Iparűzési-adó: versenyképes járások kontra újból megsarcolt városok

Mint azt egy korábbi cikkünkben részletesen megírtuk, október elején jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, hogy a kormány jövő évtől elvonja az önkormányzatoktól a helyi iparűzési adó egy részét, és ezt az összeget a járásoknak juttatja. Mint azt akkor dr. Nemény András polgármestertől megtudtuk, az önkormányzat 28 milliárdos költségvetéséből több mint egyharmadot tesz ki ez a tétel. Az önkormányzat ebből finanszírozza a tömegközlekedést, a közétkeztetést, a parkfenntartást, a fűnyírást, a kultúrát, a sportot, a felújításokat, a fejlesztéseket. Szombathelynek egy szavazata lesz az elosztásnál, a járásban pedig összesen 40 település van, így igazából ez arról szól, hogyan lehet a nagyobb városok pénzét elosztani a községek között, fogalmazott a polgármester. 

Fórum – zárt ajtók mögött

A héten fórumot tartottak a szombathelyi Haladás Sportkomplexumban a 2025-től induló Versenyképes Járások Területfejlesztési Programról. A rendezvényen Mayer Gábor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára ismertette a Versenyképes Járások Program céljait. A rendezvény nem volt sajtónyilvános, bár olyan kérdések merültek fel, melyek minden városlakót érintenek, ugyanis a helyben befizetett iparűzési adó újraosztásának részleteit ismertették. Azokét az adóforintokét, amelyeket eddig Szombathelyen többek között a városfejlesztésre tudtak fordítani. Ezentúl kisebb települések fejlesztéseit finanszírozzák belőle. 

Létrejön a területfejlesztési alap

Az eseményről a Vas Népe tudósított, a cikkből kiderül, hogy létrehoznak egy területfejlesztési alapot, a forrás pedig a településeknél 2024 és 2025 között keletkező iparűzési adótöbblet egy része lesz – ez a teljes összeg öt százalékát jelenti, amit aztán fejlesztési célokra használnak majd fel járási szinten.

Minden járás akkora fejlesztési kerettel rendelkezik majd ebből az alapból, amekkora iparűzési adó növekménye befolyt a területfejlesztési alapba. Kettő kivétel van ez alól: azon járások köre, ahol a 250 millió forintot nem éri el a területfejlesztési alapba kerülő iparűzési adótöbblet – ez esetben kipótolják a forrást 250 millió forintra a területfejlesztési alapból – ez egyébként 135 járást érint a 174-ből, tették hozzá. Vannak olyan járások, amelyek egyáltalán nem tudnak hozzátenni ehhez a területfejlesztési alaphoz, mert nincsen olyan gazdasági erő a területükön, amely tudná biztosítani az ottani fejlesztéseket, éppen ezért minden ilyen járásnál 250 millió forintra egészítik ki a fejlesztési forrást. A vármegyeszékhelyeknél pedig, ha ez az összeg nem éri el az 500 millió forintot, ott szintén kiegészítik.

A 141 járás összesen kb. 26 milliárd forintnyi többletforráshoz jut majd a területfejlesztési alapból. A többi 33, gazdagabb járásnál a felhasználható forrás megegyezik az iparűzésiadó-többlet összegével. Ezeknél az iparűzésiadó-növekmény lesz a fejlesztési alap összege.

A fórumon minden polgármesternek egy szavazata lesz

A döntéshozatalban szerepet kap egy döntés-előkészítő fórum – Járási Fejlesztési Fórum néven – amely a járás területéről benyújtani tervezett projektek előszűrését végzi. Ezen a polgármesterek és a vármegyei közgyűlés elnöke is részt vesz. Arról döntenek majd, hogy melyek azok a projektek, amelyek a járás tekintetében a legfontosabb problémákra adnak megoldási javaslatot. Minden tagnak egy-egy szavazata lesz, és 2/3-os többség esetén a projekt mehet tovább a tényleges pályázati folyamatra, amit a Magyar Államkincstárnak kell beadni, a döntést pedig a minisztérium hozza meg.

2025. januártól két hónapig finomhangolják a kiírásokat, márciusban tervezik közzétenni őket, és Mayer Gábor szerint júliusra várható a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium döntése, olvasható a cikkben. 

A kormánypárti polgármesterek sem értenek egyet a döntéssel

A nagyobb vasi városok vezetői is aggályaiknak adtok hangot: Tóth Balázs, Vasvár polgármestere azt taglalta, hogy a város sok pénzt áldozott ipari parkjának fejlesztésére és most úgy érzi, ez a tízéves munka és befektetés a semmibe lesz, ha az ebből keletkezett adótöbbletet a területfejlesztési alapba kell befizetniük. Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere azt mondta, ha ez a program ilyen formában valósul meg, Szentgotthárd nagyon nehéz helyzetbe kerül.

Gyengítik a megyei jogú városokat

Dr. Nemény András polgármester szerint ezzel gyengítik a megyei jogú városokat és javasolta, hogy a szolidaritási adó egy részével töltse fel az állam a településfejlesztési alapot.

Belháború a Fideszben?

Kitört a belháború a Fideszben azzal kapcsolatban, hogy ki szólhasson bele a helyi iparűzési adó egy részének elvonásából képzett területfejlesztési alap pénzeinek elosztásába – tudta meg a Szabad Európa több forrásból. A fideszes polgármesterek és az érintett egyéni országgyűlési képviselők összevesztek azon, hogy ki diszponáljon a pénz elosztása fölött.

Egy másik probléma is felvetődött az ügyben: a nagyobb városok polgármesterei ódzkodnak a kormány terveitől, nem akarják, hogy az iparűzési adóbevételeiket elvonják. A Világgazdaság szerint elsősorban a nagyvárosok vezetői fogalmaztak meg kritikát. Idézik például Papp László debreceni városvezetőt, aki úgy nyilatkozott:

„A magam részéről ezt nem tartom elfogadhatónak, mert a szolidaritási hozzájárulás azért jött létre, hogy a központi költségvetés egy olyan forráshoz jusson a nagy adóbevételű városoktól, amely segít a térségi egyenlőtlenségek kiegyenlítésében, megszüntetésében, akkor ennek a tételnek, amelyet most a kormány bevezetni kíván, a szolidaritási hozzájárulás részeként kellett volna megjelennie.”

Papp László szerint Debrecen már így is nyolcmilliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizet évente. 

Fotó: archív/Nagy Jácint