Holokauszt 80: kiállítás és tudományos konferencia Szombathelyen

Az egésznapos programnak az ELTE Savaria Egyetemi Központ konferenciaterme adott otthont. A rendezvény szünetében nyílt meg az a kiállítás az aulában, amely az Olyanok voltak, mint mi képzőművészeti pályázatra beérkezett munkákat mutatja be. Minden résztvevő emléklapot vehetett át, a legjobb alkotások készítői szakmai zsűri döntése alapján oklevelet és ajándékcsomagot is kaptak.

Kispálné dr. Horváth Mária, az ELTE Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ igazgatója köszöntötte a megjelenteket.

„Célunk, hogy minden generáció méltó módon emlékezhessen a holokausztra, így az óvodás évjárattól a felnőtteken át egészen a senior korosztályig különféle programokat szerveztünk. Többek között voltak óvodai érzékenyítő foglalkozások, rendhagyó tanórák általános és középiskolásoknak, tantermi színházi órák, színházlátogatások, a Nyugdíjas Egyetem látogatói Szántó Edittől kaphattak érdekes beszámolót a vallásos zsidó életéről születéstől halálig, jövő kedden pedig országos csapatversenyre hívtuk a diákokat, Békéscsabáról is érkeznek résztvevők. Az egészéves rendezvénysorozat eseményei közül azonban mégis legfontosabb talán ez a mai konferencia, hiszen kilenc előadó közreműködésével valósulhat meg. Az elhangzott előadások egy online elérhető tanulmánykötetben is helyet kapnak, csak úgy, mint az a kisfilm, amely az Olyanok voltak, mint mi képzőművészeti pályázatunkra beküldött alkotásokat mutatja be” – mondta.

A megnyitón Lenkai Nóra, az ELTE Savaria Egyetemi Központ rektori biztosa is üdvözölte a hallgatóságot.

„Kötelességünk tanulni a múltból, hogy a borzalmak ne ismétlődhessenek meg. A holokauszt nem csupán történelmi tény. Ne feledjük: A holokauszt nem egyszerűen egy generáció tragédiája volt, az emberiség egésze bukott el. Ma, itt, egyéni és közös felelősségünk is van. Az oktatás, a párbeszéd, valamint a tények, az igazság feltárása az egyetlen út, amelyen elindulhatunk, hogy a jelenben és a jövőben se kövessük el újra a múlt tragédiáit. Tartsuk észben, hogy a régi korok sötét árnyainak, rémtetteinek nincs helye a mindennapjainkban. Szavaink, viselkedésünk, tetteink építő kövek. Hozzájárulnak ahhoz, hogy milyen lesz gyermekeink, unokáink számára a jövő” – emelte ki a rektori biztos.

A konferencia szünetében megnyitott kiállításon Nagy Anna esztéta, a Szombathelyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság alelnöke méltatta a gyűjtemény gazdag anyagát.

„A művészet egyik csodája, hogy az alkotás során olyan tapasztalatokhoz is közel kerülhetünk, melyek nem saját, közvetlen tapasztalataink, olyan – akár szélsőséges – érzéseket, érzelmeket is átélhetünk, melyek nem a velünk történt eseményekből fakadnak. Ezek az érzések erősek, intenzívek, olykor akár fájdalmasak is, mégsem rombolnak minket, hiszen az alkotás biztonságos közegében tudjuk megélni azokat. Belehelyezkedhetünk olyan történetekbe, élethelyzetekbe, melyeket a valóságban sosem éltünk át, azonosulhatunk olyan sorsokkal, melyeket csak elmondásokból, leírásokból, visszaemlékezésekből, vagy megsárgult fotókról ismerünk. Elgondolkodhatunk azon, mit tehettünk és mit érezhettünk volna mi magunk, ha annak a másiknak a helyébe lettünk volna. Az itt látható munkák erről az élményről, érzésről, felismerésről beszélnek, méghozzá gyakran megrázó erővel. Teszik mindezt szavak nélkül, csupán a kép, a vizualitás nyelvén. 'Csupán', hiszen a képek önálló módon láttatják azt, ami ebből a „találkozásból” létrejöhet. Gondolatokat és érzeteket, fájdalmat és szégyent, dühöt és együttérzést, döbbenet és némaságot, félelmet és persze mindennek ellenére a reményt. Az élet – embertől elszakíthatatlan – reményét” – ajánlotta a műveket a közönség figyelmébe az esztéta.

A téma a holokauszt eseményeire, történéseire, emberi sorsokra, érzésekre való reagálás a képzőművészet eszközeivel. A versenyre 123 pályamű érkezett négy kategóriában: általános iskola 7-8. osztály, művészeti alapiskola 7-8. osztály, középiskola 9-12. évfolyam, művészeti középiskola 9-12. osztály. Az ELTE Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ weboldalán elérhető kisfilm az összes pályamunkát, illetve a helyezéseket is bemutatja.

Előadók és előadásaik címe:

• Zsidómentes világ. Nemzetiszocialista képzelet a zsidók üldözésétől a szervezett népirtásig – Prof. Dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény nyugalmazott igazgatója
• Apák fiaikkal - Magyarok az auschwitz-birkenaui doktorbarakkban – Kriza Borbála holokausztkutató, az Amerikai Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának külső munkatársa
• Egy zsidó arisztokrata kiadatlan auschwitzi lágernaplója – Dr. habil Nagy András Imre, a Pannon Egyetem - Kőszeg Kampuszának egyetemi tanára
• Az ‘oral history’ interjúk szerepe a ‘golyók által elkövetett holokauszt’ oktatásában – Dr. Goldmann Márta, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény holokauszt-oktatási szakértője, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem egyetemi docense
• Vidéki Holokauszt-emlékművek, emlékezeti gyakorlatok egy 1956-os felmérés tükrében – Dr. Bányai Viktória, a HUN-REN TK Kisebbségkutató Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék egyetemi adjunktusa
• Elpusztított zsidó közösségek Vas megyében – Szántóné dr. Balázs Edit történész, a Magyar-Izraeli Baráti Társaság örökös tagja, az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem ny. főiskolai docense
• A gettósítás Magyarországon 1944-ben és a szombathelyi gettó a korabeli sajtóban – Dr. Jakab Attila történész, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény munkatársa
• Remények és levelek a szombathelyi gettóból. (A Szende-Bárdos család története 1944-ből) – Dr. Katona Attila történész, az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ, Történelem Tanszék ny. egyetemi docense
• A „Lidércnyomás” mozaikjai. Dr. Veszprémi Etelka (1896– 1966), szombathelyi leánygimnáziumi tanár holokausztnaplója – Mayer László, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár levéltárosa, a Szombathelyi Zsidó Hitközség tagja

Fotó: Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ