Közgyűlési utáni sajtótájékoztatók: középpontban a szociális rendszer és a Haladás helyzete
Éljen Szombathely!: változások a szociális rendszerben
Dr. Horváth Attila alpolgámester és Tóth Kálmán frakcióvezető az önkormányzati lakásokkal és a város által nyújtott szociális juttatásokkal kapcsolatos változásokat foglalta össze. Ezek 50 millió pluszkiadást jelentenek jövőre, mondta Tóth Kálmán és megköszönte Károlyi Ákos jegyző és László Győző alpolgármester munkáját, hogy elkészült a közgyűlésen elfogadott tervezet.
A lényeges pontok: úgynevezett „városi érdekből” ezután öt lakás adható ki az eddigi 15 helyett. Megszűnnek a sportolói lakások, az eddigi szerződéseket nem hosszabbítják meg. A helyreállításra szoruló bérlakások bérbeadása egyedi kérelemre történik, a beadványok elbírálása, és a lakások kijelölése a szociális és lakás bizottság hatáskörébe kerül: az eddigi pontrendszer helyett az életkörülmények és a kérelmezőnél elvégzett környezettanulmány lesz hangsúlyos. Növekszik a piaci alapon bérbe vett lakásokhoz kérhető támogatás (20 ezer helyett 30 ezer havonta), 10 százalékkal nőnek a jövedelemhatárok. Az úgynevezett krízislakásokról nem a polgármester, hanem a szociális és lakás bizottság dönt ezentúl.
Horváth Attila alpolgármester hozzátette, a legnagyobb gond, hogy kevés az önkormányzati lakás, így a közösségi bérlakás rendszer bevezetésén dolgoznak. Ennek lényege, hogy a szombathelyi polgárok piaci áron adhatnák bérbe a lakást az önkormányzat, amely aztán kijelölné a bérlőt – alacsonyabb bérleti díjért. Évi 50 millió forintból így több mint 80 lakást lehetne bevonni a rendszerbe. Az alpolgármester elmondta, jelenleg a szabályozási hátteret mérik fel, illetve kidolgozzák a részleteket (a lakás állapotának felmérése a szerződés megkötése előtt, illetve az akkori helyzet visszaállítása megállapodás vége előtt stb.). Mint mondta, tavasszal szeretnék bevezetni a megoldást, ugyanis kevés a lakás és sok az igénylő: Czeglédy Csaba képviselőnek (aki a szociális és lakás bizottság elnöke egyben) négy fogadóóráján több 150-en csak lakásügy miatt jelentek meg.
Ami az egyéb szociális támogatásokat illeti: gyógyszer és gyógyászati segédeszközhöz vásárláshoz az eddigi 8 ezer helyett 20 ezer forint igényelhető havonta. Felemelték a jogosultság határát is: az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 százalékára. Fűtési támogatás az eddigi hat helyett nyolc hónapra igényelhető és hétezerről 10 ezerre emelkedik. A temetkezési segélynél az igényelhető összeg nem változott, de eltörölték a költségek 400 ezres felső határát.
Horváth Attila úgy fogalmazott, hogy az új városvezetés abban hisz, hogy a polgárok számára igazán fontos dolgok nem látványosak, azaz nem átadók és nem avatások.
- Az a dolgunk, hogy minden egyes szombathelyinek segítsünk, ha bajban van. Az anyagi lehetőségeink végesek, de igyekszünk úgy alakítani a költségvetést, hogy ez elsődleges feladat legyen. Odafigyelünk azokra, akikre eddig nem figyeltek és szociális ügyekben számíthatnak az önkormányzatra, akik nehéz helyzetben vannak.
Haladás-ügy: nem a városvezetés miatt lesz NB III-as a csapat
A Haladás ügyéről Tóth Kálmán azt mondta, hogy sok egyeztetésen vannak túl a futballklubbal és annyi bizonyosan látszik, a csapat helyzete katasztrofális. A szombathelyi önkormányzat összes cselekedete arra irányult, hogy a Haladás megmaradjon, az NB II-es induláshoz szükséges 150 millió forinttal együtt idén már több 200 milliót utalt a város a klubot működtető gazdasági társaságnak, 10 százaléknyi tulajdonosként.
Kitért arra is, hogy az új ügyvezető valóban nem kért pénzt a közgyűlésen a Haladásnak, viszont az üzleti tervben az szerepel, hogy a csapat nem fizetne a stadionért a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú működtető cégnek – vagyis mégis csak kapna 50 millió forintot. A szavak és a tettek nincsenek összhangban, jelentette ki a frakcióvezető.
Horváth Attila emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi többségi tulajdonosok nulla forintért jutottak hozzá az üzletrészhez évekkel ezelőtt, így nehéz bármit is számon kérni a jelenlegi önkormányzaton.
- Nem a városvezetés miatt lesz NB III-as a Haladás, hanem a klubnál folyó szakmai munka miatt – tette hozzá az alpolgármester. Kijelentette azt is, utalva Séllei Árpád nyilatkozatára, senki nem akar ártani a Haladásnak, az ügyvezetőt pedig tiszteli azért, mert elvállalta a feladatot.
Az időközben elkészült átvilágításról Horváth Attila annyit mondott kérdésünkre, hogy áttanulmányozzák az abban foglaltakat és nem zárják ki, hogy polgári és büntetőjogi lépéseket tesznek.
Fidesz: egyetértés és ellenvélemény
Illés Károly frakcióvezető azzal kezdte a sajtótájékoztatóját, a szociális rendeletek módosításával egyetértettek, az újonnan bevezetett lépésekről pedig a gyakorlatban derül ki majd, hogy mennyire működőképesek.
Az önkormányzati tulajdonú cégeket érintő napirendekről azt mondta, hogy a VASVÍZ vezetőváltásával változatlanul nem ért egyet Fidesz, a vezérigazgatói gyakorlatról szóló hatósági állásfoglalást elküldte a városvezetésnek, azonban nem vették figyelembe a jelzést. A Haladásnál ők is szeretnének tisztán látni, úgy fogalmazott az új ügyvezető sokat tett ezért. Kitért a fedett uszoda működtetésére is, mint mondta ennek tulajdonjoga a termálfürdővel együtt akkor került a városhoz, amikor Modern Városok Programba bekerült egy családbarát wellness-központ terve. Az uszoda évi 230 millió forint veszteséget termel, ezt korábban a VASIVÍZ másodlagos tevékenységéből finanszírozni tudta, most azonban a városnak kell megoldást találnia – még hozzá úgy, hogy a fürdők nehezen működtethetőek piaci alapon. A kérdésre a márciusi ülésen térnek majd vissza.
A frakcióvezető arról is beszélt, hogy változatlanul nem értenek egyet azzal a lépéssel, hogy a városvezetés beolvasztotta a közterület-felügyeletet a polgármesteri hivatalba. A szervezet jól és hatékonynak működött, semmi szükség nem volt erre a lépésre, emelte ki Illés Károly.
Pro Savaria: rendben van a város költségvetése
Minden idők egyik legrövidebb „rendes” közgyűlése volt a decemberi, kezdte sajtótájékoztatóját Molnár Miklós, akit a héten választottak meg a VASIVÍZ vezérigazgatójának, jövő év január 1-től kezdi meg a munkáját. A képviselő elmondta, a januári testületi ülésen még részt vesz, azonban 30 napon belül összeférhetetlenség miatt vissza kell adni a mandátumát. A Pro Savaria listáján Balassa Péter áll a második helyen, a harmadik Koczka Tibor – a jelölőszervezet dönti el, ki kapja a mandátumot.
Molnár Miklós a közgyűlésről azt mondta, hogy több kérdést blokkosítva tárgyaltak, azaz „normál” esetben ez 30 napirendi pontot jelentett volna, így viszont gyorsabban és hatékonyabban tudtak dolgozni. A 2019-es költségvetésről is mondott pár szót, kiemelte, hogy a város pénzügyi helyzete rendben van, az idei évet sem zárja mínuszban az önkormányzat.
- Pedig választási és roppant bonyolult esztendőn vagyunk túl – utalt Molnár Miklós az év elején lezajlott hatalomváltásra -, a gazdasági helyzet ezekkel együtt stabil maradt, ezt pedig kevés megyei jogú város mondhatja el.
A képviselő is szóba hozta a Haladás helyzetét, a csapatot működtető gazdasági társaság állapota bonyolult és átláthatatlan. Nonszensznek nevezte, hogy aaz új ügyvezető december 1-én kezdte meg a munkát és három héttel később nincs még hivatalos, aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv. Mivel az önkormányzatnak nincsen valós információja a cég pénzügyi helyzetéről, ezért nem is tudna segíteni, hiszen komoly jogi kérdéseket vet fel, ha város így pénzt adna.
Arra a kérdésünkre, hogyan kommentálná a VASIVÍZ-nél személye körüli politikai vihart azt felelte, számára érthetetlen, hogy van olyan helyi lap, amelyik egyoldalú megközelítéssel dolgozott az ügyben és csak valótlanság állítása után próbálták megkeresni. „Szép ívet futottam be, az év elején és az év végén is címlapon voltam”, fogalmazott. A közműcégnél az elődje fizetését kapja majd, ez az összeg került a nyitóoldalra – Molnár Miklós pedig azt javasolta, hogy ezután a Haladás volt edzőjének publikus juttatásától kezdve néhány kispadon ücsörgő futballista havi bérét is hozzák le ugyanott.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.