Kizárnák a túlsúlyosokat a protézisműtétekből

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ortopédia Tagozata által kiadott irányelv célja, hogy egységesebb és transzparensebb eljárásokat biztosítson az ellátás során. Az Economx összeállításából kiderül, hogy az új rendszerben azonban több kritikus pont is akad, amelyek orvosi és etikai kérdéseket is felvetnek.

Az új protokoll nemcsak ideiglenes, hanem abszolút kizáró okokat is felsorol, melyek alapján a betegek egy része egyáltalán nem kerülhet várólistára. Különösen sok vitát váltott ki az az előírás, miszerint a 35 és 40 közötti testtömegindex (BMI) is ideiglenes kizáró ok lehet – tehát a beteg nem kerülhet listára, amíg nem csökkenti testtömegét. Ez a megkérdezett orvosok szerint problémás, mert nem tesz különbséget elhízott és izmos testalkat között. Egy 180 cm magas, 120 kg-os, sportos férfi például BMI alapján kizárásra kerülne, miközben egészségi állapota nem indokolná.

Az Economx által megszólaltatott orvosok rámutatnak: a protokoll gyakran nem ad pontos, objektíven értelmezhető irányelveket. Olyan homályos kitételek szerepelnek benne, mint az „elégtelen szociális helyzet” vagy „bizonyos sztrókos esetek”, amelyek esetében nem világos, mit takar a kizárás indoka.

A kritikusok szerint az új rendszer áthárítja a felelősséget az orvosokra, akiknek mérlegelniük kell, hogy felvegyenek-e egy határesetnek számító beteget a listára, kockáztatva akár az intézmény finanszírozását is. Problémás lehet például, ha egy izmos, de magas BMI-jű betegnek nincs más kizáró egészségügyi problémája, mégsem kerülhet fel a listára.

Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos a Népszavának egy brit példát is említ, ahol hasonló protokollokat vizsgáltak, és arra a következtetésre jutottak: önmagában a testtömegindex nem elegendő alap az ilyen döntésekhez. Az orvosoknak minden esetben egyénileg kell mérlegelniük a kockázatokat és előnyöket, különösen sürgősségi helyzetekben, amikor az elmaradó műtét súlyos következményekkel járhat.

Az új irányelv értelmében kizáró tényező lehet például egy súlyos autizmus, sztrók bizonyos esetei, vagy ha a beteg együttműködésre való képessége teljesen hiányzik. Emellett kizárhatók a várhatóan 3–6 hónapon belül halálos kimenetelű daganatos betegek is – ami a sürgősségi eseteknél is bizonytalanságot okozhat.

A NEAK az Economx megkeresésére azt közölte: a cél egy egységes, szakmai alapokon nyugvó rendszer kialakítása, amely támogatja a betegek átlátható és igazságos ellátását. Emellett remélik, hogy a várólisták hossza visszatér a pandémia előtti, 2019-es szintre.

Fotó: illusztráció/Egészségkalauz