Jogerősen elítélték Fekete-Győr Andrást a hivatalos személy elleni erőszak miatt
A telex.hu így számolt be a hírról: "Ez az ítélet már jogerős. A momentumos országgyűlési képviselő egy év börtönbüntetést kapott, két év próbaidőre felfüggesztve, az Ítélőtábla ezzel megerősítette a másodfokú ítéletet. A szintén momentumos politikust, az ügy elsőrendű vádlottját, Szarvas Koppány Bendegúzt is elítélték, ő 2 év szabadságvesztést kapott 3 évre felfüggesztve.
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló parlamenti dokumentum szerint „ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek, akit képviselősége alatt bűntett miatt jogerősen elítéltek”. Ezt hivatalosan az Országgyűlésnek kell majd kimondania.
Az ítélet után azonban a Momentum bejelentette: Fekete-Győr András nem várja meg az összeférhetetlenségi eljárást, hanem átadja az országgyűlési mandátumát Cseh Katalinnak, aki a Momentum európai parlamenti képviselője volt a június 9-i választásokig.
Csütörtök reggel a Fővárosi Ítélőtábla dísztárgyalóját csaknem teljesen megtöltötték a politikusok és az újságírók. Az ítélethirdetés után a padsorokból több momentumos politikus, de Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is azt mondta a bíró és az ügyész felé nézve, hogy „szégyelljék magukat”.
Fekete-Győr az utolsó szó jogán elmondta, hogy „hat éve van a Polt Péter vezette ügyészség koncepciós perében”. Szerinte előbb a NOlimpia-kampány, majd a túlóratörvény elleni tüntetések miatt szállt rá a hatalom. Beszélt arról is, hogy az ügy „erősen és nyilvánvalóan politikailag motivált”, egyértelműen kiállt az ártatlansága mellett. Fekete-Győr azt mondta, nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy megállapítsa valaki, hogy nem valósult meg esetében a hivatalos személy elleni erőszak.
Csaknem hat éve húzódott az ügy, Fekete-Győr még 2018-ban, a túlóratörvény elleni tüntetéseken dobott füstgyertyát a rendőrsorfal elé. Fekete-Győrt 2023 májusában az elsőfokú bíróság felmentette. Később viszont a másodfokú bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte, két év próbaidőre felfüggesztve.
Fekete-Győr volt az ügy elsőrendű vádlottja, társa, a szintén momentumos Szarvas Koppány Bendegúz a másodrendű vádlott. Szarvast még korábban két év börtönre ítélték, ennek végrehajtását azonban három évre felfüggesztették.
A vádirat szerint Szarvas 2018. december 12-én részt vett a túlóratörvény elleni tüntetésen, ahol meggyújtott egy pirotechnikai eszközt, majd mikor az elkezdett füstölni, eldobta tíz méterre, a rendőrök irányába, akik ekkor a Parlament főlépcsőjénél álltak sorfalat.
Másnap, 2018. december 13-án szintén volt egy túlóratörvény elleni tüntetés a Kossuth téren. Szarvas ekkor több alkalommal is füstgyertyát dobott a rendőrök felé. Ezen a napon azonban Fekete-Győr is hasonlóan tett, ő is a rendőrsorfal irányába hajított egy füstgyertyát.
Fekete-Győr András 2016 és 2021 között a Momentum Mozgalom elnöke volt. Ő volt a párt miniszterelnök-jelöltje a 2021-es ellenzéki előválasztáson, amin nem szerepelt jól. 2021. október 10-én a Momentum küldöttgyűlése megvonta tőle a bizalmat, ekkor az elnöki pozícióról lemondott. 2022 óta országgyűlés képviselő.
Varju László DK-s képviselőt is fenyegeti annak a veszélye, hogy elveszítse parlamenti mandátumát. 2024 februárjában másodfokon bűnösnek találta a bíróság Varjut, akit garázdasággal, testi sértéssel és választási csalással vádolnak. Garázdasággal és testi sértéssel az MTVA-székházban történt 2018-as dulakodás miatt vádolják, választási csalással pedig azért, mert a 2018-as választás előtt megpróbált rávenni egy független képviselőjelöltet Újpesten, hogy lépjen vissza. Az ügy végére a Kúria ítélete tehet majd pontot november 20-án."
Fekete-Győr András Facebook-oldalán reagált: "A rendszerváltás óta eltelt időszak első politikai elítéltjévé váltam. Bár megtehetném, nem élek a parlamenti visszadelegálás lehetőségével, mandátumomat átadom Cseh Katalinnak. Én magam az Indítsuk be Magyarországot pártalapítvány elnökeként folytatom a küzdelmet egy új rendszerváltásért.
Ma jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a bíróság, mert 2018-ban füstgyertyával tiltakoztam a rabszolgatörvény-ellenes tüntetéseken a hatalom ellen. Bár senkinek nem okoztam sem sérülést, sem anyagi kárt, ez a Fidesz által leuralt Fővárosi Ítélőtáblát nem érdekelte.
Ezzel az ítélettel egy újabb lépést tettünk az 50-es évek Magyarországa felé. Ma már nem kell nagyítóval keresni a párhuzamokat: 2024-ben a hatalom újra egyértelműen orosz érdekeket szolgál, Szuverenitásvédelmi Hivatal néven újraélesztette az ÁVH-t - aminek nem mellesleg a frissen kinevezett egyik vezetője volt III/III-as ügynök. A Pegasus-botrány óta tudjuk, hogy a megfigyelések is az Orbán-rezsim mindennapjainak részei.
A mai nappal pedig elmondhatjuk: újra vannak politikai elítéltek is hazánkban. Olyan ugyanis a rendszerváltozás óta nem fordult elő Magyarországon, hogy egy országgyűlési képviselőt azért ítéljenek el bűncselekmény elkövetéséért, mert a hatalommal szemben tüntetett.
Az ítélet egyben azt is jelenti, hogy az első országgyűlési képviselő leszek, akit megfosztanak a parlamenti mandátumától.
A jogszabályok alapján van arra lehetőség, hogy a megfosztási eljárást követően a Momentum visszadelegáljon az Országgyűlésbe. Az erről szóló döntést a Momentum vezetése az elmúlt hónapokban egyhangúlag meghozta.
Szeretném megköszönni, hogy a Momentum közössége teljes mellszélességgel áll ki mellettem. De az elmúlt 14 év bebizonyította, hogy a Fideszt csak akkor és csak úgy győzhetjük le, ha másképp cselekszünk, mint ahogyan várnák.
Bizonyára dörzsöli már a tenyerét a Rogán-művek, hogy a következő hónapokban lejárató anyagok százaiban támadhatják a pozíciójához ragaszkodó képviselőt, és az elítéltet támogató politikai közösséget. Bizonyára Kövér elvtárs bajsza is remeg már a gyönyörűségtől, amikor arra gondol, hány hónapig akadályozhatja majd meg az eskütételt az Országgyűlésben, ahogyan azt Hadházy Ákossal is tette annak idején.
Ezt az örömöt nem fogom megadni nekik. Más utat választok. A politikának nem a pozíciókról kell szólnia, hanem a cselekvésről. Nem a pozíciók a fontosak, hanem az ügy, amiért küzdünk.
Ezért úgy határoztam, hogy átadom országgyűlési képviselői mandátumomat Cseh Katalinnak, minden idők legjobb magyar EP-képviselőjének. Én pedig a Momentum pártalapítványának, az Indítsuk be Magyarországot alapítványnak az elnökeként folytatom tovább a küzdelmet azért, hogy a 2026-os új rendszerváltás valódi és tartós legyen. Vagyis indítsuk be az új rendszerváltást!
Nem visszalépek, hanem előre. Két erős vezetővel, két különböző fronton küzdünk tovább az új rendszerváltásért. A Fidesz azt hitte, meggyengíthet minket, de valójában megerősített bennünket. Nem egy, hanem két elszánt politikussal gazdagodik az új rendszerváltás ügye.
Június 9-én soha nem látott esély adódott a változásra. Magyarok milliói adták le szavazatukat annak reményében, hogy legkésőbb 2026-ban eljön a változás ideje. A változást akaró magyarok azt várják tőlünk, hogy tegyük félre pártos érdekeinket, és tegyünk meg mindent az Orbán-rendszer leváltásáért.
Ezért a választásig hátralévő másfél évben két cél fogja vezérelni a munkámat: az első, hogy legkésőbb 2026-ban új rendszerváltás legyen. Ennek érdekében Hadházy Ákossal közösen küzdeni fogunk a tisztességes választási feltételekért. A másik, legalább ilyen fontos feladat, hogy ne kövessük el újra a múlt hibáit, és tanuljunk az 1989-es rendszerváltás tapasztalataiból. Akkor valódi megújulás helyett sokkal inkább szerepcserék történtek, és ennek köszönhető, hogy ma már nem egy demokratikus Magyarországon élünk.
Az új rendszerváltásnak új közmédiát, új vagyoni viszonyokat és új politikai kultúrát kell hoznia. Nem érhetjük be egy újabb "módszerváltással" – meg kell akadályoznunk, hogy a hatalmi elit újra átmentse magát. Valódi rendszerváltásra és valódi felelősségrevonásra van szükség. Az igazi rendszerváltó küzdelem csak most veszi kezdetét!
És még valami: életem végéig büszke leszek rá, hogy elítéltek egy önkényes, korrupt rendszer elleni fellépésért. Az ítélet csak megerősíti bennem, hogy küzdeni kell a rendszer ellen. Továbbra is ott leszek az első sorban, amikor cselekedni kell."
(Fotó: Fekete-Győr András/Facebook)
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.