Szombathely, a klasszikus polgárváros

A könyv a hazai kiemelt, úgynevezett megyei jogú városaink történeti földrajzát és morfológiáját mutatja be. Az első négy általános fejezet a magyarországi városfejlődésről, a beépítés és a funkcionális szerkezet általános kérdéseiről, azok változásáról, a mai beépítési típusokról és a funkcionális övezetekről, valamint a nagyvárosok külterületeinek nagyságáról, népességéről, típusairól szól. A könyv második, nagyobbik részében ABC sorrendben muatták be a szerzők a hazai megyei jogú városokat.

Dr. Fűzfa Balázs szép, értékálló, tudományos műremeknek titulálta a kiadványt, amelyet jó szívvel ajánlott az érdeklődők figyelmébe.
A szerzők, dr. Csapó Tamás kandidátus, nyugalmazott egyetemi magántanár (ELTE BDPK), dr. Lenner Tibor tanszékvezető egyetemi docens, igazgató (ELTE BDPK), valamint dr. Kovács Gábor adjunktus (ELTE BDPK) beszéltek a könyvről. Mint kiemelték: rangsort senki se keressen a kiadványban, teljesen más, szakmai kérdésekre helyezték a fókuszt. Elhangzott, hogy mennyire fontos az alaprajzfejlődés, hiszen míg az épületállomány gyakrabban változik, az úthálózat megmarad. 23 megyei jogú város került terítékre – jelenleg 25 van, de Baja és Esztergom a kézirat elkészülte után kapta meg a rangot.

Szombathely igazi sűrűn beépített polgárvárosi jelleget mutat, és kifejezetten nagy zöldterülettel rendelkezik, elsősorban a város nyugati félkörében. Érdekesség, hogy városunk sok, egykor önálló települést olvasztott magába az elmúlt évszázadban. Szombathely aranykora közé sorolható az ókori városalapítás, a XVIII. század második fele, a püspökség létrehozása, valamint a XIX. század vége, az úgynevezett boldog békeidők.   

A szerzők három várost hasonlítottak össze: Szombathelyt, Érdet és Dunaújvárost. Az előadást követően a szerzők válaszoltak a kérdésekre, majd dedikálták a könyvet.

(Fotó: Nagy Jácint)