Lehet-e Molnár Miklós a Vasivíz vezérigazgatója?
Hogy előre lelőjük az amúgy nem túl izgalmas csattanót: az illetékes hivatal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), amelyik a területet felügyeli, ellenőrzi az előírt szükséges feltételeket a cégeknél. Egyebek mellett azt, hogy a vezetőknek van-e öt évnyi, a víziközmű-szolgáltatásban szerzett szakmai tapasztalata. Ez a sarkalatos kérdés a történetben, Molnár Miklósnak nincsen. Ez a sarkalatos kérdés a történetben, Molnár Miklósnak nincsen. A jelenlegi vezérigazgatónak, Kohuth Viktor esete annyiban speciális, hogy 2012-ben nem volt ilyen előírás. Viszont a 2013-ben megalakuló MEKH nem foglalkozott ezzel a szabállyal a VASIVÍZ-nél azokban az években, amíg Kohuth megszerezte a szükséges tapasztalatot.
A történet attól igazán szép, hogy a hivatal az 5 év szakmai tapasztalat fedőnevű előírásról háromféle állásfoglalást is adott. A honlapjukon olvasható verzió szerint a vezetőségnek együtt kell meglenni az előírt szakmai rutinnak. Majd azt írták levélben, hogy a menedzsment tagjai külön-külön is rendelkezniük a mágikus öt évvel. Pár nap késéssel pedig rávilágítottak arra, hogy az első állásfoglalásban az együtt arra vonatkozik, hogy az öt esztendőnyi gyakorlatot több részletben is össze lehetett gyűjteni, nemcsak egyben.
Öt év vízközműves gyakorlat: mit is jelent ez?
Akkor részleteznénk az elmúlt hetekben kibontakozó történetet. A jogszabály azt mondja pontosan:
„A Hivatal (MEKH) a víziközmű-szolgáltatói engedélyezési eljárásban a kérelmező személyi állománya tekintetében, mint engedélyezési követelményt, vizsgálja:
a) a kérelmezőnek a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti vezetője és annak helyettesei:
aa) rendelkeznek-e a c) pont - ennek hiányában - a (4) bekezdés szerinti végzettséggel, vagy
ab) rendelkeznek-e gazdasági, vagy jogi szakirányú felsőfokú szakképesítéssel, továbbá
ac) a víziközmű-szolgáltatásban szerzett szakmai tapasztalatuk időtartama eléri-e az öt évet”.
Ha nincs meg az öt év, akkor ugrik/ugorhat az engedély.
Dr. Nemény András polgármester korábban úgy fogalmazott, hogy „a jogszabály értelmezésünk szerint a cég egész vezetésére fogalmazza meg a kitételt, nem egyetlen vezetőre.” A városvezető a fent említett verziók közül az elsőre hivatkozott. De aztán lett több is.
Ismét a pártlap vette fel ismét az események fonalát azzal, hogy november közepén lehozta Szendrő-Németh Tamás jogász nyílt levelét. Szendrő-Németh többször megnyilvánult közéleti kérdésekben, felszólalt ellenzéki tüntetéseken, a legutóbbi ilyen tevékenységei között említhető a Sé és Szombathely között épülő 6 milliárdos fociakadémia elleni tiltakozás koordinálása. Ennek kapcsán megpróbálta megkérdezni az ügyről dr. Balázsy Pétert, a Fidesz polgármesterjelöltjét, aki nem igazán tudta felvenni az ügyvéd tempóját, a jogász pedig videóra vette az egészet.
Szendrő-Németh úgy került bele az ügybe, hogy kért egy írásbeli állásfoglalást a MEKH-től, hogy akkor a vezérigazgatónak és a többi vezetőnek együttesen vagy külön-külön kell igazolnia az 5 éves gyakorlatot. A válaszlevélben a hivatal azt írta, az engedély kiadásának időpontjában és azt követően folyamatosan a cégvezetőknek és a helyetteseknek rendelkezniük kell az előírt 5 éves vízközmű-szolgáltatásban szerzett gyakorlattal.
Szendrő-Németh ezután nyílt levélben érdeklődött a városvezetéstől, hogy akkor politikai vagy szakmai alapon választották Molnár Miklóst, kértek-e előzetes állásfoglalást a hivataltól, továbbá Nemény András polgármesteren számon kérte az önkormányzati cégeknél végrehajtott személycseréket. Az ügyvéd arra a kérdésre, hogy mi motiválta abban, hogy beszálljon a történetbe azt mondta, nem tartja helyesnek, hogy a Fidesz eddig rossz gyakorlatát folytassa a hatalomra kerülő ellenzék.
2012: a szakmának is volt jelöltje, meg a képviselőnek is,de ki nyert végül?
A történet azzal folytatódott, hogy Marton Zsolt, aki 2010 és 2014 között a területért felelős fideszes alpolgármester volt Szombathelyen, bővebb megvilágításba helyezte a történetet.
Egyrészt közzétette a MEKH honlapján jelenleg is elérhető állásfoglalást, amely azt fogalmazza meg, hogy a vezetőknek együtt kell rendelkezniük a szükséges, öt éves tapasztalattal.
"A) a kérelmező vezetője és annak helyettese rendelkezik-e a 31. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott végzettséggel, illetve az ott megjelölt szakiránnyal megegyező osztatlan képzésben szerzett főiskolai vagy egyetemi alapképzésben szerzett oklevéllel ÉS(!) a vezető és annak helyettese szakmai tapasztalata együtt számított időtartama az ac) pontban meghatározott öt éves időtartamot eléri-e,
vagy
B) a kérelmező vezetője és annak helyettese rendelkezik-e gazdasági vagy jogi szakirányú felsőfokú szakképesítéssel ÉS(!) a vezető és annak helyettese szakmai tapasztalata együtt számított időtartama az ac) pontban meghatározott öt éves időtartamot eléri-e."
Ezzel elérkeztünk oda, hogy a MEKH képes volt ugyanarról a kérdésről kétféle értelmezést közzétenni, de ennél sokkal érdekesebbnek bizonyult, amit Marton Kohuth Viktor, jelenlegi vezérigazgató 2012-es kinevezésének a körülményeiről írt. Ebből kiderül, hogy a szakma Krenner Róbert műszaki igazgatót szerette volna, a tulajdonos önkormányzatok egyetértettek ezzel. „Aztán egy városházi vezetői megbeszélésen megjelent Hende Csaba, aki váratlanul tájékoztatta (igen, pontosan ez a megfelelő kifejezés) a polgármestert, hogy az új vezérigazgató Kohuth Viktor lesz, aki az NGM egyik főosztályvezetője volt akkoriban”, írja Marton Zsolt., vízközmű-gyakorlat nélkül.
A történetet tovább bonyolította, hogy a működéshez szükséges engedély kiadásához az időközben megalakuló MEKH vizsgálta a személyi feltételeket, 2013-ban Kohuth Viktornak még nem lehetett meg önállóan az 5 éves gyakorlata. Marton Zsolt állítása szerint ekkor született meg a fenti állásfoglalás – különben a Vasivíz nem kaphatott volna engedélyt.
Illetve – ha az újabb értelmezést nézzük, amely a működési engedély folyamatos feltételének tekinti az 5 éves vízközműves gyakorlatot – akkor egészen 2017-ig nem a jogszabályoknak megfelelően működött a Vasivíz, mivel Kohuth Viktor addigra szerezte meg a szükséges tapasztalatot.
Az együtt számított kifejezés vajon mi?
Ha valaki azt gondolná, hogy itt véget ért a sztori, az téved. Szendrő-Németh a honlapon szereplő, az együttes verzióról is kikérte a hivatal állásfoglalását.
Ebben ez olvasható:
2014. augusztus 29-én kelt „Tájékoztatás víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényről” című dokumentumban foglalt értelmezés továbbra is érvényes, a tájékoztatásban szereplő „együtt számított időtartam” az 5 éves időszakra vonatkozik, és nem pedig az egyes vezetők és helyettesek összesített tapasztalatára. Azaz csupán azt jelenti, hogy a cégvezetőknek, és a helyetteseinek egyaránt rendelkezniük kell az előírt 5 éves víziközmű-szolgáltatásban szerzett szakmai tapasztalattal, azonban ezen időszaknak összesítetten kell fennállnia, nem feltétlenül szükséges megszakítás nélküli gyakorlatnak lennie.
Az önkormányzat is megszólalt az ügyben, állásfoglalásukban ezt írták:
„Szombathely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala az alábbi tájékoztatást adja:
Molnár Miklós kinevezésénél a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogszabályai szerint jártunk el. Molnár Miklós rendelkezik az előírt 5 év szakmai tapasztalattal, így nincs jogi akadálya annak, hogy Molnár Miklós legyen a Vasivíz Zrt. vezérigazgatója. Az ide vonatkozó törvény pontjai nem változtak.
Emellett bízunk abban, hogy a Közmű-szabályozási Hivatal nem alkalmaz majd kettős mércét senkinél, mert ebben az esetben dr. Kohut Viktor vezérigazgató sem tölthette be volna a Vasivíz Zrt-nél a vezérigazgatói pozíciót, ugyanis neki nem meg volt a kitételként említett 5 év szakmai tapasztalata.”
Nagyjából itt tartunk most. Úgy sejtjük, a történetnek még mindig nincsen vége, kíváncsian várjuk az újabb fordulatokat, az állásfoglalásokat a régi és ellendő állásfoglalásokról.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.