Harmadik erő a szombathelyi politikai palettán
A magukat jobboldalinak valló, polgári értékek mentén politizáló közéleti személyek színre lépésével újabb szereplő jelent meg a Fidesz és az Éljen Szombathely! szövetség mellett – ennek okait igyekeztünk kibogozni.
Hármójuk közül Molnár Miklós története a legjobban dokumentált: a Pro Savaria színeiben a közgyűlésbe kerülő, a Fidesz többségét éveken át biztosító alpolgármester támogatta az ellenzéket abban, hogy a januári, rendkívüli közgyűlésen tárgyalják azt a kezdeményezést, hogy önkormányzati cégeknél ne lehessen elrendelni a 400 órás túlmunkát. Molnár az erről rendelkező határozatról már nem szavazott, az ügy pedig nem volt akkora horderejű, hogy a 11-10-es Fidesz-többség emiatt a választások előtt 8 hónappal felboruljon – Székesfehérváron a jóval nagyobb többséggel rendelkező kormánypárti többség laza eleganciával és minden fájdalom nélkül oldotta meg ugyanezt a kérdést.
Molnár Miklós
Szombathelyen a könnyedség helyett komoly befeszülés következett a Fidesz részéről, a válaszreakciók következtében a kormánypárt kisebbségbe került a közgyűlésben. Molnárt Hende Csaba leárulózta, és a megyei lapban azt mondta róla: „az alpolgármesterről végérvényesen bebizonyosodott, hogy a szocialisták pártjára állt.” Puskás Tivadar polgármester előbb megvonta Molnár Miklós alpolgármesteri hatásköreit, majd megpróbálta a posztjáról is leváltani a februári közgyűlésen. Azonban Molnár Miklós ekkor már Balassa Péterrel (Jobbik) és az ellenzékkel együtt szavazva nemcsak az előterjesztést vetette le napirendről, hanem ugyanazzal a lendülettel megfordította az erőviszonyokat Szombathelyen: a Fidesz 11-10-es előnye átkerült az új többség kezébe.
Koczka Tibor (állva) a városi közgyűlésen
Koczka Tibor egy darabig a Fidesszel együtt szavazott, de aztán egyre több esetben fogalmazott meg különvéleményt. Az alpolgármester korábban még lehetséges polgármesterjelöltként is szóba került, de aztán a kívülről nem mindig követhető belső döntések végén a Fidesz még képviselőként sem indította választókörzetében – helyette egy ex-jobbikost, Horváth Gábort mutatták be. Ezek után nem annyira okozott meglepetést, hogy Koczka Tibor bejelentette, független jelöltként (előbb képviselőként, majd polgármesterjelöltként is) rajthoz áll. A kiszivárgott hírek szerint a Fidesz 2014-es listavezetője fokozatosan veszített teret a párton belül, de mi vezetett a teljes szakításhoz, tettük fel neki a kérdést.
– Hosszabb folyamat végén szorítottak háttérbe – felelte érdeklődésünkre Koczka Tibor. – Amikor alpolgármester lettem, használtam a fejemet, és nem hajtottam végre gondolkodás nélkül az utasításokat. A sportért, kultúráért, oktatásért felelős alpolgármesterként 61 cég, intézmény tartozott a felügyeletem alá, ezek mind olyan területek, amelyek viszik a pénzt, és mindig történik valami. Kupában indul a Falco, pályázathoz kell pluszforrás, és amikor jeleztem a polgármesternek és Hende Csabának, hogy milyen igények vannak, annyi volt a válasz, oldjam meg. Így ültem le Molnár Miklóssal, akihez a megállapodás szerint a pénzügyek tartoztak, de a frakcióból senki nem állt szóba vele. 3 órát tárgyaltunk, és a 2016-os költségvetésben már rendben voltak a dolgok. Gyakorlatilag neki és nekem köszönhető, hogy négy éven keresztül működőképesnek bizonyult a város. A frakciótársaim is engem kértek meg, hogy az alpolgármesterként képviseljem a kéréseiket. Emellett az sem tett jót a pályafutásomnak, hogy túlságosan megerősödtem: az amúgy is gazdag herényi kulturális programokat még színesebbé tettem a Polgári Estékkel, és emellett rengeteg dolgoztam a körzetben. A migrációról tartott népszavazáson országosan az egyik legjobb eredményt értük el itt, több mint dupla annyi szavazót megmozgatva, mint az önkormányzati voksoláson. Ezután 2017-ben kitettek a szombathelyi Fidesz elnökségéből, de ami legjobban fájt: olyan ügyekben is átnyúlt a fejem felett a politika, amelyek hozzám tartoztak. A Haladás és a sportkomplexum dolgai, a karneváli döntések – nagyon kellemetlen volt az mondani a nyilvánosság előtt, hogy ezekről nem tudtam. Ráadásul az ellenzék teljes joggal engem talált meg. Akkor még azt gondoltam, hogy a választásnak egységesen vágunk neki, demonstrálva, hogy összekapaszkodva erősek vagyunk. De végül nem ez történt, ahogy a döntéshozatalból, úgy a politikából is kiszorultam.
– Arról is lehetett olvasni, hogy Hende Csabát nem hívta meg egy rendezvényre, s a képviselő ezért is megorrolt önre.
– Miért kellett volna meghívni egy olyan herényi eseményre, amit nem is én szerveztem? Az előfordult, hogy segítettem a szervezőknek: Németh Szilárd például 2017-ben egy birkózógála miatt érkezett Szombathelyre, de a jó kapcsolat miatt eljött az egyik rendezvényre. Azt gondolom, hogy a történet valójában arról szól, hogy nemcsak a mi városunkban, hanem más településeken is hogyan épülnek fel kiskirályságok, ahol annak vezetői védik a hatalmukat. Ez játszódik le most nálunk, Szécsényben, Makón, Gyulán, de lehet említeni a hódmezővásárhelyi példát is, ahol szintén látványosan verték szét a helyi Fideszt. Miszlivetz Ferenc hívott fel a napokban, és azt mondta, a magyar történelem gyakorlatilag erről szól a 11. század óta, hogy a helyi hatalmasságok miként avatkoztak be az ország sorsába, saját, önös érdekeik miatt.
Balassa Péter
A Jobbik szombathelyi képviselője, Balassa Péter a napokban jelentette be, hogy a párt szombathelyi alapszervezete Koczka Tibort támogatja a választásokon.
– Nem a Fidesznek, hanem Szombathelynek kell polgármester – mondta Balassa sajtótájékoztatóján –, annak nincsen értelme, hogy megismétlődjön Puskás Tivadar esete, akit politikailag nyugdíjba küldtek. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy sokan vannak, akik sem a Fideszre, sem pedig a baloldalra nem akarnak szavazni, a felmérések szerint az emberek 40 százaléka ilyen. Szombathely nem lehet úgy sikeres, hogy megosztottság van, nincsen értelme az országos helyzetet a városra is kivetíteni. A fejlődéshez nyugalomra, kiszámíthatóságra, a civilek részvételére van szükség. Azt pedig hadd döntsék el a választók, hogy kit akarnak polgármesternek, ne pedig fekete autóval ideérkezők mondják meg, ki legyen a város vezetője.
Balassa kijelentette, a Jobbik szombathelyi alapszervezete két polgármesterjelöltet lát alkalmasnak, közülük Koczka Tibort támogatják. Mint mondta, a nyugalom, a béke és a centrumból történő politizálás a záloga Szombathely fejlődésének.
Dr. Nemény Andrástól, az Éljen Szombathely! polgármesterjelöltjétől azt kérdeztük, a szövetség mit szólt a harmadik erő színre lépéséhez:
– Ők jobboldaliként határozták meg magukat, ami azt jelzi, káosz van a Fideszen belül – válaszolta a politikus – , hiszen a korábbi listavezető Fidesz-tag indul el független jelöltként. Marton Zsolttal együtt három alpolgármesterről mondott le a kormánypárt Szombathelyen, az előzmények ismeretében nem okozott akkora meglepetést a szakadás. Azonban így nem lehet várost vezetni, úgy meg főleg nem, hogy a jelöltek egymásban sem bíznak. Mi egységesek vagyunk, igazi csapatként dolgozunk, járjuk végig a körzeteket. A három politikussal az elmúlt hónapokban szakmai alapon tudtunk együtt dolgozni, és bízom abban, hogy ez a jövőben is így marad.
A Fidesz által támogatott polgármesterjelölt, Balázsy Péter véleményét is kikértük, az alábbi kérdéseket tettük fel neki:
Mit szól ahhoz, hogy megjelent a harmadik politikai erő is a választások előtt Szombathelyen?
Mi a véleménye arról, hogy ebben a Fidesz volt listavezetője is szerepel?
A politikai ellenfelei szerint mindez azt mutatja, nem egységes Fidesz. Ön szerint ez helytálló megállapítás?
Balázsy Péter a következőket válaszolta:
- Szombathelynek békétlenség helyett békére, fejetlenség helyett fejlődésre van szüksége. A városnak újra az itt élő emberekről kell szólnia. Arra készülünk, hogy ősszel együtt új lendületet adunk Szombathelynek: utcáról utcára és járdáról járdára fogjuk felújítani a várost.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.