László Győző: jó munkát kell végeznünk
„Hozzám elsősorban a humán területek tartoznak. Pont ezen a fronton kezdtünk átfogó változtatásokba a ciklus elején” – kezdte a politikus. Ennek része az önkormányzat új szociális és egészségügyi programja: a gyógyszertámogatás emelése, a rászorulók lakhatásának segítése a Közösségi Bérlakás Rendszeren keresztül, illetve a házorvosi életpályamodell. „Év elején sikerrel elindítottuk ezeket a programokat, hiszen most égetően fontos, hogy a szociális ellátórendszerünk stabil lábakon álljon” – mondta.
Új célok az egyetemen
Nyáron átalakult az ELTE Savaria Egyetemi Központ vezetői szerkezete. Németh István rektorhelyettes távozását követően Lenkai Nórát nevezték ki rektori megbízottnak, a részben önállóan működő Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ élére pedig Lenner Tibor került. László Győző adásunk előtt pár nappal beszélt Lenkaival a hogyan továbbról.
Elárulta: „jól sikerült a megbeszélés. Nagyon jó a kapcsolatunk a „nagy” ELTÉ-vel és a SEK-kel is. Egyeztettünk a felsőoktatás aktuális helyzetéről, az előttünk álló közös lehetőségekről és kihívásokról.”
Az eredeti 2020-as városi költségvetésből 200 millió forintot szántak az egyetem támogatására. „Ilyen magas összeg még nem volt korábban” – emelte ki az alpolgármester. „A vírus keresztülhúzta a számításainkat, de így sem kellett lenulláznunk a támogatást, mint sok más vidéki városnak. 50 milliót meg tudtunk menteni. Majd az anyagi lehetőségeinkhez mérten pótolni fogjuk a hiányzó összeget.”
Térségi verseny
Zalaegerszeg szomszédvár: több milliárdos beruházás indult el az utóbbi időben a közeli megyeszékhelyen. A városban magyar-német tankgyártás kezdődik el, illetve egy wellness hotelt is átadtak nemrég. Németh István, az ELTE SEK korábbi rektorhelyettese pedig a városban épít új egyetemi campust. Mennyire jelent veszélyt Szombathelynek, hogy ennyire látványosan erősödik Zalaegerszeg? – kérdeztük László Győzőtől.
Válaszolta: „ha a térség erősödik, az önmagában nem baj. Ha a nyugati régió fejlődik, annak Szombathely is a kedvezményezettje. Például annak ellenére, hogy a győri egyetem a közelben van, a Savaria Egyetemi Központ gazdasági-, és mérnökképzése egyre inkább vonzza a hallgatókat és a partnercégeket.” A politikus szerint kifejezetten az előnyünkre válik, ha versenyhelyzet alakul ki a környékbeli nagyvárosok között, hiszen ez a jó megoldásokra ösztönöz minden helyi szereplőt.
Régiós együttműködés
A régiós együttgondolkodásra lehetősége lesz a városnak a szeptemberben létrehozott Északnyugat-magyarországi Gazdasági Zóna berkein belül. Az együttműködés célja a gazdaságfejlesztés, a közös projektek megszervezése Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben. Mi az, amiben Szombathely kifejezetten erősnek számít a fél Dunántúlt magába foglaló övezetben?
László Győző szerint a gazdasági digitalizációra kell építeni a városnak. Ez egyébként is az egyik zászlóshajója az új városvezetés programjának. „A városban létrehozandó digitalizációs központ az egész térség innovációs és kutatás-fejlesztési bázisa lehet” – közölte. „Hosszú távon, legalább 10 éves távlatban gondolkodunk a megvalósítás terén. A gépészmérnökképzés kapcsán a Bolognai Egyetemmel és több másik nemzetközi szereplővel folytatunk tárgyalásokat digitalizációs együttműködésről.”
„Korábban sokszor lehetett hallani, hogy a szombathelyi ipari potenciált kell növelni, mindenáron. Lássuk be, az ipari óriás Győrhöz képest más kategória vagyunk, erre kevésbé van lehetőségünk” – összegezte. „Szombathely Sopronnal és Zalaegerszeggel bír hasonló adottságokkal. Bízunk benne, hogy a gazdasági övezeten keresztül a hasonló cipőben járó városokkal tudunk majd jó együttműködéseket kialakítani, amin keresztül egymás erősségeire építünk.” László Győző szerint a Nyugat-Dunántúlt nem lehet gazdaságilag egy-egy elbarikádozott városra lehatárolni. Az iparszerkezetünk mindig is közös volt. Elég csak megnézni, hogy a győri nagy termelőcégeknek hány szombathelyi beszállítója van.
Cs.A.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.