Kik voltak Savaria első lakói?

- Kik voltak Savaria első lakói?

- Van egy hadtörténeti előzménye, hogy miként foglalja el a Római Birodalom a Borostyánkő út vonalát. Ez körülbelül Krisztus után nem sokkal kezdődik. 6-ban van egy hadjárat, ami egészen a Dunáig halad, a seregek a Germánok ellen már nem kelnek át a Dunán, mert közben a Száva vidéken fellázadnak a Pannonok – Tiberiusnak, a későbbi császárnak vissza kell fordulnia, leverni a felkelést. Három évig tart a harc, ezt követően sikerül a római hadseregnek biztosítania a Borostyánkő út teljes vonalát. Pár évtized múlva a megszállás oly méreteket ölt, hogy Claudius császár úgy dönt: a Római Birodalom részévé teszi a vidéket, és ezért egy tartományt szervez. Az addig katonai közigazgatás alatt álló terület civil települést kap – ez lesz Savaria. Azt a légiót, amely a megszállás erejét képezte, Carnuntumban (ma Alsó-Ausztria) telepítik le végleges táborba. Az onnan leszerelt katonák, nos ők lettek a város első teljes jogú lakói, közülük kerültek ki a város vezetői.

- Hányan éltek akkor Savariában? Milyen volt az etnikai összetétel?

- A feliratos kőemlékekből tudunk erre következtetni. A légiók számára 25 évenként soroznak nagyobb létszámban katonákat, a XV. Apollinaris legióból az 1. sz közepén szereltek le ugyanakkor pár száz veteránt, deductusként őket „kínálják meg” földbirtokkal, ha nem kívánnak hazatérni Itáliába. A megmaradt, alapításkori kőemlékek szerint , kb. egyharmad része a veteránoké. A helyi lakosság döntően kelta volt. Az Kr. e. I. század közepén itt háború zajlott a dákok ellen, akik elérik a mai Pozsony térségét. De a kelták itt maradtak igaz, lazább, törzsi keretek között. A kelta törzs neve Boi. A kelták  rabszolgái viszont zömmel Germánok voltak, őket a Borostyánkő úton hozták. Etnikailag vegyes lakosság volt tehát, törzsi szervezetekben, amit tudunk még, hogy főleg földműveléssel foglalkoztak. Azt kell látni, hogy a korabeli Római Birodalomban mintegy kétezer város létezik, ezeknek kis része nagy méretű, a legtöbb lakossága 3-10 ezer körül volt. A római kultúrát meghonosították, de nem erőltették rá az itt élőkre, és az építkezések is zajlottak kicsiben. A helyi lakosság asszimilációja lassan történik. Itt villongások nincsenek, ennek egyrészt oka lehet, hogy a korábbi pannon lázadásnál a fiatal férfilakosságot elvitték gályarabnak, tehát egy generációra kiiktatták az ellenállást. Claudius nevéhez fűződik, hogy ezt a vidéket a katonailag megszállt területből a római Birodalom szerves részévé teszi.

- Melyek voltak az első építmények, és ezek hol lehettek a mai Szombathely területén?

- A Kőszegi utcában 2006-ban volt szerencsém dolgozni: itt találtunk faépületeket. A mai tudásunk szerint a város alapítása utáni első században az épületek döntő többsége talpgerendás, faszerkezetes ház volt, kívülről-belülről bevakolva, ezeket falfestmények díszítették. Fokozatosan épül át majd a város. Gyakorlatilag úgy néz ki, hogy a csatorna- és vízvezeték-építkezések a 80-as, 90-es években zajlottak, ekkor épülnek meg a kövezett utak is. Az I. század végére, a II. század első harmadára már kőből épült capitoliumi temploma is van a városnak, ez valahol a VAOSZ udvarban lehetett, de ennek nincs nyoma. A város igazi, nagy felfutása az I század utolsó harmadától a markomann háborúk (166) kezdetéig tehető. Akkor viszont itt irdatlan pusztítás veszi kezdetét, a lakosság egyharmada elpusztul. Ez volt a fénykora Savariának. Amikor kiépül a limes, attól kezdve a dunai kereskedelmi vonalak elveszik a kereskedelmi jelentőséget, Savaria spirituális jelentősége vizont megmarad a császárkultusz miatt, és megmarad a fontos katonai szerepe, mivel Pannóniában itt ágaznak el a Borostyánkő úton a légiós táborok felé az utak. A stratégiai szerepe tehát megmarad, és vélhetően ennek köszönhető, hogy a késő római korban közigazgatási központ lesz.