Klímasemleges távhővel fűtene Bécs

Az OMV tudja, hogyan kell kutat fúrni, a Wien Energie pedig el tudja juttatni a meleg vizet a fogyasztókhoz – nagyjából ez az alapgondolata a két óriáscég együttműködésének, akik Deeep néven alapítottak közös vállalatot a mélységi geotermia felhasználására a távfűtésben – tudtuk meg Bécs külképviseleti irodájától.

Az osztrák főváros alatt ugyanis néhány évvel ezelőtt találtak jelentős forróvíz-vagyont 3 kilométeres mélységben, amelynek hőmérséklete meghaladja a 100 Celsius-fokot. Ezt szeretnék távhő előállítására felhasználni, hogy földgáz helyett megújuló energiaforrásokon alapuljon az osztrák főváros távhőellátása és 2040-re klímasemleges lehessen.

Első körben 20 millió eurót fektetnek be a tervezésbe, és Bécs új városrészében, Aspernben építik meg az első mélységi geotermián alapuló erőművet, amelynek jelenleg az engedélyeztetése zajlik. Ha minden az ütemterv szerint alakul, a fúrások 2024-ben indulhatnak, és 2027-ben kezdheti meg működését a 20 megawattos létesítmény, amely 20 ezer háztartást lát majd el klímasemleges távhővel.

A 80 millió eurós összköltségű kísérleti beruházás ezen kívül fontos adatokkal és információkkal szolgál majd a tervezett további legalább hét erőműhöz, amelyek összteljesítménye 200 megawatt lesz.

Fotó: deeep/APA-Auftragsgrafik

A technológia lényege, hogy a 2-5 kilométeres mélységben található forró vizet szivattyúkkal a felszínre hozzák, ahol hőcserélők segítségével elvonják tőle a hőt. Az így nyert hőt a távhőhálózatba táplálják, a kihűlt vizet pedig visszavezetik az eredeti lelőhelyére. Így egy zárt, megújuló körforgás jön létre.

A projekt célja, hogy a mélységi geotermia segítségével összesen 200 ezer bécsi háztartást lássanak el klímasemleges távhővel és 2030-ra 900 gigawattórányi távhő származzon ebből a lokális, az energiaimporttól független forrásból.

Michael Strebl, a Wien Energie igazgatója az ORF-nek azt is elmondta, hogy – az időjárástól függően – jelenleg 6.500 gigawattóra körül van a távhőfogyasztás. Ennek 55-60 százaléka földgázból származik, a többi pedig hulladékhőből – például a Mannertől vagy a Spittelaui hulladékégetőtől.

A cél az, hogy az energiaátállás végére negyedeljék a forrásokat. Vagyis a távhő egynegyede – vagy akár egyharmada – óriási hőcserélő berendezésektől, egynegyede a hulladékégetésből, egynegyede a geotermiából, egynegyede pedig egy zöld technológián alapuló, még csak terv szintjén létező új erőműből származzon.

Címlapkép: Wien Energie/Johannes Zinner