Gulyás: január 1-jétől háziorvosok a bértáblában szereplőnél nem kereshetnek kevesebbet
Magyarország a második hullámban is a jobban védekező országok között van
A járványhelyzetről azt mondta, hogy Magyarország a második hullámban is a jobban védekező országok között van. A legfontosabb összehasonlítási alap az elhunytak száma, és e tekintetben Nyugat-Európa több nagy és gazdag országa mesze elmarad Közép-Európa mögött, Magyarország pedig a közép-európai átlagot hozza - mutatott rá. Megjegyezte: Magyarországon 90 haláleset jut egymillió főre, ez az adat a térség átlagának felel meg. A járványügyi védekezésről szólva ismertette: 36 kijelölt járványkórház van az országban, az átvezénylések arányát tekintve "még messze vannak" az egészségügyi dolgozók egy százalékától.
Fontos a néhány érvényben lévő szabály betartása
Gulyás Gergely kiemelte: azért, hogy a második hullám idején ne romoljanak a számok, mindenkit a szabályok betartására kérnek, mert ez az egyetlen garancia arra, hogy a lehető legkevesebben betegedjenek meg és a lehető legtöbb életet meg tudják óvni. Az első hullámban a legfontosabb cél az időnyerés volt az egészségügy felkészítése érdekében, de most a védekezéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak, a személyi és fizikai feltételek is adottak - jelentette ki.
A munkahelyek és a családok védelméről
Kiemelte: a magyar gazdaságvédelem a munkaerőpiac tekintetében az egyik legsikeresebb, a munkanélküliségi ráta sokkal jobban alakul, mint az Európai Unióban. A miniszter közölte: a munkahelyek és a családok védelme, a vállalkozások támogatása továbbra is kiemelten fontos a kormánynak. Az elmúlt időben a kormány 1,4 millió álláshely megvédéséhez vagy létrejöttéhez járult hozzá, ennek is köszönhető, hogy jelenleg több mint 4,5 millió ember dolgozik, ami alig marad el a mindenkori legnagyobb foglalkoztatástól - mondta. Megjegyezte: az EU-ban 7 százalék felett, 7,5 körül van a munkanélküliség aránya, Magyarországon 3,9 százalék.
Újabb család- és gazdaságvédelmi intézkedések jönnek
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a kormányülésen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter ismertette a terveit, és egy hét múlva konkrét előterjesztést tesz.
Közölte: az építési eljárást egyszerűsítik, lesznek olyan szabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy a jelenlegi engedélyezési eljárás egyszerűsödjön.
A hitelmoratórium meghosszabbításáról
Elmondta: benyújtják az Országgyűlés elé a hitelmoratórium meghosszabbításáról szóló javaslatot, e szerint továbbra sem kell törlesztenie annak, aki nyugdíjas, gyermeket nevel vagy közfoglalkoztatott, illetve azoknak a cégeknek, amelyek bevétele több mint 25 százalékkal visszaesett.
A nemzeti konzultáció részletes eredményeiről
Gulyás Gergely a nemzeti konzultáció eredményeit ismertetve közölte: a legtöbb válaszadó - 83 százalék - a maszkviselés szabályait támogatja a védelmi intézkedések közül. 79 százalék támogatja a rendezvények korlátozását és a határok lezárását, 78 százalék a távolságtartást, 64 százalék az eszközök kivitelének korlátozását, 62 százalék az időseknek fenntartott idősávot, 61 százalék az ingyenes parkolást és 59 százalék a kijárási korlátozást. A miniszter köszönetet mondott, hogy ilyen sokan kitöltötték a nemzeti konzultációt. Azt mondta, ez volt a második legnagyobb részvétel, és ez is mutatja, hogy a kormány javaslata a társadalmi párbeszédre beváltotta a reményeket.
Az ápolók jelenleg is zajló, átfogó béremelési programjáról
Gulyás Gergely hangsúlyozta: összesen 72 százalékkal emelkedik az ápolók bére ebben a kormányzati ciklusban, ilyenre korábban soha nem volt példa. Kifejtette: november 1-jével 20 százalékkal nő az ápolók fizetése, 2022-ben pedig további 30 százalékos emelést kapnak. Kiemelte: a jelenlegi helyzetben az orvosoknak és az ápolóknak hatalmas a felelőssége, ezért jó, hogy olyan törvényt sikerült elfogadni az orvosi béremelésről, amelyet illetően egyetértés van a politikában és a szakmával is.
A miniszter közölte: fontos a hálapénz kivezetése, és az, hogy olyan orvosi bértáblát fogadtak el, amely az elvándorlást is lassítja, sőt ha világos viszonyok lesznek az egészségügyben, sokan lehetnek, akik szerint megéri külföldről hazatérni.
Az orvosi béremelésről
A miniszter korszakhatárnak nevezte az orvosi béremelést, és rámutatott: 2021. január 1-jétől - az orvosi bértáblából kiindulva - 125 százalékos növekedés valósulhat meg. Kifejtette: egy három éve dolgozó rezidensnek, akinek nincs szakorvosi végzettsége, január 1-től bruttó 613 ezer forintos bére lesz, egy negyven évet meghaladó szolgálati idővel bíró orvos közel bruttó 1,7 millió forinttal számolhat. 2022. január 1-től a három éve dolgozó rezidens bruttó 788 ezer forintot, a több mint 40 éve dolgozó orvos bruttó 2,1 millió forintot várhat. Egy 11 éve dolgozó orvosnak 1,260 millió forint lesz a bértábla szerinti bére - mondta. Kitért arra is, hogy 2023. január 1-jével az említett kategóriák közül az elsőben 875 ezer, a másodikban közel 2,4 millió forint lesz a bér, míg a harmadikban mintegy 1,4 millió forint lesz a jövedelem. Jelezte: felfelé 20 százalékos eltérítésre van lehetőség, eszerint az orvosi bértábla szerinti legmagasabb bér - ügyeleti díj nélkül - 2,8 millió forint felett lesz.
Ez nagy lépés, korszakhatár az egészségügy történetében az 1990 utáni időszakot tekintve - értékelt. Kiemelte, hogy ezzel a hálapénzt ki tudják vezetni a rendszerből, és külön örömnek nevezte, hogy mindez a Magyar Orvosi Kamara javaslata alapján valósulhat meg. Megjegyezte: a kormány a legkedvezőbb bértáblajavaslatot fogadta el.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: olyan vitás kérdés nem merült fel, amelyet ezután ne lehetne rendezni, a részletszabályokat pedig szintén az orvosi kamarával közösen dolgozzák ki. Elmondta: ha egy orvos 4, 6 vagy 8 órában dolgozik, akkor az új bértábla mellett a kórház beleegyezésével lesz lehetősége magánpraxis folytatására. Azt mindenképpen szeretnék ugyanakkor megszüntetni, hogy egy orvos három helyen rendeljen, és mellette 8 órában dolgozzon. Szavai szerint abból érdemes kiindulni, hogy 10-12 óránál hosszabb időben nehéz felelősségteljes munkát végezni.
Gulyás Gergely az orvosok vezényelhetőségével kapcsolatos kérdésre válaszolva leszögezte: egy egészségügyi válsághelyzetben, járványügyi készültség idején a vezénylés indokolt és valószínűleg elkerülhetetlen, ugyanakkor békeidőben, normálisan működő egészségügy mellett ez egészen kivételes eszköz. Ez a szabály rendkívüli helyzetekre való, senki nem gondolkodik abban, hogy debreceni orvosokat a szombathelyi kórházba rendeljenek át - mondta a miniszter, aki szerint például egy sok sérülttel járó vonat- vagy buszbaleset lehet indoka ilyen lépésnek.
Jelezte azt is, hogy a részletszabályokat rögzítő kormányrendeletről egyeztetnek a Magyar Orvosi Kamarával. Kitért arra is: novemberben valamennyi rendeletet el akarják fogadni, a szülészet és nőgyógyászaton kívül viszont nem lát olyan területet, ahol nagyon eltérő szabályokat kellene megalkotni.
A háziorvosok béremeléséről
A kormány jövő év január 1-jétől garantálni kívánja, hogy a háziorvosok a bértáblában szereplő összegnél kevesebbet ne kereshessenek. Jelezte: a részletszabályokat most dolgozzák ki, és erről is egyeztetnek még a Magyar Orvosi Kamarával. A háziorvosok béremeléséről szólva a miniszter közölte: itt még nehezebb megmondani, hogy mennyi a jövedelem, mert annak egy része a kártyapénz, ami pedig attól is függ, kinek mekkora a praxisa. Itt ezért egységes béremelésről beszélni értelmetlen, azt tudjuk rögzíteni, hogy ha valakinek egy bizonyos összeget nem ér el a fizetése, akkor azt az állam kipótolja - tette hozzá, jelezve, hogy a részletes szabályok most készülnek.
A kaszinóknak is be kell zárniuk este 11-ig
A kaszinóknak is be kell zárniuk este 11-ig, az erről szóló rendelet várhatóan még a héten megjelenik - ismertette a kormánynak az operatív törzs javaslatára hozott döntését. (MTI/Koronavírus Sajtóközpont)
Fotó: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2020. október 8-án. MTI/Kovács Tamás
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.