Katonaálom a Ferences-kertben - Az Amargant Színházi Műhely és közönségének hősies helytállása a péntek esti esőben

Az amúgy tikkasztó nyárban éppen hidegfront széle érte el Savariát; az eső miatt bő háromnegyed órás késéssel kezdődhetett csak meg az előadás. S bár utóbb is csepergett, időnként pedig erőteljesebben is meg-megnyíltak az égi csatornák, az Amargant és a mintegy százötven fős közönség (esernyőkkel, esőköpenyekkel, plédekkel, pulóverekkel „felszerelkezve”) mondhatni hősiesen birkózott meg az időjárási viszontagságokkal.

A produkció két főszereplője egy férfi meg egy kislány. A sokat tapasztalt férfi titkokkal teli erdőben meséli el a lánynak három katona – meg-megelevenedő – javarészt háborús történetét. Többféle dimenziót, nézőpontot, valóság és álom keveredését is érzékeltetve, megjelenítve. 

Az előadás az Amargant úgymond saját fejlesztésű produkciója, pályázati „inspirációra” született. (A tavalyi  ősbemutató a farkasgyepűi erdőben volt.) Ilyés Lénárd írta és rendezte. A díszlet és a jelmez Radetzky Anna és Fárizs Mihály munkája. Koreográfia Pethő Kincső. A színészek a péntek esti rendkívüli időjárási körülmények közepette is nagyszerűen helytálltak. Egyetlen pillanatra sem adták fel. A nézőközönségre ez szintúgy érvényes, merthogy az ő kitartásuk ugyancsak bámulatra méltó volt. 

Ács Tamás, Begala Vodan, Bicskey Míra, Markos Szilvia, Nagyhegyesi Zoltán, Pethő Kincső, Varju Nándor lehetetlent nem ismerve teljesítettek. Műszaki kollégáikat is csak dicséret illeti, amiért minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy a Katonaálom mégse válhasson – csapadékos idő ide vagy oda – rémálommá. 

SZP 
 

Fotók: Pataki Gergő