Lakossági fórum: térbeli problémák

Gyakorlott fórumjáróként elsőre különösnek tűnt a Blaguss-iroda melletti, szabadtéri helyszín, de aztán nem volt különösebb probléma vele. Bokányi Adrienn képviselő mellett ott volt Kelemen Krisztián képviselő, a Bűnmegelőzési, Közbiztonsági és Közrendvédelmi Bizottság Ágoston Sándor a szombathelyi közterület-felügyelet irodavezetője, Németh Klára, a Fogyatékkal Élőket és Hajléktalanokat Ellátó Kft. ügyvezető igazgatója, Takács Zoltán alezredes, a Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Osztály Vasúti Alosztályának vezetője , Tóth Gergely, a Blaguss kirendeltségvezetője. Ők tájékoztatták a több tucatnyi összegyűlt lakót és igyekeztek a felmerült kérdésekre válaszolni.

Kiütött emberek

De mi folyik az Éhen Gyula téren, amiért erre az eseményre sort kerített a város és a közterület-felügyelet.  Ha csak a médiabeszámolókat nézzük, akkor időrendben egy júliusi bejegyzéssel kezdődött minden, ekkor posztolt egy szombathelyi polgár egy képet arról, hogy bódult állapotban lévő emberek fekszenek a padokon. Ebből aztán több cikk is született az egyik hírportálon, egyebek mellett arról is írtak, hogy egy hajléktalanokból álló csapat vándorol a Szent Márton tér és az Éhen Gyula tér között. A vasútállomás előtti területen teljesen otthon érzik magukat, padokon, a fűben fekszenek, a környéken lakóknak mindez áldatlan állapotokat, beszennyezett közterületet és egy érthetetlen módon  – és nincsen jobb szó rá – időnként súlyosan telefosott kapualjat (a Széll Kálmán u. 51. mellett) jelentett.  Egy ott élő lakó úgy jellemezte a nyáron eldurvuló helyzetet, hogy egész egyszerűen vécének használták a téren tanyázók a bejárót és annak falát, az ezzel járó szagokat pedig a hőség csak fokozta. Az Éhen Gyula tér házsorai mögötti belső udvar házaihoz vezető kapualj többször is szóba került szerda este. 

Nem csoda tehát, hogy sokan összegyűltek a meghirdetett fórumra, ahol aztán szépen lassan kiderült, mivel is állunk szemben. Bokányi Adrienn felvezetőjében elmondta, „ a téren tapasztalható dolgok zavarják az itt élőket, az ideérkezőket, a közlekedőket, és a polgárok valami megoldást várnak tőlük ezzel kapcsolatban”. 
 

A helyzet és a jelenleg rendelkezésre álló jogi eszközök leírását Ágoston Sándor, a közterület-felügyelet irodavezetője vállalta magára, a szociális munkások és a rendőrség mellett az ő kollégái vannak „ a frontvonalban” és ő maga pedig a személyes kommunikáció híve”, mivel a közösségi médiában való üzengetést nem tartja célra vezetőnek. Bemutatta röviden, hogy mit is kell tudni „a hajléktalan életmódot folytató személyeknek jogsértő viselkedéséről” – hivatalosan így hangzik mindaz, amivel a környékbeliek találkoznak. Az irodavezető beszámolt arról, hogy ugyanezzel a problémával szembesültek tavaly-tavalyelőtt, akkor a Zanati utca elején, a hajléktalanszálló környékén alakult ki hasonló helyzet. Oda kamera került ki, a felvételek alapján pedig a rendőrség és közterület-felügyelet megtette a szükséges lépéseket. Az irodavezető elmondta, 0-24 órában figyelik a monitorokat, a fejlesztésnek köszönhetően tárolják a felvételeket, amelyek kiváló minőségűek („azt is meg lehet mondani, kinek mennyi aprópénz van a kezében”) és a hatóságok élnek is lehetőséggel, megindítják az eljárásokat a szabálysértők ellen. „Csak ezekről önök már nem értesülnek”, mondta Ágoston Sándor, és példaként a közeli, vasúti kerékpártárolóra utalt, amely szintén megfigyelés alatt áll, így sikerült több tolvajt is elkapni, illetve lopást megakadályozni. 

Új helyet keresnek

Az Éhen Gyula téren tapasztaltak megoldása nem egyszerű: a hajléktalanoknak is élniük kell valahol. Ha a hatóságok nekilátnak „rádolgozni”, azaz koncentráltan foglalkozni egy-egy általuk használt területtel, akkor  az addig ott tanyázók felkerekednek és elindulnak nyugodtabb helyet keresni – nem nehéz összerakni, hogy most is ez lesz a helyzet.

–    Amikor két évvel ezelőtt elkezdtük kezelni a Zanat út környékét, akkor utána a Fő téren bukkantak fel ugyanazok az emberek – mutatta be az események kronológiáját az irodavezető. – Ezen jogosan háborodtak fel a belvárosban élők, ezért onnét kiszorítottuk őket, így kerültek az Éhen Gyula és a Szent Márton térre. Ezt érzékelve fokozott ellenőrzést rendeltem el május hónaptól a vasútállomás környékére. A lakossági visszajelzésekből úgy érzékeljük, hogy a polgárok megköszönik és segítik a munkákat. Viszont nekünk is megvannak a fizikai korlátaink, a közterületi járőrszolgálatot 20 fő látja el, ezzel a létszámmal dolgozunk a 75 ezres városban.  

Azt elvárni a közterület-felügyelettől és a rendőrségtől, hogy ne legyen hajléktalan a városban, az szép álom, fogalmazott az irodavezető: jogszabályok tiltják a fedél nélküli emberek üldözését. Ráadásul az Éhen Gyula téren nemcsak ők láthatóak, hanem a más településről érkezett vendégmunkások is. Amíg valaki nem követ el szabálysértést (szemetelés, alkoholfogyasztás közterületen, köztisztasági szabályok megszegése – utóbbi takarja azt, ha valaki nyilvánosan végzi el a dolgát)  addig nem szankcionálható. Május óta a közterület-felügyelet összesen 160 esetben intézkedett jogsértő cselekmények nyomán az Éhen Gyula téren – ebben figyelmeztetés, bírság, egészségügyi intézménybe szállítás is benne van. Az ugytudjuk.hu főszerkesztőjének Farkas Balázsnak kérdésére Ágoston Sándor elmondta, az intézkedésekben minimum háromszor szerepelők száma hét, „velük kell napi szinten megküzdenünk az Éhen Gyula és a Szent Márton téren”. 

A jelenlévők egyébként érékelték az erőfeszítéseket, a kérdéseikből, hozzászólásaikból kiderült, hogy az egyik legnagyobb problémát a Széll Kálmán utca 51. melletti bejáró és az abban tapasztalható állapotok jelentik. Volt olyan polgár, aki afelől érdeklődött, hogy kinek adhatja át a takarítási stafétát, mivel úgy érezte, a lakásszövetkezet és a hatóságok között elveszhet az ügy, ezért maga szerzett be a drogériában takarítóeszközöket és nekilátott lemosni a gyalázatot, ami meglehetősen sziszifuszi küldetésnek tűnt. Bokányi Adrienn válaszából kiderült, hogy az átjáró  tisztántartása, illetve  rendbetétele a lakásszövetkezet feladata. Az egyeztetések során kiderült, hogy az erre fordítható összeg véges, ezért a város felajánlotta, hogy a SZOVA végzi el a takarítást. Ehhez azonban szükség van arra is, hogy probléma eljusson az önkormányzathoz vagy a képviselőhöz – ennek leggyorsabb útja, ha a közterület-felügyeleten keresztül jelzik a polgárok a problémát. A szeptemberi közgyűlésre bekerül az a javaslat, hogy térfigyelő kamerát telepítenek a Széll Kálmán utcába, ennek hatékonyságáról már beszélt az irodavezető. (A terület egyébként körzethatár, a Széll Kálmán utca Putz Attilához, az Éhen Gyula tér házsorai Bokányi Adriennhez tartoznak.)

Kelemen Krisztián képviselő és bizottsági elnök ennek kapcsán elmondta, a város az elmúlt három évben 50 millió forintot költött új eszközök beszerzésére, ezek éjjellátók és 40-szeres nagyítási zoommal rendelkeznek. egy-egy felvevő 1,8-4 millió forintba kerül, összesen 82 figyeli a várost. A mobilkamerákat a Parkerdőben és hulladékszigeteknél veti be a város – jó eredménnyel. 

Országos probléma

A helyiek elmondták azt is, hogy a közterület-felügyelet jelenlétének köszönhetően sokat javult a helyzet, de még így is gyakran hevernek a téren öntudatlan állapotban emberek. Ágoston Sándor arra biztatta a környéken élőket, hogy minden esetben tegyenek bejelentést vagy a közterület-felügyeletnek, vagy a rendőrségnek. A hajléktalanság országos probléma, mondta az irodavezető, igazi megoldás nincsen rá, és az Éhen Gyula téren élőket nem vigasztalja, hogy Szombathelyen sokkal jobb a helyzet, mint mondjuk Budapesten vagy Tatabányán. Egy Vasút utcai lakos ara hívta fel a figyelmet, hogy az új visszaváltási rendszer egyik hozadéka, hogy az összenyomott műanyagpalackokat a téren igyekeznek eredeti állapotba hozni a hajléktalanok, a meglehetősen zajos művelet nyári éjszakákon komolyan zavarja a nyitott ablaknál alvó polgárokat. 

Felvetődött az is, hogy segítene-e a problémákon, ha lenne nyilvános illemhely a téren. Az irodavezető szerint nem igazán, a Fő téren hiába van nyilvános vécé, egyik-másik kapualjat vagy a Thököly utcai biciklis aluljárót „kedvelik” a hajléktalanok. Egyszerűen más a tudatállapotuk, mint a jogkövető állampolgároknak, magyarázta Ágoston Sándor, nem igazán érdeklik őket az az olyan kérdések, hogy hol mit lehet. Ugyanez a helyzet a büntetéssel, mivel semmijük nincsen, nem foglalkoznak vele, az irodavezető részletesen elmagyarázta, hogyan „változnak át” elzárásra az összegyűlt bírságok, de a lecsukott személyek előbb-utóbb szabadlábra kerülnek. 


A vasúti alosztály vezetője, Takács Zoltán elmondta, hogy a járőreik is igyekeznek besegíteni a helyzet kezelésébe – a környékbeliek ezzel együtt nagyobb rendőri jelenlétet szeretnének. Szóba került még, hogy a Széll Kálmán utcai tömbbelső garázsai elé (ahol tilos megállni) rendszeresen beparkolnak az autók – az irodavezető szerint ez az egész városban probléma és a munkájuk jelentős részében ilyen bejelentésekkel foglalkoznak. 
 

Lesznek-e még fedett buszvárók a téren, erről is érdeklődött az egyik helybeli. Bokányi Adrien válaszában elmondta, a Blaguss-szal közösen alakítják át a teret, több zöldterületet hoznak létre, a cég pedig buszközlekedéshez szükséges lépéseket teszi meg – erről Tóth Gergely beszélt. A kocsiállásokat közelebb vitték az állomáshoz, hogy kevesebbet kelljen gyalogolni, megújították a forgalmi épületet és terveben van az esőbeállók áthelyezése és optimalizálása is. 
Németh Klára, a Fogyatékkal Élőket és Hajléktalanokat Ellátó Közhasznú Nonprofit Kft. (FÉHE) vezetője is a törvényi háttérről beszélt, a magyar jogrendben nem fogalmazták meg, ki tekinthető hajléktalannak. A FÉHE utcai szolgálatot szociális dolgozói (akik szintén négyen vannak) nem kényszeríthetik be az ellátórendszerbe a hajléktalan személyeket, így egyre nehezebben tudják a feladataikat elvégezni.

A meglehetősen hosszúra nyúlt fórumot Ágoston Sándor azzal a környéken lakókhoz intézett kéréssel zárta, hogy jelentsenek be mindent, még pedig azonnal: fekvő embert, szemetelést, minden rendellenességet, mert csak akkor tudnak intézkedni. „Este tízkor hiába küldenek a képviselőnek vagy a médiának egy képet arról, hogy reggel hétkor valaki a bokor alatt hevert, attól a probléma nem oldódik meg.”
 

Fotók: Bonyhádi Zoltán