Földrengés volt Montenegróban, Magyarországon is lehetett érezni
A földrengés epicentruma Montenegró nyugati részén volt, mintegy harminc kilométerre Niksictől és 25 kilométerre a boszniai Bilecától, a rengés fészke pedig 14 kilométeres mélységben helyezkedett el, a rengéseket Szarajevóban és Podgoricában is érezni lehetett.
A montenegrói hatóságok nagyobb károkról vagy sérültekről egyelőre nem tudnak.
A földrengés március 14-én, magyarországi idő szerint hajnali 4 óra 6 perckor volt és a katasztrófavédelem beszámolója szerint Magyarországon is lehetett érezni. Mint írják, Pécsen és Budapesten a magasabb épületszinteken a lakosság is érezte a földmozgást, de szerencsére károkról eddig nem érkezett bejelentés.
A Nyugat-Balkánon nem ritkák a kisebb földrengések, jelentősebb károkat azonban nem szokott okozni a földmozgás. Ebben a térségben a legutóbb 2022 áprilisában volt 5,7-es erősségű rengés, akkor többen megsérültek, egy ember meg is halt. A közelmúlt legerősebb rengése a Nyugat-Balkánon 2020. december 28-án és 29-én Horvátországban volt, az 5,2-es, illetve 6,3-es erősségű földmozgások Petrinja és Sziszek közelében hét halálos áldozatot és 28 sérültet követeltek.
2020 márciusában a horvát fővárost, Zágrábot 5,3 erősségű földrengés rázta meg, amely jelentős károkat okozott. 2019 novemberében Albániában több mint 50 ember halt meg egy 6,4-es erősségű földrengésben. 1963-ban pedig Szkopjében volt akkora mértékű földrengés, hogy a macedón főváros több mint háromnegyede romba dőlt, és több mint ezren életüket vesztették. A 6,9-es erősségű rengést követően az egész várost újjáépítették.
Fotó: Pixabay
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.