Isten éltesse, Kovács Kati!
Mint a Paprikablogon olvasható: "A hazai könnyűzene egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású énekesnője. Közel hatvan év alatt önazonos, nyomot hagyó művészként vált a magyar kultúra részévé. Művészetét számos állami és szakmai kitüntetéssel ismerték el.
Nevéhez az 1960-as évek óta több ezer sikeres koncert, több millió eladott lemez és számtalan sláger fűződik. Az énekesnő közismert jellegzetes erőteljes hangjáról, hosszan tartó pályafutásáról és sokoldalúságáról. Énekhangja mezzoszoprán, négy és fél oktávos hangterjedelemmel. Kovács Katinak 116 magyarországi és 25 külföldi önálló lemeze jelent meg, továbbá 328 gyűjteményes albumon jelentek meg felvételei. 49 nagy-, és 92 kislemezével a magyar hanglemezgyártás történetének legtöbb szólólemezével rendelkező előadóművész. Több mint 500 dal van a repertoárjában. Diszkográfiája szerint 487 hazai és külföldi hanghordozó őrzi dalait.
Egyike azon kevés magyar könnyűzenei előadóknak, akik nemzetközi hírnévre tettek szert. A világ 5 kontinensén (Amerikában, Ausztráliában, Afrikában, Ázsiában, valamint Európa szinte minden országában) adott koncertet. Külföldön 6 nyelven (magyarul, angolul, németül, japánul, oroszul és lengyelül), 11 országban, 80 kiadásban jelentek meg felvételi. Dalait lefordították még cseh, francia, finn, olasz és spanyol nyelvre is. Az „Év énekesének” választották többek között Angliában és Németországban is.
Zenei stílusát számos műfaj alakította, a rock, a beat és a pop zenétől kezdve, hangja a legnehezebb dzsessz, gospel, spirituálé, blues dalok sőt még az opera eléneklésére is alkalmassá tette, de énekelt már magyar népzenét a Csík zenekar kíséretében, megzenésített verset Tóth Bálint költőtől, televíziós felkérésre pedig rapet, magyar nótát vagy operettet. A zenei eredmények mellett sikereket ért el a dalszövegírásban és a filmművészetben is. Eddig több mint 20 filmben és színházi darabban szerepelt, valamint több tucat film betétdalát is ő énekli. Több mint hatvan dalának ő a szerzője.
Kovács Kati a magyar könnyűzene legismertebb együtteseivel dolgozott együtt és készítette albumait, így az Illés, Metro, Omega, LGT, V’Moto-Rock, Fonográf együttessel. Dalait pedig olyan élvonalbeli szövegírók és zenészek munkája teszi teljessé, mint Presser Gábor, Szörényi Levente, Demjén Ferenc, Koncz Tibor, Lerch István, Adamis Anna és Szenes Iván.
Pályafutása során művészi tevékenységét szinte minden rangos díjjal elismerték. 1986-ban átvehette a legmagasabb zenei kitüntetést, a Liszt Ferenc-díjat, majd 2014-ben (magyar könnyűzenei kultúrában játszott műfajteremtő szerepéért, határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő, páratlanul gazdag előadóművészi tevékenységéért, több évtizedes művészi pályafutása elismeréseként) megkapta hazája által a kultúra és a művészet területén adható legmagasabb állami elismerést, a Kossuth-díjat. Magas színvonalú zenei munkásságáért a Magyar Államtól még 1978-ban Állami Ifjúsági Díjat, 1980-ban SZOT-díjat, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje, 2011-ben (határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendő előadóművészete, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként) a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapta. A szakma többek között 2006-ban (a magyar zeneművek bemutatása és megismertetése érdekében végzett kimagasló tevékenységéért) Artisjus Életmű-díjjal, és 2020-ban pedig a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ), a Fonogram Életmű-díjjal jutalmazta. 2011-ben (a hazai könnyűzenei kultúra megteremtésében és népszerűsítésében betöltött kiemelkedő szerepéért, életművének elismeréseként) Budapest főváros díszpolgárának választották. Művészi tevékenységét elismerve 2013-ban Egerben, 2015-ben pedig Budajenőn is díszpolgárrá avatták. 2021-ben a könnyűzene népszerűsítése és a falvak életminősége fejlesztése érdekében kifejtett életművéért a Magyar Kultúra Lovagja kitüntető címet is megkapta.
Színésznőként
Kovács Kati sokrétű tehetségét mi sem bizonyítja jobban, hogy pályája során nem csak a zene számtalan műfajában, hanem színésznőkét is láthattuk. Különlegességnek számít, hogy nem végzett színészként film és színpadi prózai szerepekben, valamit szinkronhangként is kipróbálhatta magát.
Táncdalfesztivál-győzelmét követő években olyan neves rendezők kérték fel filmszerepere, mint Jancsó Miklós, Mészáros Márta vagy Bacsó Péter. Első filmszerepét Kardos Ferenc Ünnepnapok című filmjében játszotta, amelyben Koncz Gábor partnereként jelent meg a filmvásznon. Néhány év leforgása alatt több mint tíz filmben szerepelt, a legtöbbjükben főszereplőként. 1968-ban a Filmszemlén, a Mészáros Márta rendezte Eltávozott nap és a Bacsó Péter rendezte Fejlövés című filmekben nyújtott alakításáért az „év legjobb női alakítása” díjat is megkapta. Filmjeiben olyan színészekkel játszhatott együtt, mint Törőcsik Mari, Ruttkai Éva, Kállai Ferenc, Horváth Teri.
A magyar játékfilmekben nyújtott alakításai után külföldi filmek szinkronszerepeit játszotta az évtizedforduló körüli években: Gleb Anatoljevics Panfilov A tűzön nincs átkelés és Michelangelo Antonioni Az éjszaka c. filmjében prózai szinkronszerepet, míg Andrzej Wajda Nyírfaliget c. lengyel filmdrámájában, valamint az Elza és kölykei és A könnyűlovasság támadása c. angol filmben egy-egy, a Forrófej c. jugoszláv krimiparódiában pedig két betétdalt énekelt.
1973-ban a norvég televízió a főszereplésével készítette a Budapesti randevú c. filmet, melyben néhány dal előadása mellett a magyar fővárost mutatja be. A filmben közreműködik a Bergendy-együttes is.
1974-ben az Örökzöld fehérben-feketében c. tévéfilmben is prózai-zenei szerepet kapott: egy riporternőt alakított, aki énekel is. 1977-ben pedig Mészáros Márta Ők ketten c. filmjében jelent meg alakja a mozivásznon. Az 1970-es és 1980-as években összesen öt filmben szerepelt, valamint számos gyermekrajzfilm betétdalát énekelte el, mint például Dot és kenguru, Hugó a víziló vagy az Álmodik az állatkert stb. Az 1990-es években kivételes előadói képességét, színes egyéniségét olyan színházi darabokban kamatoztatta, mint az Atilla – Isten kardja, az István, a király vagy a Mechanikus narancs. Legutóbb alakját a mozivásznon, 2000-ben a Rosszfiúk és 2003-ban a Boldog Születésnapot c. filmekben láthattuk."
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.