Kevés repce- és akácmézre számítanak idén a szárazság és a tavaszi fagy miatt

Az enyhe télnek köszönhetően az úgynevezett generációváltás - amikor elpusztulnak a téli méhek, és helyüket az új egyedek veszik át - sem hirtelen történt meg, így a méheknek is volt idejük felkészülni - mondta el a lapnak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A szakember szerint a méhészek ennek ellenére nem lehetnek bizakodók. A március végén és április elején érkezett hidegbetörés miatt az ország számos pontján keletkezett kár a növényekben, a gyümölcsfákhoz hasonlóan a korai tavaszi fagyra érzékeny akác is megsínylette a lehűlést.

Míg az akác esetében még van remény némi termésre, a repceméz jelentős részéről már lemondhatnak a méhészek. Az aszály nagymértékben befolyásolta a virágzást. A szárazság miatt a növény nem nőtt meg, nem lettek oldalhajtásai, kevesebb virág van rajta, és a repce aszályban nem is ad nektárt. Az idén az átlagosnak mondható repcetermés ötödére számítanak a méhészek, ez körülbelül ezer tonna repcemézet jelent.

Most már hiába jön meg az eső, nem várható változás, sajnos az idei év nagyon gyenge lesz a repceméz szempontjából - tudatta az OMME elnöke.

A koronavírus-járvány hatásai a méhészeteket sem kerülték el, ám míg a legtöbb ágazat negatív hatásokról számolt be, a mézpiacon élénkülés látszott. Bross Péter szerint az elmúlt másfél hónapban fokozott érdeklődés alakult ki a magyar méz iránt a külpiacokon, és bár a járvány kitörése utáni első napokban leállt az export, egy rövid szünet után újraindult a kivitel. Ma már zavartalanul haladnak a szállítmányok Németországba, Franciaországba és Olaszországba is. A megnövekedett kereslethez egyelőre nem társult áremelkedés, a nemzetközi piacon továbbra is olcsón cserél gazdát a méz.

A magyar méhészek optimisták, azt remélik, hogy a közeljövőben az árakon is érezhető lesz a koronavírus hatása. Bizakodásukat alátámasztja az is, hogy míg korábban nagy mennyiségben érkezett kínai méz az Európai Unióba, a hírek szerint a kikötőkben felhalmozott készletek mára kiürültek, a harmadik országból származó mézszállítmányok csak nagyon vontatottan érkeznek meg. A nagy nyugat-európai mézcsomagoló cégek pedig elgondolkodtak azon, hogy továbbra is Kínából importálják-e a mézet. Ha csökkenne a kínai mézimport, az különösen kedvező fejleményt jelentene a teljes európai méhésztársadalomra nézve. Ráadásul nem csupán az árak emelkednének, hanem végre az uniós piacot is meg lehetne tisztítani a kétes eredetű és minőségű méztermékektől - ismerteti a napilap. (MTI)