Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L'Huillier kapja idén a fizikai Nobel-díjat

Az indoklás szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapják.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

A telex.hu így számolt be a hírról: "Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier megosztva kapta a 2023-as fizikai Nobel-díjat „az attoszekundumos fényimpulzusokat generáló kísérleti módszerekért, amelyekkel az anyag elektrondinamikáját lehet tanulmányozni”. Ez a nagyon bonyolultnak tűnő félmondat nagyjából annyit takar, hogy egy szinte elképzelhetetlenül rövid időintervallum alatt lehetséges megvizsgálni az elektronok tulajdonságait és aktivitását. Egy attoszekundum a másodperc milliárdod részének milliárdod része.

Krausz Ferenc 2022-ben a fizikai Wolf-díj nyertese is volt, ezt is Anne L'Huillierrel közösen kapta. A kutató az MTA külső tagja, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. Korábban megkapta a Gábor Dénes-díjat is.

Krausz Ferenc móri születésű magyar fizikus, 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n – írja az MTA. 1991-ben a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte meg doktori fokozatát, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott.

2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.

Már az 1990-es évek elején érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé, amelynek tökéletesítésében Krausz Ferenc is úttörő szerepet vállalt az SZFKI (a mai Wigner FK) lézerfizikus kutatóival szoros együttműködésben.

A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején.

Ezzel a professzor először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben.

Jelenleg orvosi-diagnosztikai területen kutat, a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására. A csoport azt vizsgálja, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában."

MTI/Kovács Attila