a szeptemberi prognózisnak, de a szerkezetét tekintve voltak meglepetések. A maginfláció ugyanis 0,6 százalékkal volt alacsonyabb a szeptemberi előrejelzéshez képest, de a feldolgozatlan élelmiszerek és az üzemanyagok árának emelkedése a vártnál magasabb lett.

Az MNB szerint ennek az is oka volt, hogy a korábbi években egyes területeken jobban növelték a vállalatok az áraikat, ami profitinflációt jelentett, idén októberben azonban ez már árcsökkenéshez vezetett, például a mobiltelefon- és internetszolgáltatásban, a tömény alkoholos italoknál és az állateledeleknél. A kereslet továbbra is elmarad a kínálati szinttől, ami visszafogja a további áremelkedéseket, de a kiskereskedelemben a vállalati várakozások alapján a jövő év elején egyelőre bizonytalan árváltozások is következhetnek.

A jegybank prognózisa alapján decemberben 4,3, majd januárban 4,6 százalékos infláció várható, ami a jövő év második negyedévében csökkenésnek indul, márciustól már az inflációs toleranciasávban alakul az év döntő részében.

A középtávú előrejelzés alapján a 2025-re várt prognózisát 0,5-0,6 százalékkal emelte az MNB, a kínálati hatások és a forint árfolyamának gyengülése miatt, így a jövő évben 3,3-4,1 százalék közötti sávban várható a szeptemberben előrejelzett 2,7-3,6 százalékos sávval szemben.

Balatoni András kifejtette: a magyar fogyasztási adat összhangban van a régiós adatokkal, a román és a lengyel között van a magyar fogyasztás a kedvező munkaerőpiaci helyzettel, az emelkedő reálbérekkel összehangban, ami jelenleg a gazdasági növekedés legfontosabb tényezője. A jövő év második felétől növekedésnek indul a magyar gazdaság, további reálbéremelkedés várható, a munkajövedelmek vásárlóereje tehát nőni fog, összességében 4 százalék körüli mértékben.

Élénk emelkedés mutatkozik a háztartások hitelfelvételében is, a hitelállomány növekedése jövőre – a munkáshitel bevezetésével is számolva – 15 százalék körüli mértéknél tetőzhet. A háztartások megtakarítási rátája pedig várhatóan 10-11 százalék körül stabilizálódik.

A jegybanki beszámoló szerint a vállalati beruházások egyelőre elmaradtak a korábbi várakozásoktól, a legnagyobb, 20 százalékot meghaladó visszaesés a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar területén volt. A beruházások csökkenésének oka a ciklikusan gyenge kereslet, a visszafogott vállalati kapacitáskihasználtság, ami miatt nem is gondolkodnak bővítésben.

A várakozások szerint 2025 második felétől már élénkülhetnek a külpiacaink, javulhat az eurózóna GDP-je, a beruházások és a német ipar termelése.

A vállalati hitelezésben egyelőre stagnálás tapasztalható, egyfajta kivárás is van, például a Demján Sándor Program várható olcsóbb forrásai miatt. A vállalatok beruházásai a 2024-es 12 százalékos csökkenés után jövőre már 5 százalékos növekedést mutathatnak, stabilizálódni fog a beruházási ráta.

Az MNB számításai szerint a BMW, a BYD és a CATL termelésbe állása a jövő évtől már jelentős hatással lesz a makrogazdaságra. A becsült adatok szerint jövőre még viszonylag alacsony lesz a foglakoztatás ezekben az üzemekben, de 2026-27-ben érdemi felfutás várható. A három gyár termelése 2025-26-ban 0,6-0,8 százalékkal gyorsítja a magyar gazdasági növekedést, 2028-29-re pedig már a teljes magyar GDP 2 százalékát adják összességében.

A három nagyberuházásnak is köszönhetően a magyar export teljesítménye növekedni tud 2025-ben, bár a nettó export éves átlagban jövőre inkább lejjebb viszi a gazdasági növekedés mértékét, 2026-tól azonban széles sávú növekedés várható. A 2024-25-ös évben összességében 3,6 százalékkal bővülhet a magyar GDP, ami az Európai Unió és az eurózóna középmezőnyét jelenti, bár a régióban Lengyelország és Szlovákia erőteljesebb növekedést mutat.

A magyar munkaerőpiacon az elmúlt évek negatív trendje után az előző negyedévben már nem folytatódott a kereslet mérséklődése, a foglalkoztatás 2025-ben újra növekedésnek indul.

A hazai költségvetésben a kamatkiadások nélküli egyenleg jelenleg egyensúlyközeli állapotot mutat, akár enyhe többlet is is kialakulhat, a hiány mérséklődésével pedig a GDP 70 százaléka alá csökkenhet az adósság 2027-re. A folyó fizetési mérleg többlete az idén a GDP 2,1 százalékát teszi ki, ami 2026-27-ben emelkedhet még kissé – közölte az MNB.

(MTI)

Fotó: Pixabay