Hetedik ciklusát kezdi meg az elnök

Milyen ambíciókkal vág neki az újabb ciklusnak?  

Szoros eredmény született – Cseri József alelnök volt a másik jelölt –, ami azt jelzi, hogy együttműködésre vagyunk ítélve, és egyre inkább a gazdaság egészére kell a figyelmünket fordítani. Meggyőződésem, hogy a kollektív munkát kell előtérbe helyezni, támaszkodva az erős és önálló  tagozatokra, amelyek összegyűjtik a javaslatokat, így az elnökség ezek alapján tud döntést hozni. Én is azt vallom, amit csaknem száz évvel ezelőtt fogalmazott meg a soproni Kamara egyik elnöke, vagyis, hogy a kamarának a gazdaság és a politika közé ékelődő, egymást tájékoztató és kölcsönösen segítő szervezetnek kell lennie, de ezen túl persze a gazdaság érdekeit kell elsősorban érvényesítenie.

Hozott-e változást a tisztújítás a tagozatok vezetésében? 

Az elnökkel együtt 45 küldött képviseli a Kamarát, az ipari, kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari tagozatokon keresztül. A küldöttek és a 14 tagú elnökség közel fele megújult, fiatal emberek, vállalatvezetők kerültek be, úgyhogy komoly vérfrissítés történt, amire szükség is volt.  

A koronavírus-járvány hatásai alól egyetlen ágazat sem vonhatta ki magát. Jelent-e ez új feladatot a Kamara számára? 

A különböző ágazatokban különböző módon érezhető a járvány hatása. A legnagyobb vesztes a hazai gazdaság komoly szegmense, a turizmus, hiszen az emberek a vírus miatt nem mozognak olyan szabadon. Budapest ebből a szempontból teljesen a padlón van, de a vidéki idegenforgalmat is igen érzékenyen érinti a helyzet. Ez pedig hatással van a kereskedelemre, a vendéglátásra, a különböző szolgáltatásokra, és végső soron az iparra is. Igaz, vannak, akik ezt az időszakot jól felfogott érdekből a turisztikai létesítmények, szállodák felújítására szánják, aminek akár pozitív hozadéka is lehet, hiszen munkát tud biztosítani. Most a turizmus órája megállt, és bizony évekre van szükség, hogy visszaálljon az eredeti állapot. 

Van olyan felmérés, amely szerint tavasszal a vállalkozások 36 százaléka munkaerőt bocsátott el. Mik a tapasztalatok a járvány második hullámában? 

A nagy munkaerő-csökkenés a nyári időszakban kezdett visszaépülni. A statisztikák azt mutatják, hogy nagyjából annyi a foglalkoztatott, mint a vírus kezdetén, csakhogy nem mindenki a szakmájában vagy olyan területen dolgozik, ahol a legjobb teljesítményt tudná nyújtani. Nem tudjuk még, hogy a második hullám mekkora problémát okozhat. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem tudtak termelni, nem volt bevételük, ez pedig az államnak is komoly gond, hiszen ha nincs termelés, nincs adóbevétel sem, és akkor nincs miből osztani. Voltak jó irányú kezdeményezések a kamarák részéről, amelyeket a politika részben megfogadott, de összességében kicsit kevésnek ítéltük a segítséget.  

Elsősorban a pénzbeli támogatást hiányolja?

Is-is. Anyagi segítségre főleg azoknak van szüksége, akik a járvány miatt elvesztették a munkahelyüket. De a támogatásnak három lábra kell épülnie: mindenképpen állami dominanciával, de a munkaadóknak és a munkavállalóknak is muszáj áldozatot hozni, mert egy forrásból minden nem megoldható. A közterhek csökkentése, a hitelmoratórium, az adóbefizetések határidejének kitolása olyan döntések voltak, amik segítenek, de szükséges további intézkedéseket is meghozni, hiszen minél előbb stabilizálni kell a gazdaságot.

Mit gondol a szakképzés átalakulásáról? 

Új szakképzési törvény született, elindult egy jó irányú változás, de a duális képzésben rejlő lehetőségeket nem szabad sutba dobni, sőt, tovább kell fejleszteni. Fontos volt az oktatók béremelése, de egyelőre egy folyamat közepén tartunk, még nem látjuk az eredményeket.