A fény ünnepe: fellobbantak a hanukai lángok Szombathelyen

A fény ünnepének nyolcadik napja alkalmából tartott csütörtökön késő délután Hanuka Ünnepséget a Szombathelyi Zsidó Hitközség a székházban, illetve a Batthyány téren, ahol a hanukia is állt. Itt mondott elsőként köszöntőbeszédet a Mazsihisz elnöke, prof. dr. Grósz Andor, aki mint emlékeztetett, a hanuka a zsidóság történetében az egyik legszebb történelmi ünnep.

„Az a történelmi esemény, ami a hanuka alapjául szolgált, rendkívüli erőt és bátorítást adott őseinknek. Kétezer éve történt, görög ellenség felett aratott győzelem üzenete ma is aktuális és inspiráló, hiszen az időszámításunk előtti II. században, amikor a szíriai görög király erőszakkal igyekezett a zsidóságra rákényszeríteni a hellenisztikus kultúrát és a görög sokistenhitet, a zsidóság bátran ellenállt ennek a kényszernek. Holott, ha objektíven próbáljuk nézni az eseményeket, az akkor hellén világ a maga gazdagságával, erejével és a kornak megfelelő világszintű tudományos eredményeivel és kulturális javaival igazából csábító is lehetett volna. A betagozódás gazdagságot, kényelmet, biztonságot ígért, de a zsidóság ragaszkodott hitéhez és hagyományaihoz. Nézzék meg, hol vannak az akkor hellenisztikus kultúra művészeti javai: a múzeumokban, örök némaságra ítélve. És hol van a zsidóság? Nézzenek körül! Most többek között itt, együtt ebben a szép városban” – jelentette ki az elnök.

Hozzátette, ennek az ünnepnek nem az az igazi csodája, hogy az a bizonyos olajmécses egy helyett nyolc napig ég, hanem az, hogy ezek a lángok még kétezer év után, ma is világítanak. A láng, ami egykor az ősöknek adott világot, most ott lobog milliók lelkében, emlékeztetve a szabadság, az elszántság és a hit erejére.

Prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke

„Az ünnep azt követeli, hogy a szabadságharcos elődökhöz hasonlóan, a külső világ minden csábítása ellenére mi is megőrizzük identitásunkat, hitünket és hagyományainkat. Egyúttal alkalmat ad nekünk arra is, hogy itt Szombathelyen is együtt ünnepelhessük közösségünket, megerősítsük hitünket és észre vegyük az emberi élet csodáit, amelyekkel az örökkévaló ajándékoz meg minket nap, mint nap. Arra emlékeztet minket, hogy a bennünk lobogó láng révén magunk is hozzájárulhatunk a világban tündöklő fényhez. Az életünk minden területén és mindannyiunkban ott rejlik a csodák lehetősége, a fény ereje. Hiszen a küzdelmeink, a győzelmeink, a sikereink, de még az esetleges kudarcaink is ősi hitünk szilárdságát erősítik, mert a zsidó hagyomány arra ösztönöz minket a régmúltból, hogy a jövőbe vetett álmaink irányítsák tetteinket. Kívánom mindannyiunknak, hogy hanuka ünnepe a jövőbe vetett álmok ragyogó fényét árassza. De nemcsak ránk, magyar zsidókra, hanem izraeli testvéreinkre és azokra az izraeli katonákra is, akik ezekben a napokban a zsidó államért és értünk harcolnak” – zárta mondandóját prof. dr. Grósz Andor.

Köszöntőt mondott dr. Nemény András polgármester is, hiszen a város számára is fontos a zsidó közösség. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az elmúlt 10 év alatt a városvezetés tisztségviselői mindig jelen voltak a gyertya meggyújtásánál.

Sokan összegyűltek ünnepelni

„Azt hiszem, az itt jelenlévők pontosan tudják, hogy számomra mit jelent a helyi zsidó közösség, úgyhogy nem hiszem, hogy magyarázatra szorulna. Nem ez az első hanuka ünnepség, amin itt vagyok és azon gondolkoztam, hogy ha megkérdezzük azokat az embereket, akik ismerik a hanukát, hogy mi az első szó, ami eszükbe jut, akkor talán tízből hét ember azt mondaná, hogy a fény. A maradék három ember pedig talán azt mondaná, hogy a csoda. Én azt gondolom, hogy ez a kettő valahol egy és ugyanaz, hiszen ha úgy vesszük, a fény az maga a csoda, így volt ez anno a Makkabeusok idején is, amikor egy helyett nyolc napig kitartott az olaj és volt lehetséges a templom felszentelése” – mondta a polgármester.

Majd a vallásról áttért a tudományos világba: azt mondják a tudósok, hogy a világegyetem jelentős részét a sötétanyag alkotja. És ha belegondolunk, sötétanyagról is csak akkor beszélhetünk, ha valamihez képest sötét van, tehát ha van valahol fény. És ha a fény maga a csoda, akkor ott van ennek az ellentéte: a sötétség és a semmi. Mert míg a fény az, ami alakot, formát és értelmet ad mindennek, addig a sötétség a természete szerint valójában mindent el akar nyelni. És ha a végén sikerülne nyernie, akkor saját magát is elpusztítaná.

Dr. Nemény András polgármester

„Ez az ősi küzdelem az, ami egészen a mai napig tart és játszódik le Izraelben is, ahol sötét alagutakból tör előre az iszonyat és el akar vinni mindent és mindenkit. Részben sikerült is neki, de teljesen nem tud sikerülni, mert mindig van egy kis fény. És mint tudjuk, egy kis fény is be tud ragyogni egy egész teret. Ez a kis fény a remény fénye, még akkor is, amikor a fényforrás már nem létezik. Mint tudjuk, a csillagok kihunynak egy idő után, de a fényüket mindig látjuk. Így van ez az őseinkkel is, akiknek a gondolatai, az emlékezete, a hite mai napig megvilágítja azt az utat, ami kell, amin szeretnénk járni. Maga a hanuka és a hanukia is igazi szimbólum, hiszen itt is egy kis fény gyújtja meg az összes többit. De ilyen a szombathelyi zsidó közösség is: meggyújtja először magában a fényt, ami aztán átterjed Szombathelyre” – zárta mondandóját dr. Nemény András.

Darvas István főrabbi és Sugár Judit, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke

Az ünnepi szertartást Darvas István főrabbi vezette, elmondott két áldást, majd egy ének következett és végül a közösség tagjai és dr. Nemény András polgármester segítségével meggyújtották a hanukián a nyolcad gyertyát.

Ezt követően a főrabbi előadást tartott a székházban, ahol a hagyományos hanukai fánkkal, forralt borral, illetve teával várták az ünneplőket.

Darvas István főrabbi előadást tart a székházban

CzB

Fotó: Bonyhádi Zoltán