Lassan közellenséggé válnak a hódok Vas megyében

Bár a hód természetvédelmi szempontból továbbra is jelentős állatfajnak minősül, és továbbra sem vadászható, egyre több településen próbálnak megoldást keresni az egyesek szerint káros tevékenységére. A környezetvédők szerint ugyanakkor nem hódból van sok, hanem élőhelyből kevés.

„Jaj, azok nagyon cukik, ahogy sürögnek-forognak, építkeznek” – mondta egy ismerősöm, amikor elárultam neki, hogy hódnézőbe megyek. Azok az olvasóink viszont kevésbé látszottak lelkesnek, akik felhívták a figyelmünket arra, hogy az állatok éppen min ügyködnek Szombathely szélén, az Oladi lakótelep közelében. Egyszerre lenyűgöző és sokkoló a látvány, ahogy a Perint patakon egymás után sorakoznak a hódgátak. Némelyikük igen komoly mérnöki teljesítménynek tűnik, mögöttük mesterséges tavak vannak, amelyek mélyéről nyílnak az állatok üregei.

Sem üregeket, sem hódokat nem láttunk, a nyomukat viszont annál inkább. A hódok a patak mentén gyakorlatilag tarvágást végeztek. Ahol állnak a gátak, ott már tiszta a part, máshol még csak a fakivágásnál tartanak. Húsz-harminc centiméteres törzseket csócsálnak szét, a törzsek fekszenek, a látvánnyal illusztrálni lehetne egy erdők pusztulásáról szóló Attenborough-filmet. Csak míg az utóbbiakban általában az ember a hunyó, itt, a Perint-parton a hódok - a teljes cikk a Szabad Európa honlapján olvasható.

Fotó: Nagy Jácint