Kerülőutakon: a határon átívelő kiskapukról jelent meg kötet
Milyen kerülőutakra, kiskapukra lelt a helyi lakosság a határon átívelő személyes kapcsolatok fenntartása érdekében? Hogyan vált az osztrák-magyar határ a Nyugat kapujává és hogyan formálta az átkelő két oldalán élők mindennapi életét a hatalom fokozott ellenőrző tevékenysége? A Kronosz Könyvkiadó gondozásában megjelent tanulmánykötet - többek között - ezekre a kérdésekre keresi és találja meg a válaszokat.
Murber Ibolya történész, egyetemi docens elmondta, a lakosság mindig úgy reagált a XX. században, vagy a legtöbb esetben, hogy kereste azokat a kiskapukat, amelyek az állami akarattal szemben a határon átnyúló kapcsolatok fenntartására törekedett. Ezért választották a ‘kerülőutakon’ kifejezést, mert a lakosság perspektívája az, hogy a kerülőutakon megkerüljük az állam által lezárt határokat.
A könyv széles forrásbázisra épülő kutatómunka. Leginkább osztrák és magyar levéltári anyagokra, korabeli sajtótermékekben olvasható életút interjúkra támaszkodtak a könyv szerkesztői. Nagy Adrienn történész-muzeológus több ezernyi csempész történetnek járt utána. Kiderült, vonaton keresztül, a levegőben, a szárazföldön, mindenhol próbálkoztak. Vitték halottas menetnek álcázva a csipkét az egyik határon át, de a vonatfülkékbe, a szenes kocsikba is rejtettek értékes holmikat, a vonat alá olyan tárolókat eszkábáltak, amikbe bele lehetett rakni akár egy fél sertést is.
A kötetben mind a magyar, mind az osztrák perspektíva helyet kap, ahogyan fiatalabb és idősebb történészek szempontjai is megtalálhatóak az összeállításban. A könyv megjelenését az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány támogatta.
Forrás: SZTV
Fotó: Berzsenyi Dániel Könyvtár/Facebook
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.