ITM: a legnehezebb időkben is nőttek a keresetek
A legnehezebb, járványidőszakban is nőttek a keresetek Magyarországon - értékelte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán megjelent adatait az M1-en.
A KSH közlése szerint áprilisban 440 ezer 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Bodó Sándor szerint a kedvező adatok azt jelzik, hogy "túl vagyunk a nehezén". Hozzátette, hogy az adatokat akkor vették fel, amikor - január és április között - a járvány miatti legnehezebb időszakot éltük. "Az látszik, hogy a gazdaság - mind a versenyszféra, mind a közszféra - nehezen ugyan, de kitartó, szorgalmas munkával, célirányos intézkedésekkel ezt a legnehezebb időszakot átvészelte" - fogalmazott az államtitkár.
Felhívta a figyelmet, hogy száz hónapja folyamatosan növekednek a bérek Magyarországon.
Kitért arra is, a versenyszférában 8,7 százalékos bérnövekedés volt, ami azt jelzi, hogy ez a szféra jól teljesített; a közszférában 12,8 százalékos volt a növekedés, ami a kormányzati támogatásoknak is köszönhető - részletezte Bodó Sándor.
Kérdésre elmondta azt is, a legmagasabb a bérek a pénzügyi, a tudományos, a műszaki és a infokommunikációs szektorban voltak. Ugyanakkor jelentős - 35 százalékos - volt a bérnövekedés az egészségügyben is a kormány döntésének köszönhetően - tette hozzá.
Bodó Sándor jelentősnek nevezte a különbséget a szellemi és a fizikai munka után járó bérek között, hiszen az előbbinél az átlag 539 ezer forint, az utóbbinál pedig valamivel több mint 300 ezer forint.
Forrás: MTI
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.