Ezt mondta Déri János utolsó interjújában (videóval)
A két riporter közötti 1991 novemberi megrázó beszélgetés, amit egy évig nem is engedtek leadni a televízióban, annak kapcsán került újra elő, hogy a Blikk interjút készített a kiváló rádiós-televíziós Fodor Jánossal, aki a héten ünnepelte hetvenedik születésnapját.
Fodor felelevenítette, hogy barátja először visszautasította, hogy beszélgessenek, de aztán meggondolta magát.
Az interjút itt lehet megnézni:
Déri János televíziós és rádiós pályafutása
Gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, egy hirtelen ötlettől vezérelve jelentkezett a „Riporter kerestetik” című tehetségkutató műsorba, ahol 1975-ben a harmadik helyen végzett. 1977 és 1983 között a Magyar Rádió ifjúsági osztályán kapott munkát, majd 1983-tól a televízió társadalompolitikai szerkesztőségének munkatársa lett. A Hírháttér, az Ez+Az és az Ablak című szolgáltató műsorok állandó műsorvezető-riportereként ismerték meg a nézők. Az Ablakban a közügyek intézésében és a hivatalokkal folytatott harcaiban segítette az átlagembert, a műsorban olyan kiváló tévésekkel dolgozott együtt, mint Feledy Péter, Nagy György, vagy éppen a vele utoljára interjúzó barátja, Fodor János.
Politikai és humoros produkciókban egyaránt otthon érezte magát és mindkettőben kimagasló tehetségnek bizonyult. Természetessége, szakmai tudása, felkészültsége és tisztessége méltán tette rokonszenvessé, noha a megszállott igazságkeresését és munkamániáját kevesen értékelték.
Népszerű volt a Nulladik típusú találkozások című, paranormális tevékenységekkel foglalkozó műsora és annak paródiája, amelyet Antal Imrével készített. A Pocsék Áruk Fóruma című, selejtes tárgyakat bemutató, ironikus hangvételű műsorával új műfajt teremtett.
A Pocsék Áruk Fóruma zseniális ötlet volt – jobb, mint az eredeti, hívja fel a figyelmet a műsor különlegességére az Újságmúzeum, amely így jellemzi az Ez+Az magazin szórakoztató rovatát: "1967-ben kitalálták a fontos és kevésbé fontos elvtársak, hogy legyen egy úgynevezett Kiváló Áruk Fóruma védjegy. Emlékezhetünk rá: az a szép kis különleges háromszög. Nos, ez jelezte, hogy a vásárló immár tökéletes minőséget tart a kezében. A sikeres üzletpolitika a szocializmusban is fontos volt. Úgy hívták, hogy ez a bizalom háromszöge. Déri János aztán kitalálta a bizalmatlanság háromszögét. Az asztalán sorjáztak a pocsék áruk, egyik a másik után. És ő szinte lubickolt a minőségellenőr szerepében. Nem tudtak olyan tárgyat találni, amelyhez ne fűzött volna zseniális kommentárt. Néhány perces jellemzése maga volt a miniatűr humorfesztivál." Fotó: Újságmúzeum
Déri idővel nélkülözhetetlen szóvivője lett a Rádiókabaré havi adásainak és szilveszteri bemutatóinak. Fanyar humorú írásai rendszeresen megjelentek a Hócipő című szatirikus lapban, amelyben élete utolsó percéig publikált.
Déri János halála
Fiatalon érte el a tüdőrák. A betegséggel folytatott harcát egész Magyarország figyelemmel kísérte, szolidaritási mozgalom és gyűjtés indult megsegítésére. Németországban megműtötték, vegetáriánus életmódra tért át, meditált, gyógytornázott a gyógyulása érdekében. Amikor a magyar és az európai orvosok lemondtak róla, Mexikóba utazott, hogy a szigorú Gerson-kúra segítségével megszabaduljon a halálos betegségtől, amely akkorra már a szívét is megtámadta, ezért már nem tudtak rajta segíteni.
Eszméletlen állapotban érkezett haza Budapestre, ahol családja körében hunyt el 1992. április 19-én, 41 éves volt ekkor.
Déri János emlékezete
Nem lett igaza abban, hogy gyorsan feledésbe merül a neve. Emlékét ma is őrzi az újságírókból, humoristákból, rádiós és televíziós szakemberekből álló Április 14. Alapítvány és a Déri János-díj, amelyet minden évben olyan sokoldalú, kimagasló közéleti szereplőknek adományoznak, akik maradandót alkottak pályájuk során.
Emléke előtt tisztelegve 2005-ben az ő nevét vette fel a Dunaújvárosi Főiskola Kommunikációs Intézete és Médiacentruma. Ugyanebben az évben adta ki Rózsa Péter, szintén volt kollégája, az életéről szóló könyvet A Déri: Egy profi civil karrierje címmel.
Leadkép: Fortepan/Szalay Zoltán
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.