Figyelmeztető sztrájkot tartottak a pedagógusok
A szakszervezetek szeretnék elérni, hogy függesszék fel a tanárok kötelező oltásáról szóló rendeletet, a védettséget lehessen más módon is igazolni. 45 százalékos béremelést kérnek, továbbá a nem pedagógus munkakörben dolgozók bérének korrekcióját. 24 órában rögzítenék a kötelező óraszámot, és a gyermekfelügy letre fordítható időt is korlátoznák.
Vas megyében előzetesen több mint 500-an jelezték a csatlakozásukat a demonstrációhoz.
Az EMMI egy múlt heti közleményében törvénytelennek minősítette a sztrájkot. A szakszervezetek válaszukban egyértelműen rámutattak, hogy a minisztérium ebben a kérdésben nem foglalhat állást, csak a bíróság, amely pénteken jogszerűnek mondta ki a sztrájkot, amely ellen a szaktárca még fellebbezhet. Az EMMI egy szombati közleményben azt írta: a bíróság elsőfokú határozata megszületett ugyan január 28-án, de a döntés nem jogerős, így törvénytelen a hétfői pedagógussztrájk - a jogszabály alapján sztrájk csak akkor tartható, ha a bíróság jogerős döntést hozott róla, a minisztérium álláspontja szerint ez a helyzet azonban hétfőn nem áll fenn.
A szakszervezetek szerint a bírósági eljárás az elégséges szolgáltatás megállapítására irányult, ebben volt vita a kormány és a szakszervezetek között. Ezért fellebbezés esetén csak azt vitathatja a kormány, hogy megvalósult-e az elégséges szolgáltatás, a sztrájk törvényességét nem.
- Vas megyében 640-en sztrájkoltak, és ezt úgy gondolom, hogy nagyon jó létszám, az iskolák közül volt olyan iskola, ahol 101 százalékos volt a részvétel, mert a takarító néni, meg a büfés néni is beállt a sztrájkolók közé - mondta el Mitre-Károlyi Mária, a Pedagógusok Szakszervezete Vas Megyei Szervezetének megyei elnöke hétfőn.
A kezdeti jogi bizonytalanság ellenére is sokan vettek részt a pedagógus sztrájkban - hangsúlyozta Mitre-Károlyi Mária, aki elmondta, hogy a szombathelyi óvodákból például 77-en csatlakoztak a bérek jelentős emelését célzó megmozduláshoz. Hozzátette, hogy 2016-ban kevesebben, 580-an sztrájkoltak, a szakképzésben oktatókkal együtt. Most nélkülük is nagyon jó létszámmal képviselték az érdekeiket a pedagógusok. Az elnöktől megtudtuk, hogy volt olyan szombathelyi iskola, ahol a vártnál is többen csatlakoztak a kockás inget és fekete esernyőt viselő sztrájkolókhoz. Ezt a fekete esernyő kitűzőt egyébként addig hordják majd, amíg megfelelő - legalább ötven százalékos - fizetésemelést nem kapnak a pedagógusok.
Az előzetes adatok szerint több mint 20 ezer pedagógus vett részt a hétfő reggelre meghirdetett kétórás figyelmeztető sztrájkban, ismertette a sztrájkot szervező két pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógus Szakszervezet (PSZ) a délutáni sajtótájékoztatón. Ez a szám még változhat, mert csak részeredményeket tudtak közölni három órával a sztrájk lezárulta után. „Nincs szégyenkezni valónk, büszkék lehetünk a pedagógusokra, mert példát mutattak a gyermekeinknek, hogyan kell kiállni a közös ügyekért” – mondta az eredményről Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke.
Előzetesen kétszer ennyien jelezték részvételüket, a szakszervezetek szerint két oka volt annak, hogy végül csak körülbelül 20 ezren sztrájkoltak: a megfélemlítés miatt sokan elálltak a sztrájktól, másrészt pedig sokan covidosok lettek, nem tudtak személyesen tiltakozni. „Elképesztő nyomást gyakorolt a kormány a szülőkre és a pedagógusokra, hogy ez a sztrájk ne valósuljon meg” – mondta Szabó Zsuzsa.
A 24.hu azt írta, számos helyen a szülők azt az információt kapták, hogy amennyiben a sztrájk ideje alatt nem lesz a gyermekük az iskolában, úgy igazolatlannak minősül a távolléte, miközben – ahogy Totyik Tamás, Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke is felhívta rá a figyelmet – a szülőnek minden esetben joga van a gyermeke távollétét igazolni.
Országosan az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok kevesebb mint egyötöde vett rész a hétfői sztrájkban - közölte az előzetes adatok alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az MTI-vel.
A tárca a közleményében sajnálatosnak nevezte, hogy a szakszervezetek annak ellenére megszervezték a sztrájkot, hogy annak jogi feltételei nem álltak fenn.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.