Ilyen januártól a kötelező visszaváltás a palackos italtermékeknél
Az EU előírása szerint 2029-ig a PET-palackok 90%-át vissza kell gyűjteni és újra kell hasznosítani. Eddig a műanyag és üveg italos palackoknak, valamint fém dobozoknak csak a töredékét hasznosítottuk újra, ami hatalmas terhelés volt a környezetnek. 2024 január 1-től a kormány bevezette a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, amelyben a környezetszennyező termékek gyártóinak többet kell fizetniük a termékeik után keletkező hulladék kezeléséért.
Ez hozzájárul ahhoz, hogy néhány év alatt elérjük a PET-palackok kívánt visszaváltási arányát, mondta még tavaly október közepén Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.
A januártól indult új, EU-szabvány rendszerben minden üveg, fém és műanyag palackos, „egyutas” italtermék értékesítésekor palackonként, egységesen 50 Ft visszaváltási díjat fizet a vásárló, amit visszakap, miután visszaváltotta a palackot.
Az értékesítőhelyeknek az italokat kínáló polcokon, feliratokon, szórólapokon, reklámokban is kötelező lesz feltüntetni a fogyasztói ár mellett az 50 forint visszaváltási díj összegét is, de a nyugtán is szerepelnie kell ennek, emélkeztetett az Országos Kereskedelmi Szövetség.
A „többutasnak” nevezett, azaz újratölthető palackok esetében a visszaváltási díj mértékét a palackozó határozza meg, és tünteti fel az értékét a csomagoláson a logóban.
A kötelezően visszaváltási díjas termékek körébe a tej- és tejalapú italtermékek kivételével minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, 1 deciliter és 3 liter közötti űrtartalmú italtermék csomagolása tartozik. Ezek esetében a gyártók kötelesek a terméken a jogszabályban meghatározott jelölést elhelyezni.
A kötelező visszaváltási rendszerben való részvétel alól a csekély mennyiségű, vagyis az évente 5000 darab terméknél kevesebbet forgalomba hozó gyártók kapnak felmentést. Emellett a szabályozás nem vonatkozik a speciális formájú és méretű, ezért automatával vissza nem váltható üvegekre. A jogszabály által biztosított átmeneti időszakban, 2024. június 30-ig nem kell kivezetni a még jelölés és visszaváltási díj nélkül forgalomba hozott, kötelezően visszaváltási díjas terméknek minősülő italcsomagolásokat, ezek korlátlan ideig a boltok polcain maradhatnak.
Ez a módszer az egyik leghatékonyabb környezetvédelmi szempontból, hiszen motiválja a fogyasztót arra, hogy visszavigye a palackot, és annak anyaga újra feldolgozható legyen a körforgásos gazdaságban, írja uniós tapasztalatokra hivatkozva a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., amely az új rendszer lebonyolításának felelőse lesz. Végzi a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből képződő hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és a kezelésre történő átadását.
A visszaváltást kötelező gépi úton biztosítani a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező olyan üzleteknek, amelyek forgalmának döntő része élelmiszer értékesítésből származik. Azaz minden közepes és nagyáruházban kötelezően lesznek Re-pontok, automaták. A rendszerhez önkéntes alapon a kisebb üzletek is csatlakozhatnak gépi visszaváltóként.
Pethő Zsolt vezérigazgató a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. palackok visszaváltására szolgáló automatáinak sajtóbemutatóján tavaly november végén Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Szabó Szilvia, a MOHU Gyártói felelősségi rendszerek vezetője egy november végi sajtóeseményen elmondta, a következő időszakban 4000-5000 visszaváltási pont létesül és még ugyanennyien lesznek, akik a kézi visszaváltás lehetőségével élnek majd. Utóbbi csak tavasszal indul majd el.
Bár a törvény szerint csak a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletekben kötelező a visszaváltási automata, azonban ezek telepítését a MOHU a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek számára is javasolja. A csatlakozásról és az automaták kiválasztásáról minden információ a MOHU honlapján olvasható.
Az üzletek kézi visszaváltó pontként is csatlakozhatnak a rendszerhez, amennyiben a visszaváltást kézi úton, mobil alkalmazás támogatásával szeretnék biztosítani. (A csatlakozás részleteiről a MOHU weboldalán található részletes információ, és ugyanitt, valamint a hamarosan elérhető REpont applikációban teszik majd közzé elsőként a leszerződött és a fogyasztók számára elérhető visszaváltó pontok listáját is).
Egy automata egy perc alatt átlagosan 45 palackot képes tömöríteni.
A visszaváltási folyamat során a felhasználó választhat, hogy a visszaváltási díjat milyen formában kéri. Ezt kaphatja utalványban - így nyomtatja majd ki a gép -, amely levásárolható, vagy készpénzre váltható az adott üzletben vagy üzletláncban. Kérheti utalás formájában a bankszámlájára, ez úgy működik majd, hogy az automatába épített vonalkód-leolvasó segítségével a hamarosan elérhető applikációban a regisztrált ügyfél az elektronikus ügyfélkódjával (telefonja segítségével) azonosítja magát, a visszaváltási díjat pedig automatikusan jóváírják az ügyfélprofiljában rögzített bankszámláján. Végezetül lehet választani a jótékonysági célú felajánlást. Az automata kínál opciókat jótékonysági szervezetek közül, és egy adott időszak alatt felajánlott összegeket a gyűjtő kampány végeztével átutalják a kedvezményezettnek.
2024-től egy ilyen palacknak egy visszaváltó autómatában a helye, nem gyűrve, taposva, hanem épen Fotó: Nagy Jácint
A DRS (Deposit Refund System)-rendszer külföldön már évek óta hatékony, a több mint 20 éve működő norvég mintát tartják az egyik legjobbnak Európában, de a balti országok mutatói is nagyon jók. Tapasztalataik alapján elmondható, hogy akár három év alatt is elérhető az EU által célként kijelölt 90%-os visszaváltási arány. Szlovákiában tavaly vezették be a rendszert, és náluk is fokozatosan emelkedik a visszaváltás arány.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.