ITM: megtízszereződött a bértámogatás igénylése
Schanda Tamás elmondta: a pénteki adatok szerint 3953 munkáltató igényelte közel 54 ezer dolgozó részére a kormányzati bértámogatást. A kormányhivatalok rendkívül gyorsan, nyolc munkanapon belül döntenek az igénylésekről - tette hozzá.
Kifejtette: 2010-ben a nemzeti, polgári kormány munkaalapú gazdaságot, társadalmat és azt ígérte, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt. Ez a célkitűzés teljesült, a koronavírus, illetve annak gazdasági következményei azonban "pusztító hatással vannak a munkaerőpiacra is", emberek, családok megélhetése kerül veszélybe. "Egyenes derékkal, büszkén, a jövőben bízva, terveket szőve éltünk márciusig", ezt az életet kell most újraindítanunk fokozatosan és szigorú menetrend mellett. Ennek része a gazdaság védelme és újbóli megerősítése, "nincs okunk arra, hogy ennek a válságnak a kezelésekor más irányba haladjunk, mint korábban" - fogalmazott az államtitkár.
Az elmúlt évtized bizonyította, hogy a magyar emberek munkából akarnak és tudnak megélni, a kormány álláspontja ezért továbbra is az, hogy a lehető legtöbb munkahelyet meg kell védeni, amennyit pedig a vírus mégis elpusztít, annyit létre kell hozni - hangsúlyozta.
Schanda Tamás közölte: eddig 163 064 ember kért munkanélküli segélyt vagy jövedelempótló támogatást, mert nincs munkája. Az a cél, hogy ők is mielőbb munkához jussanak, "ha nem a vállalati-piaci szektorban, akkor az állam segítségével". A gazdaságvédelmi akcióterv jelentős része is a munkahelyek védelmére és újak teremtésére összpontosít, ezért kínál bértámogatást, hogy a munkaadók meg tudják tartani a veszélyeztetett munkaerőt, de adócsökkentéssel is támogatják a munkahelyek védelmét, nulla százalékos hitelt kínálnak a vállalkozásoknak, illetve felfüggesztették a hiteltörlesztések kötelezettségét - sorolta.
Ismertetése szerint a járvány kezdete óta a kamarákkal és a szakmai szervezetekkel folyamatos az egyeztetés az egyes szektorok esetében szükséges lépésekről, így dolgozták ki a bértámogatás rendszerét is. A péntekig beérkezett, közel 54 ezer dolgozóra vonatkozó igényből nagyjából minden negyedik Budapestről és Pest megyéből érkezett, ezt Hajdú-Bihar megye és a dél-alföldi régió követi, kiemelten ez utóbbiból Bács-Kiskun megye - közölte Schanda Tamás.
Az igénylő vállalatok és munkavállalók közel 30 százaléka a kereskedelem, 13,5 százaléka a feldolgozóipar, 13 százaléka pedig a járvány által erőteljesen érintett szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedik. A támogatási kérelmeket benyújtó vállalatok 60 százaléka mikro-, 26 százaléka kis-, 10 százaléka közepes vállalkozás, mintegy négy százaléka nagyobb cég. A munkavállalók száma azonban ezzel ellentétes képet mutat, többségük nagyvállalatoknál dolgozik. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a bértámogatást akkor lehet igénybe venni, ha a munkáltató nem tudja teljes munkaidőben foglalkoztatni a dolgozóit. Azok a munkavállalók, akiknek a részmunkaideje 50 százalék alá csökken, havonta és egyénenként akár 100 ezer forintot meghaladó támogatásban is részesülhetnek, akiknél eléri a részmunkaidő az 50 százalékot, azoknál a támogatási összeg legfeljebb 75 ezer forint.
A politikus kitért a kutatás-fejlesztési és innovációs bértámogatásra is, amelyről elmondta: péntekig 376 kérelem érkezett be, és ezzel közel 5900 kutató és mérnök munkahelyének megtartását tudják biztosítani. A kérelmek legtöbbje Budapestről (135) és Pest megyéből (35), illetve Hajdú-Bihar megyéből (23) érkezett, mintegy 2800, 500, illetve több mint 150 ember fizetésének biztosítása érdekében.
A fejenként és havonta legfeljebb 318 ezer forintos, speciális bértámogatásra lehet még jelentkezni. A kutatással, innovációval is foglalkozó cégek által kidolgozott fejlesztések teszik majd erősebbé és versenyképesebbé a magyar gazdaságot a járvány okozta válság után - emelte ki Schanda Tamás. (MTI)
Fotó: A kormany.hu által közreadott képen Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs online sajtótájékoztatóján 2020. május 10-én. MTI/MTI Fotószerkesztőség/Botár Gergely/kormany.hu
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.