Isten éltesse, Andie MacDowell!

A poszt szerint: "Andie MacDowell a dél-karolinai Gaffneyben született, Pauline "Paula" Johnston (született Oswald), zenetanár és Marion St. Pierre MacDowell lányaként. A család skót származású, de vannak még ír, velszi és angol gyökerei is. Andie a Winthrop Főiskolára járt két évig, majd egy ruházati butikban és egy étteremben dolgozott, hogy pénzt gyűjtsön arra, hogy New Yorkba költözhessen és karriert építsen.

Andie MacDowell már Amerika-szerte ismert és sikeres modell volt, amikor megkapta első szerepét a Tarzan legendája (1984) című filmben, melyben Jane-t alakította. Ismertté a Szex, hazugság, videóban (1989), a zsákutcába jutott emberi kapcsolatokról készített, társadalmi kritikával sűrűn átszőtt alkotás óta lett, amelyben meggyőzően formálta meg a szexuális zavarokkal küszködő frusztrált feleség kissé sztereotipizált szerepét. A film nagy sikere kedvezően befolyásolta Andie pályafutását, így Gerard Depardieu partnereként eljátszhatta a Zöld kártya (1990) női főszerepét, melyben a kertészmérnöknő és a francia bevándorló névházasságot köt, hogy mindketten elérjék saját céljukat: a lány egy gyönyörű, csupa növény teraszt New York egyik házának tetején, a férfi pedig a letelepedési engedélyt jelentő zöld kártyát. A film mulatságos és romantikus történet két emberről, akik kezdetben érdekből, később szerelemből találnak egymásra.

Nem volt ilyen sikeres a Hudson Hawk (1991) apáca-titkosügynökének megformálása. Az Idétlen időkig (1993) című vígjátékban meteorológust alakít, akibe kollégája beleszeret, és érzelmei révén sikerül véget vetnie az idő megállásának. Andie MacDowellt eddig ártatlan karakterek megformálása jellemezte, ebből a szerepkörből azonban már ő maga is szeretett volna kitörni. Minden bizonnyal ezért vállalta el a Rosszlányok (1994) című western egyik főszerepét, amelyben örömlányként azért küzd, hogy önállósítsa magát a Vadnyugaton. Miután kiszélesedett a repertoárja, immár szó sem lehetett arról, hogy beskatulyázzák. Így aztán alakításainak rendkívül változatos lett a színképe (Rövidre vágva, 1993; Négy esküvő és egy temetés, 1994; Michael, 1996; Az erőszak vége, 1997)."