Január 6.: Vízkereszt ünnepe

Mint Feiszt György levéltáros Facebook-bejegyzésében olvasható: "Gáspár, Menyhért, Boldizsár adományaira a tömjénezés emlékeztet. A vízkereszt magyar neve a víz megszentelésének szertartásából származik. Amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte. Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja amikor az egyház tömjént és vizet szentel. Az ünnepi népszokások közé tartozik a gyermekek napkeleti bölcsek látogatását felidéző háromkirály-járása. Ilyen a házszentelés, amikor a pap krétával a szemöldökfára írja a házszentelés évét és a G, M, B betűket.

Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a lakomák, a mulatságok és a karneválok ünnepi időszaka. Ez a tél és a tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése és a közelgő tavasz örömünnepe is egyben. A magyar folklór farsangi rítusai és hiedelmei főként a három utolsó farsangi napra - farsangvasárnapra, farsang hétfőre és húshagyókeddre ("a farsang farka") - vonatkoznak, amelyet télbúcsúztatónak tekintenek. Az álarcos, jelmezes alakoskodást a híres a mohácsi busójárás idézi fel. Ilyenkor jellegzetes farsangi ételek a húsos káposzta, a fánk készülnek, és ekkor rendezik a különböző rendű és rangú, társasági és szakmai farsangi bálokat."