Lokálpatriótáknak (is) kötelező: a Szily Látogatóközpontban dr. Perger Gyula kalauzolt

A 2017-ben megnyílt Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont a Könyvtár, Levéltár, valamit Püspöki Palota barokk szárnyában kialakított múzeum munkáját fogja össze: igazgatója a kezdetektől dr. Perger Gyula, a Székesegyházi Főplébánia plébánosa. Vele találkozunk, hogy körbevezessen minket a múzeumon – ami az atyának köszönhetően folytonos megújulásban van –, és megnézzük, hogyan halad a díszterem freskóinak rekonstrukciója. 

Perger Gyula plébános a Savaria karneválok alkalmával is körbevezet a múzeumon

„Mikor 2017-ben a látogatóközpont igazgatója lettem, az volt a célom, hogy egy kincstárrészt is kialakítsunk – az motivált, hogy a kevés sokszor több, így a 240 év egyházi műkincseiből a legértékesebbeket állottuk ki” – meséli, mikor az első emeleti kincstárban megkezdjük sétánkat, s mutatja a pazar Mátyás király korabeli monstranciát, mely a kőszegi Szent Jakab templomból érkezett, és a püspöksüvegek közül a kuriózum szalmamitrát, melyet selyem alapon szalmával díszítettek a XVIII. század elején. 

A tárló közepén a Mátyás-korabeli monstrancia

A kincstári folyosó falán függő színvázlatok is érdekesek: Szily János püspök kívánságai alapján – hogy milyen festményt szeretne a székesegyházba vagy a palotába – készítették ezeket Dorffmaister és Maulbertsch mesterek, s ha tetszettek a püspöknek, ezek alapján meg is kötötték a szerződéseket. A színvázlatok is tanúi annak, hogy székesegyházunk – 1945. március 4-i lebombázása előtt – Magyarországnak nemcsak harmadik legnagyobb, de legszebb Mária-temploma is volt.

Dián csodálhatjuk meg a kupola bombázás előtti állapotát

A kincstár tavaly is gyarapodott: Kovács Sándor püspök mellkeresztjét mutatja Gyula atya. A püspök 1972-ben halt meg, a kereszt azonban (melyet a püspök portréiról ismerhetünk) tavaly került elő a káptalani sekrestye páncélszekrényének mélyéről – Brenner József helynök úr adta át a látogatóközpontnak. A gyűjtemény legkorábbi darabja a limoges-i Krisztus-korpusz a XIII. századból, és izgalmasak a Celldömölkről ide került ezüst votív vagy fogadalmi tárgyak is, melyek egy-egy gyógyult testrészt ábrázolnak.

Kovács Sándor püspök mellkeresztje tavaly került elő egy páncélszekrényből

Mint ismert, Szent Kereszt ereklyét is őriz a múzeum: 1800-ban kapta Herzan bíboros, Szombathely második püspöke VII. Piusz pápától. Az igazgató a gyűjtemény egyik legszebb, 240 éves darabját emeli ki: a püspöki palástot, melyet Mária Terézia adományozott Szily János püspöknek.

A ripsz selyem alapszövetet gazdag virághímzéssel díszítették, mely, a barokk hímzéstechnikának megfelelően, tűfestéssel készült: ezzel a különböző színárnyalatokat is érzékeltetni tudták. A legenda szerint maga a királynő is dolgozott az ajándéktárgyakon: a palásthoz 12 miseruha, 12 dalmatika és 2 püspöksüveg tartozik. A palástot legutoljára, 1987-ben, Konkoly püspök viselte, mikor a Szent Jobb ereklyét fogadta a Székesegyházban.

A püspöki paláston a legenda szerint maga Mária Terézia is dolgozott

A metszetterembe érünk, Giovanni Battista Piranesi és fia, Francesco munkái láthatók a falakon: a terem valaha Szily püspök magánkabinetje volt, utódai kisebédlőként használták – középen, erre utalva, 6 személyre terített asztal áll. A Herendi étkészlet, melybe beleégették a püspök címerét, a manufaktúra 150 éves jubileumára készült – az ezüstkészlet Kovács püspök úr hagyatéka. 

A metszetterem kisebédlőként is szolgált: a Herendi készletbe égetett püspöki pecsétet mutatja Gyula atya

Míg a leveseskanalak metamorfózisáról elmélkedünk, beérünk a palota két szint belmagasságú, impozáns dísztermébe: Tarr György és Pintér Attila restaurátorok most is dolgoznak a Maulbertsch-freskók helyreállításán, melyek Savaria történetének jelentős eseményeit ábrázolják. A mesterek a Dunakanyarból érkeznek, így reggel héttől este kilencig dolgoznak, hogy a hét három napját otthon tudják tölteni.

„Azért érdemes megragadni ezt a pillanatot, mert a falakon nagyon jól láthatjuk, hogy milyen volt, és milyen lett a terem” – mutat körbe Gyula atya a helyiségben, ahol először a mennyezet, majd két oldalfal készült el, jelenleg a harmadik fal restaurálása zajlik.

Tarr György restaurátor 3 éve dolgozik a püspöki palota dísztermének freskóin

„A mennyezeti rész a leszakadás előtti pillanatban volt: 40 négyzetmétert ragasztottunk vissza” – meséli Tarr György – annyi lógott a plafonból a levegőben. „Itt koncertek voltak, teszi hozzá az atya, el lehet képzelni, hogy a freskók témája – Isten gondviselés-allegóriája – mennyire végezte a maga dolgát, hiszen 180 ember szokott benn ülni az előadásokon...nem sejtettük, hogy ilyen rossz állapotban van a mennyezet”. 

Pintér Attila restaurátor vezette a székesegyház kupolájának mennyezeti festményeit helyreállító csapatot Konkoly püspök idejében

A díszteremben egyébként fotódokumentáció őrzi a restaurálás nem mindennapi pillanatait, fázisait. A mesterek elköszönnek, indulnak haza, nagy havazást ígértek délutánra – kísérőnk a terem bútorairól mesél. 

A díszterem mennyezetéből 40 négyzetméternyi darabot kellet visszaragasztani

A püspöki palota szépsége Szily Jánosnak köszönhető, de berendezni már nem tudta – magyarázza –, ezt közel száz év múltán Mikes János püspök tette meg nagyon jó stílusérzékkel. Arisztokrata családok hagyatékából vásárolt: az egyik legrégebbi darab a díszteremben álló, a velencei Morosini család hagyatékából való reneszánsz szekrény. A titkos fiókokról érdeklődöm: biztos vannak meglepetések a szekrényben, mondja az igazgató, de nem nagyon mertek még hozzányúlni, mert rossz állapotban van – mellette kordován bőrből spanyolfal áll. 

A csodálatos díszteremből a sárga szalon nyílik

Kilépünk a terem erkélyére: „Itt soha nem tudom kihagyni, hogy ne emlékezzem meg II. János Pál pápáról, aki, miután 1991-es látogatásakor itt, a nagyteremben befejezte az ebédjét, s utána pár pillanatra kilépett az erkélyre, üdvözölni a tiszteletére a téren s a környező utcákban összegyűlt 25 ezer embert – az esemény nem volt benne a hivatalos programban, Konkoly püspök úr szervezte meg merészen” – emlékezik az atya a várostörténet kiemelkedő, spontán eseményére.

A mesterek azt ígérik, májusra elkészül a terem

A díszteremből nyílik a sárga szalon: – Ezzel úgy voltam, mint egy háztartásban – meséli Gyula atya, aki először függönyt készíttetett ide, majd a tapéta következett. Ebben a környezetben fontos, hogy a dekoráció korhű legyen: a tapéta szövete Spanyolországból érkezett, szakszerű felhelyezése egy csényei fiatalember keze munkáját dicséri.

„Heteket gondolkozom egy-egy berendezési tárgy megrendelése vagy felújítása előtt, hiszen, ha hibázok, akkor száz évre hibázok: ez nagy felelősség.” A tapéta után a szalon festményeinek és a velencei tükörnek kereteit is fel kellett újíttatni, szigorúan 24 karátos laparannyal, s visszakoptatás nélkül – azt az idő úgyis megoldja. 

A sárga szalonban

A Szent Pál terem 240 éves Dorffmaister-festményeit először 3 éve restaurálták: olyannyira rájuk fért, hogy a beavatkozásnak köszönhetően már nemcsak a főalakok, hanem az eddig nem vagy csak alig látható képrészletek is feltűntek. 

A Dorfmaisster-festményeken a restaurálás eredményképp további részletek váltak láthatóvá

Kísérőnk örömmel meséli a friss hírt: hosszú idő után megtalálta a kulcsot, így sikerült beindítani a terem Napóleon korabeli óráját – csengő ütései nyomán újra életre kel a terem.

Gyula atya meglelte a kulcsot: újra ját a Napóleon-korabeli óraszerkezet

A püspöki hálószoba 1911-ig szolgált a pihenés helyéül a mindenkori püspöknek: most Szily János ágyát láthatja benne a látogató, az íróasztalon korhű levél áll: Kovács Sándor püspök írta a titkárának, Konkoly Istvánnak, aki később szintén Szombathely püspöke lett.

Az 5000 példánnyal bíró Mikes-könyvtár csillárja gyönyörű és különleges: a püspök érem- és borostyánkő-gyűjteményével, valamint Rómából érkezett angyalokkal díszítette Mayer Sándor fehérorosz származású szobrászművész. 

A Mikes-könyvtár titkos ajtója megunhatatlan

A látogató számára kihagyhatatlan a könyvtárszoba titkos ajtója, s az elmésen asztalba rejtett létra, amivel a legfelső polcok könyvei is elérhetők – Gyula atya felidézi a régi ünnepeket, amikor a szobában karácsonyfa állt, a kandallóban (amit manapság már nem gyújtanak be) pattogott a tűz, s ő még kispapként szolgált Konkoly püspök úr mellett.

A magánkápolna küszöbe előtt megállva tökéletes látvány tárul elénk

„Rómának nagyon sok templomát végigjártam – meséli a magánkápolna feszületéhez érve az atya –, de ilyen gyönyörű Krisztus-korpuszt sehol nem láttam. Az alabástrom Dorffmaister-szobornak két érdekessége is van: egyrészt rendkívül hűen tükrözi a haldokló halál előtti, a „lélek kilehelésének pillanatában” megragadható arckifejezését; másrészt feje fölött a táblán nem csupán az INRI rövidítés látható. A tábla, a Szentírásnak megfelelően három, latin, görög és héber nyelvű mondatban tünteti fel Krisztus elítélésének okát. Azt hiszem, első emeleti sétánk érzelmi és esztétikai csúcspontja a feszület. 

A Krisztus-korpusz hűen ragadja meg a halál előtti utolsó pillanatot

Még lesétálunk a földszintre, aztán búcsút veszünk: megállapítjuk, hogy Perger Gyulának a látogatóközpont emlékeit óvó őszinte szeretete mindig feltölt és magával ragad – itt az ember jólesőn kiszakadhat a hétköznapokból. Adhat-e ennél többet egy múzeum?
 

Gyula atya felidézte a régi idők karácsonyait, amikor a könyvtár kandallójában égett a tűz

A Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont nyitvatartásáról ITT olvashat.

Tar Patrícia

Fotók: Nagy Jácint