2024-ben biztosan lesz magyar űrhajós

Dr. Ferencz Orsolya arról beszélt, hogy nem kell kishitűnek lennünk, ugyanis egy magyar tudósról, Kármán Tódorról nevezte el a világ a világűr határát: 100 kilométerrel a földfelszín fölött húzódik a Kármán-vonal. A miniszteri biztos kiemelte: a XXI. század történelmét a világűrben írják.

- Ezt túlzás nélkül mondhatjuk, ugyanis megannyi szolgáltatás létezik, amely űreszközök nélkül nem is működhetnének. Ilyen például a globális navigáció, a hírközlés, vagy akár a meteorológia. Ennek megfelelően Magyarországnak is, mint az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjának, pozicionálnia szükséges magát. Azt, hogy Magyarország egy űrstratégiát megalkotott, az igazából hiánypótlás volt, mert már nálunk kisebb és nagyobb országok is rendelkeznek ilyennel – hangsúlyozta dr. Ferencz Orsolya, majd hozzáfűzte: az MCC gondozásában megjelent Magyarország és a világűr című könyv pont ezt a hiánypótlást volt hivatott betölteni a közgondolkodásban.

- Ez tartalmazza a fő irányvonalakat, hogy merre kell elmozdulnunk. Nyilán, nem lehet önálló magyar űrstratégiában gondolkodni, ezért is került a terület a külgazdasági és külügyi minisztériumhoz – mondta, majd arról számolt be, hogy ez év októberében kiderülhet, hogy ki lesz az a magyar űrhajós, aki az Axiom Space elnevezésű amerikai szervezettel, a HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretén belül kiléphet a világűrbe 2024-ben.

- A HUNOR jelentősége nem elsősorban az, hogy űrhajósunk lesz, hanem sokkal inkább az űrhajós által elvégzett munka. Ennek a természettudományos, műszaki programjai, amelyek nagyon sokat tudnak katalizálni a magyar cégeknek és egyetemeknek a képzésében. Jelenleg is 8 műszer és műszercsoport fejlesztése zajlik magyar fejlesztésben, amely jelentős hozzáadott értéket képvisel majd az űrállomáson – mondta a miniszteri biztos.

SaFó
Fotó: Nagy Jácint