Lakossági fórumon véleményezhették Szombathely leendő településrendezési tervét

Személyes lakossági fórumot tartottak hétfőn délután a szombathelyi városházán, aminek önmagában azért van jelentősége, mert egy, nemrég a kormánypárt által elfogadott törvénymódosítás értelmében közmeghallgatás immár a köz nélkül is simán megtartható, elég elektronikusan előre bekérni a kérdéseket, amit az illetékesek később megválaszolnak. Ezt az új formát előszeretettel alkalmazzák azokon a településeken, ahol a már meglévő akkumulátor gyár épp bővülni készül, vagy váratlanul ajándékba érkezne egy vadiúj gyáregység, amiről az ott lakók csak nem sokkal azelőtt értesültek.

A szombathelyi városvezetés azonban nem ezt a megoldást választotta, ragaszkodott a jelenléti meghallgatáshoz, az egyetlen kivesézendő téma pedig a város 114 pontba foglalt új településrendezési terve volt. A hatályos településrendezési terv 2006 óta van érvényben, az elmúlt 17 évben 30 frissítés, módosítás történt benne, de közben jelentősen változott a jogszabályi környezet is, ezért már 2017-ben elindult egy új változat megalkotása, ami most kellett, hogy révbe érjen, utalt bevezetőjében a 2023 december 31-es határidőre Sütő Gabriella városi főépítész, hozzátéve: törvényi kötelezettségük is harmonizálni a városképet az új jogszabályokkal. Már a tervezet előkészítését is kormányrendelet szabályozza, kötelező azt minél szélesebb körben megvitatni (társadalmasítani, ha úgy tetszik), itt tartunk most. A véleményeket nem csak a lakosságtól várják, de elküldték a terveket 25 államigazgatási szervnek és a város kiemelt partnereinek is. A több helyről érkező észrevételekkel, javaslatokkal kiegészítik majd a mostani anyagot és erről az előterjesztésről tárgyal majd az októberi közgyűlés. Az új rendezési terv leglényegesebb elemeiről szólva Sütő Gabriella elmondta, új lakópark(ok) kijelölését nem tartalmazza, mert nincs ilyen szándéka a városvezetésnek, egyébként sem lenne hozzá szabad hely. Próbálnak továbbra is a településrendezés eszközeivel hatni a városképre, és mert sokan felemelték már a szavukat a túlépítések ellen, ezért szigorítanak és differenciálnak, területmértékhez kötik a kisvárosi és kertvárosi övezetekben az adott területen beépíthető társasházi lakások számát. 900-ról 1200 négyzetméterre növelték azt a területet, amelyen egy lakás építhető, 1200-1800 között három lakás, 1800 négyzetméteren, vagy annál többön pedig maximum négy lakás a megengedett. 

A településtervező Gergye Péter, a 114 pontos akcióterv megalkotója kiegészítésképpen arra hívta fel a figyelmet, hogy az új településrendezési terv kidolgozását befolyásolta négy nagyprojekt, az M87-es új nyomvonala, a Puskás Tivadar utca északi kikötése, délen a Nemesbődről induló és Körmendig tartó M86-os útvonala, ami több helyütt önkormányzati területeket érint, a 120 hektáros északi iparterület - ahol most is több fejlesztés zajlik - valamint nyugati irányban a Szünöse-tározó, ami májusban lett kiemelt kormányzati beruházás. A városi adottságokat érintve Gergye Péter emlékeztetett, déli irányban erdőség, Északon az ipari park, Keleten főként mezőgazdasági területek, míg Nyugat felől jellemzően kertes mezőgazdasági területek övezik a várost. Ezek az adottságok. Kiemelte, hogy tavasszal hatályba lépett egy új jogszabály, melynek értelmében az eddigi 3% helyett már 10% az építmény beépíthetőség mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telkeken. Ezt is figyelembe vették a tervezésnél, belterületből mezőgazdasági övezetbe átsorolás után a telektulajdonosoknak lehetőségük lesz ezzel élni, vagy fennmaradási engedélyt kérni már meglévő építményeikre, mondta. 

A megjelentek közül Dávid Péter élt elsőként a kérdés, észrevételezés jogával, a Bogáti-kastély mellett lakik, a műemlék tőszomszédságában, és azt nehezményezte, hogy egy saroktelek, ami korábban út volt időközben telek lett, és az új tervezet szerint ezzel beépíthetővé válik. Az eddigi jogszabályok szerint nem lehetett ott építkezni; annak idején azért költözött az utcába, mert úgy tudta, övé lesz az utolsó ház a kastély mellett. A főépítész asszony válaszában azzal érvelt, hogy a kérdező 2011-ben nem emelt kifogást az ellen, amikor valaki megvette a telket, most pedig már késő, mindenestre a beépítés határát pár méterrel így is odébb tolták, hogy a leendő szomszéd számára az minél kevésbé legyen zavaró. Dávid Péter nem tudta elfogadni a választ, iratbetekintést kért, amire ígéretet kapott a polgármestertől.  

Mihácsi Gábor a Fadrusz utca végi telkek övezeti átsorolásáról érdeklődött, a telkek mezőgazdasági területből most lesznek kisvárosi és kertvárosi övezetek, arra tett javaslatot, hogy a 44-55 helyrajzi számú telkeket egységként kezelje a hivatal, ő a többi tulajdonos nevében is beszélt, és ne két különböző, hanem egy azonos övezetbe tartozzanak. Javaslatát lejegyezték, a képviselők elé tárják majd.  

Dr. Szőke Zoltán a herényi temető bővítése miatt aggódott, évtizedek óta téma ez, és azóta általános a tiltakozás ellene, elevenítette fel. Ez egy sűrűn beépített családi házas övezet, nem szeretnék az ott lakók, ha a telkük végétől 15 méterre kezdődne a temető. Mindazonáltal az önkormányzat honlapján talált térképeken nem igazodik ki pontosan, ezért is jött el, hogy megkérdezze a főépítész asszonyt, merre az arra? Sütő Gabriella megnyugtatta, nincs szó új bővítésről, déli irányban minden marad a régiben, nem kerül a kérdező telkéhez közelebb a temető. Egyszerűen az történt, hogy van egy "senki földje", egy pár négyzetméteres mezőgazdasági terület, ami a temető mellett van. Ezt vonnák össze a temető területével, és a most meglévő véderdő (megtudtuk, a véderdő alatt még véletlenül se értsünk erdős védősávot, csak védősávot), ami 30 méteres, kerülne az újonnan bevont terület helyére, a védősáv által korábban érintett területtel pedig így bővülhetne a temető. Egy másik ott lakó szerint a 30 méteres véderdő "kókadt tujákat" takar, örülne, ha egyszer rendbe rakná az elhanyagolt részt az önkormányzat, az pedig megnyugtatta, hogy a temető kerítése marad, ahol eddig volt, ez utóbbi tényt a városi főépítész megerősítette. 

Herény után Kámon, Horváthné Sámson Andrea, az utolsó felszólal dicsért és korholt is egyszerre. Megköszönte Sütő Gabriellának, hogy a javaslatát megfontolva "rajzoltak be a térképre" egy magánutat a szakemberek, a településrendezési módosításokkal kapcsolatban viszont szkeptikus. Mikor odaköltözött a Farkas Károly utca focipályát még védte a sporttörvény ingatlancélú beépítéstől, de szerint azóta a jelenlegi önkormányzat asszisztálásával is felépült a focipálya helyére egy 6-os tömbház (96 vagy 120 lakással, ki tudja?), ráadásul egy éve már laknak a földszinten is, hiába településközpont-vegyes a terület besorolása (mint a belváros), ahol tilos a földszinten lakásokat kialakítani, ott üzlethelyiségeknek kellene lenniük. Szerinte ezt az állapotot szentesítik az új tervezettel, pedig az önkormányzatiság az ott lakók jó életkörülményeinek fenntartását is jelenti, mondta. Dr. Nemény András polgármester úgy látja, káros és bosszantó, hogy az építési engedélyek kiadása átkerült az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz, egyszerűen nincs hatáskörük intézkedni. Dr. Horváth Attila alpolgármester mindezt azzal egészítette ki, hogy 2019 őszén még valóban ők adták ki az építési engedélyek egy részét, de ennek alapján, a földszinten nem lehetett (volna) lakásokat kialakítani. A használatbavételi engedélyeket viszont már a kormányhivatal adta meg - időközben, került át hozzájuk a hatáskör -, nekik kellett (volna) ellenőrizniük, hogy minden szabályosan zajlott-e, vagy rajtuk lehet számon kérni, ha időközben engedélyezték a tervmódosítást, mondta. "Abban igaza van, hogy javítani nem tudtunk a kialakult helyzeten, de érvényes építési engedélyt visszavonni nem lehet", tette hozzá zárszóként az alpolgármester. 

Több helyszíni felvetés már nem érkezett, de a fórumot követően - azaz hétfő estétől (10.02.) számítva - még 8 napon át lehet véleményezni, észrevételezni a közgyűlés elé kerülő anyagot, viszont már csak elektronikusan, a foepetesz@szombathely.hu e-mailre címezve a javaslatokat. 

Szöveg: fp
Fotó: Nagy Jácint