Könyvbemutató Szombathelyen: A Muravidék útja a délszláv királyságba

A szerző a ma Szlovéniához tartozó volt vasi és zalai határvidék történetének elismert kutatója. Sokéves kutatómunka és több korábbi kötete után, imponáló mennyiségű forrásanyagra támaszkodva írta meg a jelen monográfiát. Az 1918 októberétől 1919. augusztus 12-éig (a tájegység délszláv megszállásáig) tartó időszak eseménytörténete tükrözi a régióról való délszláv (azon belül a szlovén) gondolkodás alakulását ugyanúgy, mint a „forradalmiˮ időszakokat megélő magyar állam szűkülő lehetőségeit. A terület hovatartozásának fölvetődésétől a párizsi békekonferencia Muravidékkel kapcsolatos hozzáállásának megváltozásán át a „végleges” jugoszláv birtokbavételig terjedő folyamat sok érdekes témát hoz felszínre: autonómiakoncepciók, kisebbségi törekvések, többségi elképzelések, katonai és más fegyveres akciók oda és vissza, a „Mura Köztársaság” kalandja, stb. stb. Az események főbb alakítóinak bemutatása és az illusztrációként szereplő térképek és archív fotográfiák nagyban emelik a kötet értékét.

Göncz László ezt írja a könyv előszavában:

„Ebben a kötetben kitérünk a tájegység iránti, az első világháború utolsó szakaszától megjelenő szlovén érdeklődés vizsgálatára, a Mura mente társadalmi, politikai és etnikai viszonyaira az I. világháborút követő ún. forradalmi időszakban, továbbá a magyar kormánynak a szlovén önkormányzatiság biztosítására irányuló törekvéseire a Károlyi-érában, aminek a legfontosabb célja a tájegység Magyarország keretében tartása volt. Elemezzük a szlovén, illetve jugoszláv igényeket és törekvéseket a történelmi Magyarország szlovénok lakta területe és annak peremvidéke délszláv megszerzésére. Főképpen a párizsi békekonferencián közreműködő jugoszláv küldöttség tevékenysége alapján. A magyar Tanácsköztársaság időszakának helyi vonatkozású eseményeire és a Muravidék állami hovatartozása tekintetében sorsdöntő határozatok elfogadásának a körülményeire is kitérünk, valamint röviden összefoglaljuk a jugoszláv megszállás első napjait.”