Komoly kihívásokkal küzd Ukrajna a csernobili katasztrófa évfordulóján

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó ukrán szovjet szocialista köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszágba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették, ahová most is csak különleges engedéllyel lehet belépni.

Az évfordulón kiadott közleményében a külügyi tárca kiemelte, hogy Ukrajna minden nap számos kihívással néz szembe a csernobili tiltott övezet és általában a Csernobillal összefüggő kérdések kezelésével.

"A külső (orosz) agresszió által okozott nehéz időszak ellenére Ukrajna nemcsak sikeresen harcol a baleset következményeivel, hanem minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a csernobili zónát egy +fekete lyukból+ biztonságos területté, a modern technológiák fejlesztésének területévé alakítsa" - hangsúlyozta a minisztérium. A tárca hozzáfűzte, hogy nagyra értékeli a nemzetközi partnerek segítségét és a közös munkát, amelyet a sérült atomerőmű biztonságossá tételére fordítottak.

A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új, korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Facebook-üzenetében arra hívta el a figyelmet, hogy a 1986-os nukleáris baleset az egész bolygót veszélyeztette, és erre mindig emlékeznie kell a jövő nemzedékeinek. "A Föld bolygó az egész emberiség bölcsője és otthona, és ezért megőrzése minden ember felelőssége és a világ minden nemzetének közös felelőssége" - fogalmazott az államfő.

A mostani évforduló különösen nehéz Ukrajnának amiatt is, hogy súlyos erdőtüzekkel küzdenek már hetek óta a csernobili zónában, bár maga az atomerőmű, és kritikus objektumok nem kerültek veszélybe, és a radioaktív sugárzás szintje sem haladta meg a megengedett szintet sem a zónában, sem Kijev megyében, sem a fővárosban, Kijevben. A katasztrófavédelem szombati jelentése szerint még mindig oltják a parázsló tűzfészkeket az övezetben, ahol először április 4-én csaptak el a lángok.

Szakértők szerint noha igen gyakoriak az erődtüzek a csernobili övezetben, a mostani különösen nagy kiterjedésű volt, ráadásul egyszerre több, egymástól távol eső helyszíneken törtek fel a lángok. Ez a hatóságok feltételezése szerint szándékos gyújtogatásra utal, akár csoportos elkövetésre is. Hozzájárult a problémához az is, hogy az idei tél nagyon csapadékmentes volt, amitől rendkívül szárazzá vált a talaj, az avar és az aljnövényzet, és így nagyon gyúlékonnyá vált az erdő. Nemrég a nemzeti gárda szabotázsellenes műveletet indított, ami azt jelenti, hogy drónokkal figyelik a zónát a gyújtogatók felkutatása érdekében.

Tavaly Zelenszkij célul tűzte ki a csernobili zóna turisztikai felfuttatását, amibe jelentősen besegített az HBO által Csernobilról készített sorozat is. A koronavírus miatti korlátozások és ráadásul a tüzek, amelyek sok látványosságot megsemmisítettek az övezet erdős részein, most teljesen visszavetették a zónaturizmust. (MTI)

Fotó: Pripyat, Csernobil, pixabay.com