Fejlődést hoz az útfejlesztés

Lakézi Gábor volt főépítész, önkormányzati tanácsadó és Gergye Péter, a szombathelyi rendezési terv készítője, vezető településfejlesztő mutatta be a ciklusokon átnyúló előkészítő, tervezői munkát.  Érdemes felidézni egy kicsit a múltat, amikor a Szombathelyt érintő főutak, a 87-es, a 86-os és 89-es főutak még a városon keresztül haladtak. A közhiedelemmel ellentétben nem a Fő téren keresztül, hanem egyebek mellett a Vörösmarty, a Hunyadi, a Petőfi, a 18-as Honvéd utcákon, a 11-es Huszár úton, a Zanati úton és Dolgozók útján – zajlott a hazai és nemzetközi forgalom is. (Ezeknek az utak egy része jelenleg is állami kezelésben van.)  

Borostyánkő út mellett 

A gépjárművek számának és a közúti szállítás jelentőségének a növekedésével ez a helyzet nem volt tartható, így fokozatosan épült ki a jelenleg is használt körgyűrű. Előbb a 11-es Huszár út és a Söptei út közötti rész, majd pedig a többi készült el az 1990-es évek elején. A város aztán szép lassan terjeszkedett az elkerülőig, mondta el Lakézi Gábor, felidézve azokat az időket, amikor a Zanati út végén még nyoma sem volt a körforgalomnak, az áruházaknak, a gyáraknak és a jóval később elkészülő M86-osnak, mindössze egy lámpás kereszteződés állt a puszta közepén. Aztán Szombathely is „megérkezett” a körgyűrű mellé, ezzel párhuzamosan nemcsak a tranzit-, hanem a helyi forgalom is jelentősen megemelkedett – jelenleg napi 3000-4000 kamion dübörög át Európa egyik észak-déli tengelyét jelentő (M)86-oson, ami az egykori Borostyánkő-út legújabbkori változata. Ennek a következménye a Metro és a Söptei úti körforgalom között jól érzékelhető: már szinte állandó a torlódás az üzletek, lakóterületek, illetve a várostól északra eső települések forgalma miatt. A vasút jelentene alternatívát, de a szakemberek szerint ez a szolgáltatás nem vonzó az itt élők számára, így marad a (sok) autó.

Az ipari területek is terjeszkedtek a körgyűrű környékén, erről Gergye Péter beszélt, a Puskás Tivadar utca viszont zsákutca maradt, csak a Zanati út felől közelíthető meg, nagyon hiányzik a megnyitása a másik oldalra, az elkerülő felé, ami viszont a dupla vasúti pálya és az iparvágányok miatt nem olyan egyszerű feladat. A további fejlődés egyik fontos lépése volt, hogy a városnak a szomszédos településsel történt egyezség nyomán sikerült bővítenie a Szombathely és Söpte közötti iparterületet. Még a fejlesztés előtt vett meg a várostól 30 hektárnyi területet az autóipari beszállítóként ismert Schaeffler-csoport, az azóta felépült új gyáregységben az elektromos autók komponenseit gyártják majd. A 23,5 milliárd forintos beruházással elkészülő új üzem komoly katalizátora lehet a további cégek érkezésének. Emiatt szinte kötelező feladata volt, hogy a most kialakuló iparterületet megfelelő infrastruktúrával lássák el. Az M87-es megépítésével ezt sikerül is megoldani, olyan nagyságú ingatlanok lesznek elérhetőek a gyorsforgalmi hálózatba való bekötéssel, amelyek hasznosítása nagyon komoly lehetőséget jelent Szombathely számára. (Történelmi példával élve talán a vasútépítés volt hasonló hatású az 1800-as évek második felében.)

M87: Ausztria és az ipari park

A tervek szerint várhatóan 2025-re megépülő M87-es összekötő 2x2 sávos, első ütemben körülbelül 4 kilométeres szakasza az M86-os Zanati úti felüljárójától indul északi irányba, és új nyomvonalon halad az új iparterület felé. Az új Schaeffler-üzem és Söpte között alakítanak ki egy nagy, külön szintű csomópontot. Ezen keresztül lesznek elérhetőek az idetelepülő cégek, vállalkozások, továbbá Söpte is. Ide csatlakozik majd a 89-es út is egy közel 4 kilométeres új szakasszal – ennek a kezdete a 87-es főút korforgalmában már látható (jelenleg egy csemetekertbe torkollik), amely a volt laktanya (jelenleg börtön) mellett éri el az új kereszteződést. A tervek szerint Söpte és Szombathely közötti csomópont lesz a 13,5 kilométeren keresztül 2x2, (Kőszegig), majd 4,5 kilométeren át a határig 1x2 sávos M87-es hivatalos kezdőpontja is. Az új gyorsforgalmi Ausztria fele nyit új folyosót, osztrák oldalon egy viszonylag rövid 1x2 sávos szakasz után Felsőpulyánál (Oberpullendorf) a gyorsforgalmi hálózathoz csatlakozik.

A tervezett fejlesztés hosszú egyeztetés, számos nyomvonalváltozat elemzésének eredménye, emlékezett vissza Lakézi Gábor. Még 2016-ban kezdődött a munka. Végül három lehetséges nyomvonal szűkült egyre. A jelenlegi státusz szerint megvalósíthatósági tanulmánnyal és környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik a projekt, amit állami pénzből finanszíroznak.

A csatlakozó fejlesztések közé sikerült beemelni (a 89-es már említett átkötése mellett) a Zanati út végén található körforgalom bővítését (szélesebb sávokat alakítanak ki, a jelenleg kihasználatlan középső rész rovására), illetve a Puskás Tivadar utca megnyitását a jelenlegi körgyűrű irányába. Lakézi Gábor elmondta, hogy ezt a város korábban önerőből kívánta megoldani, mégpedig szintbeli, jelzőlámpás, vasúti kereszteződéssel. Ez azonban az itt található dupla vasúti pálya, iparvágányok, továbbá az egyre hosszabb tehervonatok miatt (amelynek az átjárót biztosító berendezések szempontjából van hatása) napjainkban már nem lehetséges. Így maradt az alul- vagy felüljáró, végül 2018-ban sikerült az M87-es projektbe betenni az utóbbit, így a Puskás Tivadar utcáról elérhető lesz a körgyűrű. Ha ez megvalósul, akkor az Ipari út csatlakozása megszűnik, az útból pedig szervizút lesz. 
– A csatlakozó fejlesztésekkel együtt ekkora közlekedési beruházás nem volt még Szombathelyen – fogalmazott Lakézi Gábor –, nagyobb, mint az M86-os volt, óvatos becslés szerint is 200 milliárd forintot meghaladó összegből fejlődik ezen a részen a város körüli úthálózat. 

Iparvágányok a cégeknek 

A közúti megközelíthetőség mellett az új iparterületre érkező vagy már beletelepült vállalkozások szempontjából kiemelt jelentősége van az iparvágányoknak. A vasúti fejlesztés nem része a jelenlegi projektnek, viszont a GYSEV-nél előtervek már elkészültek. A megvalósításra külön forrást kell majd találni, hogy a cégek vasúton is elérhetőek legyenek. Ez lehet uniós forrás, de a szakminisztert levélben is megkeresték már annak érdekében, hogy az iparvágányok helyet kapjanak a 6000 milliárdos állami vasúti fejlesztések között. Lakézi Gábor arról számolt be, hogy a GYSEV-vel való egyeztetés során nagyfokú műszaki segítséget kaptak a cégtől. Az elképzelések szerint a Kőszeg–Szombathely vasútvonalról, a régi, reptéri megálló környékéről indulhat a vágány keleti irányba. A tervek szerint egy kis állomás is épül a repülőtér környékén, innét pedig az iparterület mindkét részét elérik a sínek. A közúti csomópontokat és a nyomvonalat úgy alakították ki, hogy a vágányok helyét előre betervezték. A vasúti elérhetőség tovább növeli a terület értékét. Szombathely északi és nyugati részén a megnövekedett lakossági igényeket figyelembe véve az E.ON egy nagyobb uniós fejlesztés részeként (Danube InGrid ) zöldmezős beruházásban új ellátó vezetéket és alállomást épít. A 4,7 milliárd forintból 2025-re megvalósuló fejlesztés tartalmazza az alállomást, a 132 kV-os távvezeték, illetve földkábel kiépítését, mondta el Gergye Péter, aki beszámolt arról is, hogy mind az nyugat felé terjeszkedő város, mind pedig az új ipari rész szempontjából kiemelkedő jelentősége van ennek a fejlesztésnek. 

– Ha elkészül a gyorsforgalmi út és a csatlakozások, akkor a Söpte és Szombathely közötti iparterület minden irányban jól és gyorsan megközelíthető lesz. Az áramellátásban tervezett fejlesztés szintén hosszú távon garantálja az igények kielégítését, a város pedig Magyarországon egyedülálló ingatlanokat tud kínálni a befektetőknek, cégeknek, hasonló adottságú terület a térségben talán csak Győrben van.

A szakemberek beszámoltak egy másik, szintén a várost érintő fejlesztésről. Jelenleg a tranzitforgalom legnagyobb része az M86-os után az áruházak melletti körgyűrűn zajlik. A gyorsforgalmi része Körmendig hiányzik, az eredeti tervek szerint maradt volna a Szombathelyt is érintő nyomvonal: azaz a Zanati úti, a Vépi úti és a Kám felé vezető körforgalmakon keresztül haladtak volna a járművek Táplánszentkeresztig, ahol az M86-os új útpályán fordul majd el déli irányba. Ahogy arról beszámoltunk, a terv annyiban változott, hogy az M86-on Vép térségében új csomópont épül, innét kezdődik a gyorsforgalmi új építésű szakasza, amely végül Balogunyomot és Egyházasrádócot megkerülve éri el a már épülő négysávos M80-as autóutat.
Lakézi Gábor elmondta, itt 2015-ben kezdődött a tervezés, de jóval lassabban haladt, ám végül a késlekedéssel nem járt rosszul Szombathely. Ha kész lesz az M86-os, az átmenő forgalomnak nem kell bejönnie a Zanati úti körforgalomig, így a mostani körgyűrű a város belső forgalmát és a helyi közlekedést szolgálja ki majd. Erre szükség is van, hiszen jelentős mennyiségű autó van a szombathelyiek tulajdonában, ehhez pedig még hozzájönnek a megyeszékhelyen dolgozó, vagy innét Ausztriába ingázó, de nem a városba bejelentett lakosok járművei.  A gépkocsiállomány az egyik legnagyobb az országban, emelte ki Gergye Péter, ez meg is látszik csúcsidőszakban a város útjain.

Van helye a nyugati elkerülőnek

Az egyik legneuralgikusabb terület a városi nyugati része, Szombathely ugyanis erre terjeszkedik leginkább (Lovasiskola mögötti, Homok utca feletti részek, Olad), ráadásul az oladi platón több száz telek vár még beépítésre. Jelentős a forgalom a környező települések felől, nagyon nehéz a ki-, illetve a bejutás a városba. A rendezési terv tartalmazza a nyugati elkerülőt, oszlatta el a tévhitet Gergye Péter, az Illés Akadémia mellé épült utánpótlásközpont nem akadálya az útnak, amely egyébként nem direkt emelkedővel, hanem szerpentin formájában küzdené le az Arany-patak melletti dombokat. A Parkerő zöldterületét sem kell félteni, a tervezett elkerülőnek minden fejlesztésnél hagytak elég helyet. Lakézi Gábor hozzátette, a hiányzó körgyűrűrész jót tenne a fejlődő nyugati oldal közlekedésének, könnyebben elérhető lenne a város többi része, főleg úgy, hogy a mostani még erősen forgalmas elkerülőszakaszt – a Zanati úti és a Körmendi úti körforgalom – kiváltaná az M86-os új nyomvonala.