Járóka Lívia: romák nélkül nincsen romapolitika

A stáb pont egy olyan napon ismerkedett meg az Európai Parlamenttel, amikor a magyaroké volt a főszerep. A hétfő délutáni ülést Dobrev Klára, majd az esti szekciót a Fideszes alelnöktársa, Járóka Lívia vezette. A roma származású, egyébként a szombathelyi tanárképző főiskola angol szakán is diplomázott politikus még az éjszakába nyúló ülés előtt nyilatkozott a televíziónak.

Koronavírus-intézkedések, online és hibrid ülések – a politikus, akit 2004-ben az első roma nőként választottak meg EP-képviselnek, majd később alelnöknek, tudott mesélni róla, a járványhelyzet mennyire felborította az egyébként normál esetben nagyon nyüzsgő strasbourgi életet. Mégis, a mostani plenáris számára kifejezetten izgalmas volt, hiszen egy roma téma is a terítékre került, ami a tapasztalatai szerint elég ritka: erre okot adott egy sajnálatos csehországi eset, amikor tragédia fulladt a rendőrök egy romával szembeni túlzott fellépése. (A közösség tagjaival szembeni rendőri túlkapások miatt a parlament már több körben is cselekvésre szólította el az Európai Bizottságot, ami eddig még nem tett igazán érdemi lépéseket az ügyben – a szerk.)

Magyarország jól áll

Járóka Lívia szerint legalább pozitívum, hogy Magyarországon az utóbbi évtizedben drasztikusan lecsökkent a rendőri, sőt, bármilyen más csoportok által a kisebbségek felé irányuló atrocitások száma. Példaként hozta fel, hogy a magyar viszonyokat nemrég a mérvadó Fundamental Rights Agency is kifejezetten dicsérte. Az uniós roma integrációnak az alelnök évtizedek óta aktív kezdeményezője. Elhangzott, az egész kontinensen történtek előrelépések, viszont hazánk előbbre jár a tagállamokhoz képest. A kormány már 2010-ben egy olyan romapolitikai stratégiát tett le az unió asztalára, melynek számos eleme csak most kerül a közös irányelvek közé.

Járóka Lívia nyomatékosította, mennyire fontos a szegénypénzek felhasználásának szakmai ellenőrzése, hogy a romák beleszólhassanak az őket érintő célzó politikába, illetve hogy az oktatás, a lakhatás, az egészségügy és a foglalkoztatás mellett a környezetvédelemre, az antirasszizmusra és a gazdasági bekapcsolódás lehetőségének a megteremtésére is esélye legyen az érintett csoportoknak. Az EP-tag szerint nélkülözhetetlen, hogy a komplex megoldások kidolgozásában és elhárításában a falun, a telepen élők, tehát a helyiek is szerepet kapjanak. „Összességében nézve a roma integrációt, sokkal jobba helyzet, mint volt. Most, hogy 2030-ig elfogadtunk egy olyan dokumentumot, ami például megszabja, hogy legyen mérhetősége az eredményeknek, vagy éppen büntethetősége a hiányuknak, jó alapot adhat arra, hogy a többi tagállam is olyan gyorsan haladhasson szegénységfelszámolásban és romaügyekben, mint Magyarország” – emelte ki.

Feléledt az érdekképviselet

A politikus hangsúlyozta, az Európai Uniónak nélkülözhetetlen szerepe van a területen, hiszen forrásokat tud biztosítani a legkülönfélébb fejlesztésekre – ami hazánkban igencsak elkel, hiszen az Európai Unió 20 legszegényebb régiója közül 4 Magyarországon található. Járóka Lívia szerint pozitívum, hogy végre a romapolitikát Brüsszelben és Strasbourgban is roma kollégák alakítják. Mint kiderült, éppen az interjú napján hoztak döntést róla, hogy a parlamentben is többen fognak a nemzetiségi területen dolgozni. Borzasztó volt nézni évtizedeken keresztül, hogy olyan emberek felügyelték a romaügyeket, akik, kis túlzással, soha nem láttak még romát. Voltak, akik fogorvos vagy fotográfus végzettséggel vezették a területért felelős divíziót. Végre a civil szervezetek is sokkal jobban tudják foganatosítani a lobbitevékenységüket; amikor 2004-ben idekerültem, a lobbistákat nekünk kellett ösztökélni, hogy légyszi, lobbizzatok! Ma már teljesen természetes, hogy aktívak, hogy a romák javaslatokat adnak nekünk” – mesélte a Fidesz EP-delegáltja.