Kilencvenhárom éve történt a biatorbágyi robbantás
A történetről ezt írja: "A helyszínen talált röplap „Munkások, nincsen jogotok, hát majd mi kieszközöljük a kapitalistákkal szemben....” szövege az illegális szervezetekre terelte a gyanút. A merénylet miatt a kormány statáriumot vezetett be amelynek során sok kommunistát letartóztattak. A rendőrség időközben megtalálta Matuska Szilvesztert. Az ideggyógyászati kezelés alatt álló bécsi kereskedőt már a tett helyszínén igazoltatták, majd Bécsben letartóztatták.
Matuska beismerte, hogy a merényletet ő követte el és azt is, hogy a korábbi ausztriai és a németországi vasúti robbantások helyszínén is ő helyezett el fasiszta propaganda anyagot. Matuska Bécsben hatévi börtönt kapott, Sallai Imrét és Fürst Sándort a Magyar Kommunista Párt statárium idején letartóztatott vezetőit viszont 1932-ben kivégezték.
Matuska budapesti perére 1934-ben, távollétében került sor és a 22 rendbeli gyilkosság miatt halálra ítélték. Ausztria csak úgy adta ki, ha büntetése az ott adható maximumnál nem lesz súlyosabb ezért a Kormányzó az ítéletet életfogytiglanra változtatta. Matuska a váci fegyházban raboskodott de 1944-ben, a Vörös Hadsereg bevonulásakor eltűnt. A biatorbágyi viadukton már 1931. október 3-tól közlekedtek a vonatok. A MÁV 1977-ben vonta ki a forgalomból. 1996-os helyreállítása óta turisztikai látványosság.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.