Igazi nyuszi húsvétra? Csak, ha tényleg komolyan gondolja!
Egyre többen döntenek a nyuszik mellett Magyarországon, amikor kiskedvencet választanak, ám sajnos ezzel együtt a rosszul tartott nyuszik száma is megnőtt. Évről-évre visszatérő gyakorlat, hogy a húsvétra hazavitt nyulat a következő hetekben egyszerűen kirakják.
„Ha valaki kitesz egy nyuszit, azzal az állat halálos ítéletét írja alá, ezek a nyulak ugyanis nem életképesek sem a természetben, sem a városokban” – hívja fel a figyelmet Meier Krisztina, az Első Nyúlmentő Alapítvány elnöke, aki egyben figyelmeztet: talán kevesen tudják, de aki így jár el, bűncselekményt követ el, amiért akár két évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.
Az alapítvány közel tíz éves fennállása alatt több mint 1800 nyuszit mentett meg, ezek közül sokat húsvét után tettek ki a gazdái.
„Főutak mentén, lakótelepeken, de még szemétkukákban is találtunk nyulakat az elmúlt években. Ezek az állatok napokon belül meghaltak volna, ha valaki nem menti meg őket” – tájékoztat Meier Krisztina.
Az Alapítvány elnöke kiemeli: nem is feltétlenül rögtön húsvét után kerülnek az utcára az ünnepre hazavitt nyulak, gyakran a nyuszi ivarossá válásakor, a megváltozott viselkedés miatt lesz teher a család számára. Ezért is nő nyáron a kitett nyulak száma, ami azért külön nagy baj, mert ilyenkor egyébként is nehezebb gazdit találni a kisállatoknak.
Az alapítvány ugyanis a nyuszik örökbeadásával is foglalkozik, ám húsvét előtt szándékosan nem adnak örökbe egy állatot sem. Ilyenkor több az igénylés is, mint az év többi szakaszában, a nyúlmentők viszont – ahogy Meier fogalmaz – nem akarják az utcán ismét viszontlátni azt a nyuszit, akit egyszer már sikeresen megmentettek.
Figyelmeztet: az sem járható út, hogy a nyuszit húsvét után beviszik az alapítványhoz, kapacitáshiány miatt ugyanis megunt nyuszikat nem tudnak befogadni. Ehelyett azt kérik: ne is vigyen haza állatot, aki előre tudja, hogy nem szeretne majd róla évekig gondoskodni.
„Fontos lenne megérteni, hogy a nyuszi nem húsvéti dekoráció, nem is játékszer a gyermekek számára. Érző lényekről beszélünk, akik otthonra és szeretetre vágynak, és akik a szükséges gondoskodás, odafigyelés és helyes táplálás hiányában nemcsak egészségügyi kockázatoknak, hanem mentális problémáknak is ki vannak téve. A nyuszi megfelelő környezet hiányában depressziós lesz, szenved” – fogalmazott az elnök.
Az alapítvány szeretné előmozdítani a felelős állattartást, ennek jegyében húsvét után azon leendő gazdik jelentkezését várja, akik biztosan gondját tudják viselni a szőrgombócoknak. Ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet, hogy egy nyuszi tartása megfelelő felkészültséget igényel, az állatnak ugyanis nagy mozgásigénye mellett megfelelő táplálásra, speciális orvosi ellátásra, jól kialakított férőhelyre van szüksége. Tudni kell, hogy a törpenyuszik akár 8-12 évig is élhetnek, a döntésünk így hosszú évekre szól. Mindez egyben komoly költségekkel is jár, amivel szintén fontos tisztában lenni.
„Aki nyuszit visz haza, az egy családtaggal gyarapszik: a kisállat meghálálja a törődést, viszonozni fogja a szeretetet. A nyulak társas, szociális lények, akik bár főleg fajtársaikkal érzik jól magukat, de képesek kapcsolatot kialakítani az emberrel is. A nyuszik örökbefogadásával így nemcsak az állat életét tesszük szebbé, hanem a mi életünk is gyökeresen megváltozik. Hiszen közismert tény, hogy a kisállattartók boldogabb életet élnek” – mondta Meier Krisztina.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.