Kórházi fertőzések: így áll a Markusovszky a Direkt36 rangsorában

A kórházi fertőzések száma hosszú évek óta rendületlenül nő Magyarországon. A kórházak legalábbis évről évre egyre több esetet jelentenek: 2021-ben korábban elképzelhetetlenül sok, számítástól függően mintegy 16-21 ezer kórházi fertőzést azonosítottak, és az esetek csaknem fele halállal végződött. Ebből 1400 esetben maguk a kórházak elismerték azt is, hogy a kórházi fertőzés szerepet játszott a betegek halálában, ezzel a megállapítással indul a Direkt36 négyrészes tényfeltáró cikksorozatának első része.  

2022-ről még nincs elérhető adat.

Ezek a számok azonban nem fedik teljesen a valós helyzetet. Egy részletes európai vizsgálat 2017-ben arra jutott, hogy Magyarországon évente több mint 78 ezer kórházi fertőzés történik, ami azt jelenti, hogy a kórházba kerülő emberek 3,5 százaléka (körülbelül minden 28. ember) fertőzést kap. Ez többszöröse a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) bejelentett kórházi fertőzéseknek.

Miközben a probléma nyilvánvaló, a kormány és az állami szervek nem tesznek komoly erőfeszítéseket a megoldására, állapítja meg a portál. Sőt, mindent elkövetnek azért, hogy eltitkolják a betegek és valójában még az egészségügyben dolgozók elől is, hogy mennyire súlyos a helyzet, és hogy mely kórházakban kellene különösen odafigyelni a fertőzések visszaszorítására.

A Direkt36 ugyanakkor egy egyéves nyomozás során számos új részletet feltárt a kórházi fertőzésekről. 

A Semmelweis Projektnek hívott négyrészes cikksorozat és a hozzá kapcsolódó, november 11-én megjelenő dokumentumfilm főbb megállapításai a következők:

• a magyar állam és a politikusok tisztában vannak a probléma súlyával, de több energiát fektetnek a tagadásába és a szőnyeg alá seprésébe, mint a megoldásába;
• szándékosan és változatos eszközökkel titkolják, hogy valójában mi a helyzet az egyes kórházakban, nehogy „megijedjen a lakosság”;
• bebizonyítják, hogy a helyzet még a hivatalos statisztikáknál is súlyosabb, és a valóságban lényegesen több a kórházi fertőzés;
• szakemberek segítségével készítettek és közzétettek egy Magyarországon egyedülállóan részletes, néhány évvel ezelőtti adatokon alapuló elemzést, amelyből nagy biztonsággal meg lehet mondani, hogy a magyar kórházak – sőt, az egyes kórházak egyes osztályai – hogyan teljesítenek egymáshoz képest, hány fertőzést azonosítanak;
• több – a rangsorukban kiugróan sok fertőzést jelentő – kórház esetében közelebbről is bemutatják, mi áll a háttérben;
• európai összehasonlításban több mutatóban is sereghajtó Magyarország: kevés kézfertőtlenítő fogy, kevés a laborvizsgálat, kevés a nővér, miközben még mindig sok a többágyas kórterem. Ezek a tényezők mind segítik a fertőzések terjedését.

Ehhez a nyomozáshoz a Direkt36 csapata Miskolctól Mohácsig, Bécstől Szarajevóig utazott, több mint 30 interjút és háttérbeszélgetést készített, sok száz oldalnyi szakmai anyagot böngészett át. Több tízezer sornyi, korábban eltitkolt adathoz jutottak hozzá a kórházi fertőzésekről, amelyeket – az állam, egész pontosan a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) helyett – több hónapos munkával kezelhetővé tettek és elemeztek.

A számok kiértékelésében Ferenci Tamás biostatisztikus volt a portál segítségére, részletes elemzést végzve a fertőzések adatain, hogy objektív értékelést adjon minden kórház teljesítményéről. Az elemzés során Ferenci kiküszöbölte azokat a tényezőket, amelyek torzíthatták volna az eredményeket, mint például a kórház mérete és a betegek állapota. A végső rangsorokat regressziós statisztikai modellezéssel hozta létre, amelyek jelentős különbségeket mutatott a kórházak fertőzéseinek számában.

A Markusovszky kórház a három különböző rangsorban is a jobban teljesítők között szerepel, ami azt jelenti, hogy a megyei kórházban 2015-16-ban (ezek voltak az utolsó teljes elérhető, összehasonlítható adatok) általánosságban kevesebb beteg kapott kórházi fertőzést, mint a vizsgált intézmények többségében.

A Markusovszky Egyetemi Oktatókórház: 

• 2015-16-os adatok alapján a véráramfertőzések gyakoriságát tekintve - 100 ezer ápolási napra vetítve - 73 intézményből a 46. helyezett 10.67 napos gyakorisággal
• 2015-16-os adatok alapján a Clostridium difficile fertőzések (ez egy vészes hasmenéssel járó gyakori kórházi fertőzés, a legyengült kórházi fekvőbetegeknél súlyos esetben – és ha nem kezelik megfelelően – életveszélyes bélgyulladáshoz vezethet) gyakorisága szerint - 100 ezer ápolási napra vetítve - 76 intézményből az 58. helyen szerepel 21,20 napos gyakorisággal
• 2015-16-os adatok alapján a multirezisztens kórokozók miatti fertőzések gyakorisága szerint - 100 ezer ápolási napra vetítve - 84 intézményből az 59.  helyen áll 13,54 napos gyakorisággal

(a lista elején láthatók a bejelentett fertőzések alapján legproblémásabb kórházak, hátrafelé haladva pedig a legkevésbé problémásak)

A részletes adatokat itt tudja böngészni!

A Direkt36 elemzése rávilágít arra, hogy a kórházak teljesítményét olyan tényezők befolyásolhatják, mint a fertőzésellenőrzési csapat szakértelme, a nővér-beteg arány, a takarítás minősége és a kézhigiéniai gyakorlatok. Fontos megjegyezni, hogy az eredeti adatbázis csak azokat a fertőzéseket tartalmazza, amelyeket a kórházak jelentettek a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, és lehetnek eltérések a jelentett és a tényleges fertőzések között. 
 

A cikksorozatból három rész jelent meg eddig: 

1.  Szörnyű fertőzésekben halnak meg kórházi betegek ezrei. A kormány segítség helyett azon dolgozik, hogy eltitkolja ezt
2. Eddig titok volt, hogyan állnak a magyar kórházak a fertőzésekkel. A Direkt36 elkészítette és most közzéteszi a rangsorukat
3.  Csak szétkenjük a baktériumot az egész kórházban” – miért terjednek a veszélyes kórházi fertőzések Magyarországon?

Fotó: Pexels/illusztráció