Ma 150 éve született a magyar csodaló, Kincsem
Kincsem 1874. március 17-én, azaz éppen ma 150 esztendeje született, gazdája Blaskovich Ernő birtokos volt. Eleinte a gazdája birtokán, Tápiószentmártonban élt, ahol ma is őrzik a verhetetlen kanca emlékét. A lovasparkban láthatjuk az újjáépített istállót, amelyben a legenda szerint felcseperedett, de ott az Attila-domb, amely körül az első edzéseit végezte. Hogy a településen büszkék a lóhoz való kötődésre, mi sem jelzi jobban, mint hogy több szolgáltatóegység, lángosozó, ABC, áruház, csempebolt is a Kincsem nevet viseli. A világhírűvé vált állat igazi tréningjei azonban Gödön zajlottak, ahol edzője, Robert Hesp különféle edzőpályákat alakított ki a Blaskovich család lovainak, idézi fel a csodaló pályafutásának kezdetét a Sportal.
Az 1870-es években a lóverseny volt az első számú sport kontinensünkön, olyan, mint manapság a futball.
Kincsem karrierje kétéves korában kezdődött, ezután négy éven keresztül (1876-79) zsinórban nyerte a versenyeket. 13 versenypályán 54 derbin állt rajthoz Európa-szerte, és mindegyiken ő diadalmaskodott, köztük a legjelentősebbeknek számító baden-badeni versenyen, a Grand Prix de Paris-on vagy az Epsom Derbyn is.
Győzelmeinek értékét emeli, hogy kancaként (nőstényként) verte meg a méneket, ami a lóversenyeken kivételesnek számít.
Hatéves korára azonban lábainak ízületei megkoptak, ezért abbahagyva a versenyzést tenyészkancaként bizonyított tovább a kisbéri ménesben.
Kincsemet Magyarországon „a legyőzhetetlen csodakanca” névvel, Európa többi részén pedig a „Hungarian miracle” és a „Hungarian wonder” „Wunderstute” (vagyis magyar csoda) titulusokkal illették.
Pályafutásáról film is készült Herendi Gábor rendezésében, Nagy Ervin és Petrik Andrea főszereplésével, amit 2017-ben mutattak be.
Kincsem csontváza a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban van kiállítva.
Fotó: ELTE Jurátus
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.