Gyógyítók kerestetnek: fiatal házi gyermekorvosokra lenne szükség Szombathelyen

Mekkora a baj?

Szombathelyen 16 gyermekorvosi praxisban nagyjából 16 ezer gyermeket látnak el, vagyis átlagosan 1000 gyerek jutna egy körzetre. A 16-ból azonban 3 praxis tartósan betöltetlen, így az idén már csak helyettesítéssel tudták megoldani az ellátást, és nem tudni, jövőre lesz-e, aki vállalja a többletmunkát. Pedig szükség lenne rá, mert a hiányzó orvosok helyére egyelőre nem jelentkezett senki, miközben a nyugdíjazások miatt hamarosan újabb 4 praxis ürülhet meg. Az ellátás feltételeiről az önkormányzatnak kell gondoskodni, ám ha nem tudja megoldani a helyettesítést, nem sok lehetősége marad: összevonhat körzeteket vagy a kicsik ellátását felnőtt háziorvoshoz delegálhatja.  
 

Mennyit dolgozik egy házi gyerekorvos?

A házi gyermekorvosok egyre túlterheltebbek. A tartós orvoshiány miatt a betegek a stabil körzetekbe vándorolnak, így eleve nagyobb praxisok alakultak ki, 1200-1300 kártyával. A helyettesítések miatt pedig előfordul, hogy egy orvosnak akár 2000 gyerekről is gondoskodnia kell.  (S mivel a helyettesítést másik körzetben végzi, ehhez még utaznia is kell.) A munka egy része jogszabályban rögzített kötelező feladat: tanácsadás, védőoltások beadása. A legtöbb körzetben ez már nem fér bele a hivatalos időbe: kénytelenek plusz rendelést kijelölni vagy lerövidíteni az egy gyerekre jutó időt. A nagy létszám a betegellátásban is érződik: egy helyettesítő orvosnak naponta 50-60 gyereket kell megvizsgálnia. Ráadásul a házi gyermekorvosok látják el az ügyeletet is – ha kevesebben vannak, értelemszerűen több ügyeletet kell vállalniuk -, ahol szintén nagyobb a betegforgalom, hiszen akik napközben nem férnek be a rendelésre, itt jelentkeznek. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az orvosok az ügyelet után járó pihenőidőt sem tudják kivenni, mert nincs, aki helyettesítse őket - ilyenkor rendelésből ügyeletbe, onnan újra rendelésre mennek, így 2 nap alatt akár 28 órát is munkával töltenek.
Az orvosok terheit növeli és a valódi betegellátástól veszi el az időt (a munkaidejük 20-30 százalékát!) a felesleges igazolások kiadása, például az orvost nem igénylő megfázások miatt. Bár törvény nem írja elő, az oktatási intézmények ragaszkodnak a régi szokásokhoz és az orvosi pecséthez, ha a gyermek 3 napot már hiányzott a szülő jóváhagyásával.
 

Miért nincsen gyermekorvos-utánpótlás?

Azt hihetnénk, hogy az orvosi pályát választó fiatalok szívesen gyógyítanának gyerekeket, és ez részben igaz is. A gyermekorvosok azonban a tapasztalatok szerint inkább kórházban dolgoznak, ahol az utóbbi évek bérrendezése után a fizetésük alig marad el háziorvos kollégáikétól, munkaidejük behatárolt, ha szabadságra mennek, nem nekik kell gondoskodniuk a helyettesítésükről, és egy rendelő ügyes-bajos dolgaival sem kell foglalkozniuk, mint pl. hogy legyen elég spatula, működjön a számítógép, és a rezsi is be legyen fizetve. A fiatal nők úgy érzik, nem igazán nekik való ez a szakma, terhesen túlságosan megterhelő, akinek pedig gyereke van, csak úgy tud otthon maradni, ha talál valakit, aki rendel helyette.  
A jelek szerint a bérek sem elég vonzóak. A háziorvosi praxist a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozza: egy átlagos körzet havonta kb. 1,5 millió forintból gazdálkodik, ebből fizeti az orvos a közterheket, a vállalkozási formából adódó egyéb kötelezettségeket, a rendelő rezsijét és az asszisztensek munkabérét. Saját magának így nettó 3-400 ezer forintnál több nem marad.

Mit javasolnak a gyerekorvosok?

A szombathelyi gyermekorvosok megkongatták a vészharangot és az önkormányzathoz fordultak, hogy közösen keressenek megoldást a problémára. Lapunknak dr. Pölöskey Péter foglalta össze, mit javasolnak. Szerintük három alapellátó központot kellene létrehozni, ahol egy helyen, több körzetet látnának el, közösen alkalmazott diszpécserrel, védőnőkkel. Így könnyebb lenne a helyettesítés, biztonságosabb és modernebb az ellátás, vonzóbbak a feltételek a pályát választó fiataloknak. Ezekkel a centrumokkal megoldható lenne a „tűzoltás”, de közép- és hosszú távon az a cél, hogy a körzeteket betöltsék. Az orvosok az oktatási-nevelési intézményekkel való kapcsolattartásban is számítanak az önkormányzat közvetítésére - úgy látják ugyanis, hogy több idő jutna a betegekre, ha felülvizsgálnák az igazolások rendszerét, a szülőket pedig felkészítenék, hogy csak indokolt esetben forduljanak orvoshoz, enyhébb panaszok esetén maguk is képesek legyenek ellátni gyermeküket.

Mit tehet az önkormányzat?

Bár a háziorvosi szolgálat működését az egészségbiztosítás finanszírozza, az ellátás feltételeinek megteremtése az önkormányzat feladata. Az orvosok már asztalhoz is ültek a város vezetőivel. Dr. László Győző alpolgármester biztosította őket, hogy az önkormányzat minden segítséget igyekszik megadni az ellátás biztonsága érdekében. Hozzátette: az egész országban hasonló gondokkal küszködnek a települések, a gyermekorvosi pálya nem vonzó, a praxisjogtól sokan ódzkodnak, mert a jelenlegi finanszírozás mellett jobban megéri csak helyettesítést vállalni. Az orvosoktól azt kérte, mérjék fel, mennyien vállalnák a praxisközösséget, és a jövő év elején folytassák az egyeztetéseket. (Tanai Ibolya)

Fotó: Nagy Jácint