Korponay Zsófi: Most nem a nyolckert, hanem a pálmafákat nézem az ablakból

Aki hallotta már Korponay Zsófit énekelni, nem csodálkozik azon, hogy gyermekkora óta élete része a zene. Óvodás korában már tudta, hogy színpadon akar állni: persze nem vették komolyan, mondván, ez minden kislány álma. Mindig szeretett rajzolni, énekelni, verset mondani – szerepelni, ám a közeli barátok, a család szórakoztatása hamar szűknek bizonyult: a Kanizsai gimiben töltött évek után a 18 éves lány tudatosan kezdte a színpadi világ irányába fókuszálni életét. Fogadalmat is tett, hogy nem gyárt B tervet, mert az elvonja a figyelmet az A-ról, arról, hogy a kreativitásából, az önkifejezésből is megélhet az ember, azaz azt csinálhatja, amit szeret – viszonylag reál családból érkezve ezt is tanulni kellett. Fontos állomás volt ezen az úton a Voler Mouche zenekar: eljutott Brüsszelbe, klipet forgattak, dalaikat a legnagyobb kereskedelmi rádiók játszották – ez az időszak is bizonyította számára, hogy az énekléssel lehet valamit kezdeni.

A színpad iránti vágy nyomán, jöttek a színművészetis felvételik Pesten, Kaposváron, közben Zsófi a szombathelyi Művészetiben elvégezte a jazz-ének szakot, és kisebb szerepek mellett ruhatárosként dolgozott a Weöres Sándor Színházban. – Az ember úgy kerül ki egy színházból, ahogy bekerült oda – mondja Zsófi a kérdésemre, vajon miért nem lett tagja a szombathelyi színház társulatának – játszott és kórusban énekelt több szombathelyi darabban, de már nem volt fejlődni, továbblépni lehetőség. – Az ember úgy tanul színházat, hogy nézi a kollégáit – mondja el Zsófi, s mikor úgy érezte, a kisebb színházi közösségben elleste azt, amit elleshetett, megtanulhatott, új utat keresett. A Pestre költözésben a tanulás vágya mellett az is benne volt, hogy kilépjen "Álmodj királylány" kategóriából.

Zsófi nem idealista: tudta, hogy pénzt is kell keresni, míg megalapozza álmait: biztosítást tanult, végül a fővárosban személyi asszisztensként helyezkedett el. A József Attila Színház meghallgatásán (a Verebes István rendezte Angyalföldi balladához kerestek főszereplőt) azonnal megkapta Gabi szerepét: – Életemben nem kaptam még főszerepet, sírtam, nevettem. És a József Attila Színház befogadott: itt nem ruhatárosként kezeltek, hanem én voltam az a lány, aki a semmiből eljátszott egy főszerepet – emlékszik vissza. 2015-től hat éven át dolgozott itt, de már a 4-5. év körül jött az a bizonyos hívás, hogy menni kellene tovább... Aztán beütött a covid egy bemutató előtt egy héttel, és bezárt a színház. Először májusi, majd szeptemberi újranyitásról szóltak a hírek, végül, októberben megint bezárt az ország. És ha nincs előadás, nincs pénz. Zsófi futárkodott, tanított, személyi és marketingasszisztensként dolgozott ebben az időszakban, amit "mélyrepülésként" jellemez, végül eljött a bizonytalan feltételeket kommunikáló színházból.

Az OkosMese projektjét a színház hozta: a Hang-villa Titka című előadáshoz ő készítette a díszletet, amiről Helyes Georgina, az OkosMese ötletgazdája cikket írt: ez hozta össze a lányokat. Gina ír, Zsófi, aki időközben elvégezte a grafikusképzőt, rajzol – a csapathoz producerként Magyar Attila színész csatlakozott. Az RTL Cápák között műsora pedig lendületet adott a vállalkozásnak: ismertséget hozott, és Lakatos István személyében meghozta a befektetőt is. Az Okos Mese az 1., Kutyás címet viselő sorozatánál jár, a 2. a tervek szerint az Ökosmese lesz, amely a környezettudatosságra neveli majd kis olvasóit, a gyermekeket.

És hogy mit keres ma Zsófi Müzli cicával Mallorcán? Hívta a színpad, az utazás, és ő elfogadta a hívást, hiszen ez ad igazán katarzist számára. Most egy olyan társulattal dolgozik Spanyolországban, ahol egy második család tagjának érzi magát: – Itt őszintén elfogadnak minden hülyeségemmel együtt, ami segít, hogy én is elfogadjam magam, és ne az határozza meg az identitásomat, hogy éppen színésznőként, énekesnőként, futárként vagy grafikusként élem a mindennapokat. Spanyolország kiváló terápia, hogy szeressem, és így tudjam definiálni magamat: Korponay Zsófi vagyok. Csak most nem a nyolckert nézem az ablakból, hanem a pálmafákat.

(Tar Patrícia)
Fotó: Az Art Addiktz! csapata Mallorcán: Korponay Zsófi, Zsigovits Angelika, Nagy Roland – és Müzli cica